A párviadalok jogi és erkölcsi megítélése a reformkortól a XX. század közepéig

Absztrakt

A párbajok szerepe a történelem során sokat változott, a háborúk kimenetelét eldöntő viadaloktól kezdve az ítélet-párbajokon keresztül egészen a személyes sérelmek miatt kezdeményezett viadalokig egyaránt jelen voltak a különböző korokban, utóbbiak egészen a XX. század derekáig léteztek Magyarországon, megosztva ezzel a közvéleményt és a jogász szakma képviselőit egyaránt.

A párviadalok megítélése a reformkorban és a dualizmus idején nagyon ambivalens volt. Az évszázados tradíció miatt a közvélemény elfogadta, ha valaki párviadal útján vesz elégtétel az őt ért sérelmeken, sőt, kifejezetten bátor, férfias tettnek tekintették azt. A kor jogászai körében azonban már jóval ambivalensebb volt az intézmény megítélése, különösen akkor, ha a viadal emberéletet követelt.

Ez a helyzet a jogalkotót is kihívás elé állította. Ugyanis egy olyan rendszert kellett kialakítania, amely figyelembe veszi a párviadalok társadalmi megítélését és a büntetőjog legfőbb elveit egyaránt.

Jelen tanulmányomban bemutatásra kerül, hogy milyen büntetőjogi megoldásokat alkalmaztak a párbajok elbírálása során Magyarországon és Európában, mik voltak a párviadalok írott és íratlan szabályai, valamint hogy a kor legfontosabb jogalkotói és jogalkalmazói – köztük Finkey Ferenc – milyen véleménnyel volt a párviadalokról. A tanulmány végén pedig ismertetésre kerülnek azok a jogi és társadalmi változások, amelyek végül a párbajok megszűnéséhez vezettek.