Erdélyi Jogélet

Erdélyi Jogélet 2021/1, teljes lapszám

2021-06-14T10:41:20+00:00

Erdélyi Jogélet 2021/1, előlap

2021-06-09T16:56:22+00:00

E lapszám szerzői

2021-06-10T05:13:10+00:00

Magyar nyelvű tartalomjegyzék

2021-06-10T05:16:03+00:00

Angol nyelvű tartalomjegyzék

2021-06-10T05:18:30+00:00

Finkey Ferenc egyes nézetei a bűncselekménytan köréből

2021-06-07T08:49:15+00:00

Tanulmányomban a 150 éve született Finkey Ferenc egyes büntető anyagi jogi nézeteit vizsgálom napjaink büntetőjogásza szemszögéből. Bemutatom a bűncselekmény fogalmát Finkey műveiben, kitérve a jogellenesség és a bűnösség kérdéseire, rámutatva a korábbi szakirodalomban nem tárgyalt szempontokra is. Az alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet megállapítását tartom helyesnek a halotton végrehajtott ölési cselekmény esetén, szemben Finkey korabeli álláspontjával. A folytatólagos bűncselekmény vonatkozásában az ifjú Finkey, míg az alaki bűnhalmazat kapcsán a szerző által mindvégig képviselt álláspontot tartom követendőnek. Konklúzióm szerint Finkey Ferenc műveit napjaink büntetőjogászainak is örvendetes lenne megismernie.

Finkey officialitás-elméletének hatása a magyar büntetőeljárásra

2021-06-07T09:19:55+00:00

Az új magyar büntetőeljárási törvény (továbbiakban: új Be.) megalkotása rengeteg vitát szült a hazai jogászság körében, egészen olyan mélyrehatóan, hogy szükség van-e egyáltalán új eljárási kódexre, nem elegendő-e a régi büntetőeljárási törvény meglévő szabályozásának az új Btk.-hoz igazítása.

A 2018. július 1-je óta hatályban lévő büntetőeljárási törvény talán távoli indításnak tűnik Finkey Ferenc munkásságához képest, de azt fogjuk látni, hogy a jogtörténeti háttér és a bennük rejlő folyamatok ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük a jelen változásainak mibenlétét. Különösen igaz ez az olyan változásokra, amik a büntetőeljárás alapjául szolgáló elveket érintik, hiszen ezen alapelvek gyökerei mindig nagyon messzire nyúlnak vissza.

Az új Be. nóvumai közül az egyik legnagyobb – alapelvi szintű – változást kétségkívül a hivatalbóliság elvének háttérbe szorítása jelenti, hiszen az egyszerűsítés és a hatékonyság növelése érdekében az officialitás helyett sok esetben inkább az opportunitás felé fordul.

Finkey munkássága során tulajdonképpen már tökéletesen megfogalmazta azokat a mechanizmusokat, amelyeket napjaink változásaiban is felfedezhetünk. Talán nem túlzás azt állítani, hogy munkássága az új Be. alapelvi szintű, strukturális változásainak is egyfajta alapot szolgáltathatott. Mindenesetre a tanulmányban ismertetett elméletei kiválóan rávilágítanak azokra a dinamikákra, amelyek a jogalkotás terén minden jogtörténeti korszakon keresztülhúzódtak, és azokra a folyamatokra, amelyeket ha felismerünk, megértjük, miért szükséges, hogy törvényeink újból és újból megalkotásra kerüljenek.

Összességében azt láthatjuk, hogy az alapelvek soha nem abszolút értékűek, hanem jelentéstartalmuk folyamatos mozgásban van, hiszen mindig az aktuális korszellemnek megfelelően leheli beléjük a lelket a jogalkotó. Amikor ezek az elvek „túlhajtásra” kerülnek, amikor már nem képesek követni a változásokat, újra meg kell születniük. Ha pedig egy ilyen fontos alapelvet újjászülünk, az olyan új látásmódot kell hogy érvényesítsen az egész büntetőeljárásban, ami szükségszerűvé teszi, hogy ne csak módosításokat eszközöljünk a büntetőeljárási kódexen, hanem teljesen új törvény is szülessen.

Ahhoz, hogy jelen újjászületésnek a valódi hatásait és az általa büntetőeljárási jogunkban elindított tényleges folyamatokat lássuk, a gyakorlat átfogó elemzésére lesz szükség. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy milyen gyorsan tudja lereagálni a jogalkalmazás a több évszázados hagyományok térvesztését. Kérdés lehet az is, hogy beszélhetünk-e egyáltalán valódi térvesztésről, hiszen elképzelhető az is, hogy az officialitás elve normaszöveg szinten ugyan szűkült, a jogalkalmazásban mégis a régi rutin, szemlélet és beidegződések élnek tovább, ennek eredménye pedig szintén fontos kérdéseket vethet fel – többek között – a jogbiztonság érvényesülésével kapcsolatban. Elengedhetetlen ugyanis, hogy ha az eljárási törvényünk eljutott arra a pontra, hogy újra kellett születnie, szülessen újra vele a jogalkalmazás is.

A bizonyítási eszközök fejlődése Finkeytől napjainkig

2021-06-09T05:42:20+00:00

Rövid tanulmányomban igyekeztem bemutatni az elmúlt százötven év büntetőeljárási jogának bizonyítást, bizonyítási eszközöket érintő változásait feltárni, és ahol csak lehetséges volt, megtalálni a kapcsolatot, valamint kitérni a 150 éve született Finkey Ferenc munkásságára. Finkey munkásságáról elmondható, tankönyvei, anyagi és eljárásjogi felfogása új korszakot jelentett a magyar tudományos életben. Létrehozott egy modern rendszert, európai kitekintéssel a legmodernebb felfogást elsajátítva hirdette azokat az elveket, melyek egy modern, egyéni szabadságokon alapuló büntetőeljárás elméleti és gyakorlati követelményeit. Hatására jellemző, hogy nézetei a legújabb tudományos életből sem hiányoznak. Elméleti felfogása, dogmatikai tételei ma is meghatározzák a jogászi gondolkodást.

Finkey Ferenc, a kálvinista büntetőjogász

2021-06-09T05:49:52+00:00

A kálvinista szellem érződik valamennyi református büntetőjogász elődünk szakmai munkásságán. A bűnelkövetők nevelése, munkába bevonása, a rabsegélyezés, a veszélyeztetettek segítése, védelme elsődleges szerepet játszott a bűnözésre való reagálásuk során. Finkey Ferenc is eszerint közelített a bűnöző emberhez. Meggyőződése volt, hogy a társadalom közreműködése, az egyházak aktív segítsége nélkül nincs hatékony bűnmegelőzés. A nevelés fontosságát hangsúlyozta munkáiban, meglátása szerint a nevelés mint büntetési cél nemcsak a fiatalkorúak, hanem a felnőttek esetében is szükséges. Az észak-amerikai „reformatory school” nyomán Magyarországon is szorgalmazta minél több javítóintézet létrehozását.

A favor defensionis elve Finkey korában és napjainkban

2021-06-09T06:07:37+00:00

A favor defensionis elve (védelem kedvezménye) napjainkban alapvetően azt fejezi ki, hogy az eljárási törvény egyes részletrendelkezésekkel igyekszik a terhelt hátrányos helyzetét kiküszöbölni, enyhíteni és némileg ellensúlyozni. A jogszabályt kétes esetekben az elv szellemisége mentén még a fegyverek egyenlőségével szemben is a védelem javára értelmezzük. Finkey az elv alatt alapvetően azon eseteket értette, amikor az eljárási szabályok többféle értelmezést is megengednek, és ilyenkor azokat a vádlott javára kell értelmezni. Az elv napjaink jogalkalmazásában is gyakran felbukkan.

Megváltozott ügyészi szerepfelfogás az új magyar büntetőeljárási törvényben

2021-06-09T06:15:08+00:00

A tanulmányt Finkey Ferenc koronaügyészi tevékenységének áttekintése ihlette. A tanulmány a hatályos magyar büntetőeljárási törvény [2017. évi XC. törvény] egyes eljárási szakaszaira koncentrálva azt mutatja be, miben hozott változást a 2018. július 1. napjától hatályos új törvény az ügyészség eljárási feladataihoz kapcsolódó döntési jogköre vonatkozásában a korábbi eljárási törvényeinkhez viszonyítottan; továbbá hogyan jelenik meg az ügyészség a büntetőeljárás minden szakaszában a büntetőügy menetét érdemben befolyásoló, alakító hatóságként.

Büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai alapgondolatok a felismerésre bemutatásról – Finkey Ferenc nyomán

2021-06-09T06:24:36+00:00

Az eddigi hazai és külföldi kutatások azt mutatják, hogy a justizmordok (téves ítéletek) mögött gyakran hibás felismerésre bemutatások húzódnak meg. Így nagy jelentősége van a bizonyítási cselekmény jogszerű és kriminalisztikailag is helyes végrehajtásának. Ennek tükrében vizsgálja a tanulmány az intézmény lényegi ismérveit, fajtáit, elhatárolását a szembesítéstől, alkalmazásának taktikai követelményeit.

A büntetéstan alternatív irányai?

2021-06-09T09:14:58+00:00

A pönológia vizsgálódási területe, a büntetőjogi büntetés fogalma, annak általános és speciális céljai és tartalma nem változtak még annak ellenére sem, hogy az eltelt hosszú évtizedek alatt újabb és újabb büntetéseket fogalmaztak meg büntető törvénykönyvekben. Ettől függetlenül manapság a pönológiának már konkrét válasszal kell rendelkeznie arra is, hogy indokolt-e a büntető szankciók körét kiterjeszteni olyan büntetésekre, amelyek esetében a büntetési cél más módon is elérhető, illetve szükséges-e a hagyományos büntetési eszközöket olyan tényállásokra avagy olyan elkövetőkre alkalmazni, akik esetében más eljárás alkalmazása is hatékony lehet akár a társadalom védelme, akár a generális prevenció elérése érdekében. E tanulmány ez utóbbi kérdésekre keresi a választ.

A jogtalanság mint a büntetendő cselekmény ismérve – az önvezető járművekkel kapcsolatos büntetőjogi problémák Finkey Ferenc akadémiai székfoglaló beszédének tükrében

2021-06-09T12:57:56+00:00

Finkey Ferenc A jogtalanság mint a büntetendő cselekmény ismérve címmel tartotta székfoglaló beszédét a Magyar Tudományos Akadémián. Ez a székfoglaló beszéd olyan mai problémákkal is párhuzamba állítható, mint az önvezető járművekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség kérdése. Az önvezető járművek által okozott bűncselekmények esetén a jogtalanság kérdése függ az automatizáltság fokától. A magasabb automatizáltságú járműveknél már az is kérdéses, hogy egyáltalán ki felel az okozott balesetért (a gyártó, a programozó, a tulajdonos/üzembentartó, a felhasználó, avagy az autó mint digitális személy), és ettől függően változhat a jogtalanság kérdése is. Finkey szerint nem szükséges a Btk.-ban a jogtalanság fogalmát meghatározni. Ugyanakkor leszögezi: a jogszerű cselekvés nem büntethető, és ez irányadó kell hogy legyen az önvezető járművekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapításakor.

Az igazságügyi gyermekvédelem fejlődése Finkeytől napjainkig

2021-06-09T13:04:31+00:00

Az igazságügyi gyermekvédelem a gyermek- és fiatalkorúak bűnmegelőzését, további bűnalkalmaktól való távoltartását és a bűnelkövető fiatalok társadalomba való visszailleszkedését hivatott szolgálni. Tehát a prevenció, a végrehajtás és az utógondozás területét is lefedi.

Már a huszadik század elején felismerték, hogy a gyermekvédelem a gyermek anyagi veszélyeztetettségének megszüntetését, az erkölcsi züllés útjára lépés megakadályozását, az árvák és egészségileg gyengék érdekeinek képviseletét egyaránt lefedi. Az ország lehetőségeit nemcsak a politikai ideológiák, hanem a két világháború következtében elszenvedett emberi és anyagi áldozatok egyaránt befolyásolták.

Az igazságügyi gyermekvédelem aktuális fókuszpontját mindig a gazdasági-társadalmi és politikai problémák jelölik ki. Nagy utat járt be a kijelölt időszakban a fiatalkorú elkövetők személyiségének és családi kapcsolatainak vizsgálata is. Így az igazságügyi gyermekvédelem érinti a közigazgatás, a büntető anyagi és eljárásjog, valamint a kriminológia területét is.

