Az uniós jog és a nemzeti alkotmányok viszonyának vitatott kérdései

Szerzők

  • Nagy Gellért Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Közép-európai Akadémia; Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Jogtudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2023.01.04

Kulcsszavak:

alkotmányos identitás, nemzeti alkotmánybíróságok, uniós jog elsőbbsége, alkotmányok felsőbbsége, az Európai Unió Bíróságának gyakorlata

Absztrakt

Az uniós jog–nemzeti alkotmányok viszonyban megfigyelhető, hogy amíg az Unió a gyorsabb integrációt tartja szem előtt, addig a nemzeti alkotmánybíróságok fenntartanak a tagállamok számára úgynevezett identitási klauzulákat. Ugyanakkor ezen identitási klauzulák fogalmának tisztázása és kötőerejének meghatározása még várat magára. Annak érdekében, hogy a nemzeti alkotmánybíróságok által kialakított identitásteszt alkalmazása eredményes legyen, fontos az identitási elemek minél előbbi konkrét behatárolása. Noha az alkotmányos identitás szükségessége kapcsán az alkotmánybíróságok és az Európai Unió Bírósága között egyetértés van, az identitás tartalmi elemei tekintetében még nem alakult ki konszenzus. Mindemellett az uniós jog és a nemzeti alkotmányok viszonyában felmerült egy, az előzőnél kevésbé vitatott, ám annál gyakorlatibb kérdés is, amely az uniós jog viszonyítási pontként szolgáló normaként történő hivatkozását érinti. A továbbiakban e problémát elsősorban a román Alkotmánybíróság gyakorlatának szemszögéből kívánom elemezni.

##submission.downloads##

Megjelent

2023-10-26

Hogyan kell idézni

Nagy, G. (2023). Az uniós jog és a nemzeti alkotmányok viszonyának vitatott kérdései. Erdélyi Jogélet, 4(1), 51-66. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2023.01.04

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok