Magyarországi szokásjog alkalmazása a visszatért keleti és erdélyi országrészeken

Szerzők

  • Joó László Ádám Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2022.04.04

Kulcsszavak:

második bécsi döntés, Észak-Erdély, magánjog, szokásjog, jogegységesítés

Absztrakt

A második bécsi döntés által 1940-ben visszacsatolt keleti és erdélyi országrészek egyesíttettek a Magyar Királysággal. A magyar kormány több olyan rendeletet fogadott el, amellyel kiterjesztette a magyar magánjog hatályát ezekre a területekre. A legtöbb komoly különbség a házassági vagyonjog és az öröklési jog tekintetében mutatkozott a kodifikálatlan magyar magánjog és az 1853 óta alkalmazott Osztrák Polgári törvénykönyv között. A kezdeti aggodalmak ellenére a jogászok magabiztosan alkalmazták a magyar jogforrásokat (többnyire a bírói gyakorlatot). Ebben a tanulmányban az írott szokásjog alkalmazását emeltem ki, amely számos ítéletben tükröződött. 1944 őszén a román és a szovjet hadsereg elfoglalta az említett területeket, és a román Polgári törvénykönyv hatálya 1945-től ezekre is kiterjedt.

##submission.downloads##

Megjelent

2023-05-09

Hogyan kell idézni

Joó, L. Ádám. (2023). Magyarországi szokásjog alkalmazása a visszatért keleti és erdélyi országrészeken. Erdélyi Jogélet, 3(4), 67-80. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2022.04.04

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok