Magyarországi szokásjog alkalmazása a visszatért keleti és erdélyi országrészeken
DOI:
https://doi.org/10.47745/ERJOG.2022.04.04Kulcsszavak:
második bécsi döntés, Észak-Erdély, magánjog, szokásjog, jogegységesítésAbsztrakt
A második bécsi döntés által 1940-ben visszacsatolt keleti és erdélyi országrészek egyesíttettek a Magyar Királysággal. A magyar kormány több olyan rendeletet fogadott el, amellyel kiterjesztette a magyar magánjog hatályát ezekre a területekre. A legtöbb komoly különbség a házassági vagyonjog és az öröklési jog tekintetében mutatkozott a kodifikálatlan magyar magánjog és az 1853 óta alkalmazott Osztrák Polgári törvénykönyv között. A kezdeti aggodalmak ellenére a jogászok magabiztosan alkalmazták a magyar jogforrásokat (többnyire a bírói gyakorlatot). Ebben a tanulmányban az írott szokásjog alkalmazását emeltem ki, amely számos ítéletben tükröződött. 1944 őszén a román és a szovjet hadsereg elfoglalta az említett területeket, és a román Polgári törvénykönyv hatálya 1945-től ezekre is kiterjedt.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 László Ádám Joó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.