Az előadásban kiemelt figyelmet fordítok a patronázsmunka és annak napjainkban való továbbélésének tekinthető megelőző pártfogás intézményére. Felhívom a figyelmet a Finkey korának patronázsmunkája és a megelőző pártfogás közötti hasonlóságokra és különbségekre.

Finkey Ferenc, az első magyar pönológus

2021-06-09T13:23:34+00:00

A trianoni békeszerződés alapjaiban megváltoztatta a magyar közigazgatási-állami struktúrát. A változások nem kerülték el a magyar börtönügyet sem, sőt fontos szegmenseit érintették és rendezték át. A szerző a korszak fontosabb pönológiai elméleteinek felidézésével vázolja a büntetés-végrehajtási jog kialakulásának filozófiai alapjait, majd az egyes szakmai területeken megvalósult lényegi változásokat mutatja be. A 20-as években, a trianoni diktátum következményeként megjelenő kedvezőtlen kriminológiai tendenciák elleni fellépés emblematikus jogintézményét, a szigorított dologházat elemzi és vonja le az általánosítható történeti, jogi, morális következtetéseket.

Finkey Ferenc hatása a kriminálpedagógia fejlődésére

2021-06-09T15:09:38+00:00

Finkey Ferencet tudományos teljesítménye és emberi kvalitása a jogtudományok és a börtönügy egyik legkiemelkedőbb személyiségévé tették. Korszakalkotó tevékenységét természetesen nem „légüres térben” kezdte meg, így fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk az előzményeket; a XIX. század legelejének pönológiai kezdeményezéseit, koncentrálva az ifjúságvédelemre és a börtönökben folyó munkára, valamint ismertetjük azokat a társadalmi és politikai okokat, amelyek támogatták, illetve nehezítették Finkey elképzeléseinek térnyerését. A Tanácsköztársaság bukása tragikus következményekkel járt a szárnyát próbálgató kriminálpedagógiára. Csokorba gyűjtöttük azokat az emberi és szakmai okokat, amelyek miatt Finkey minden vonatkozásban távol tartotta magát a Tanácsköztársaság szellemiségétől, eseményeitől és törekvéseitől. A kriminálpedagógia szerencséjére – a tudományterület adott korszakának kiemelkedő gondolkodói közül egyedüliként – legalább Finkey szakmai karrierjét és tudományos törekvéseit nem törte ketté a proletárdiktatúra, illetve az azt követő ideológiai megtorlás. Végezetül Finkey Ferenc kriminálpedagógiai elméleti rendszeralkotó nagyságát saját – tanulmányunk témája szempontjából legfontosabbnak tartott – Büntetés és nevelés című művében megfogalmazott gondolatai felhasználásával bizonyítjuk.

A párviadalok jogi és erkölcsi megítélése a reformkortól a XX. század közepéig

2021-06-09T15:16:31+00:00

A párbajok szerepe a történelem során sokat változott, a háborúk kimenetelét eldöntő viadaloktól kezdve az ítélet-párbajokon keresztül egészen a személyes sérelmek miatt kezdeményezett viadalokig egyaránt jelen voltak a különböző korokban, utóbbiak egészen a XX. század derekáig léteztek Magyarországon, megosztva ezzel a közvéleményt és a jogász szakma képviselőit egyaránt.

A párviadalok megítélése a reformkorban és a dualizmus idején nagyon ambivalens volt. Az évszázados tradíció miatt a közvélemény elfogadta, ha valaki párviadal útján vesz elégtétel az őt ért sérelmeken, sőt, kifejezetten bátor, férfias tettnek tekintették azt. A kor jogászai körében azonban már jóval ambivalensebb volt az intézmény megítélése, különösen akkor, ha a viadal emberéletet követelt.

Ez a helyzet a jogalkotót is kihívás elé állította. Ugyanis egy olyan rendszert kellett kialakítania, amely figyelembe veszi a párviadalok társadalmi megítélését és a büntetőjog legfőbb elveit egyaránt.

Jelen tanulmányomban bemutatásra kerül, hogy milyen büntetőjogi megoldásokat alkalmaztak a párbajok elbírálása során Magyarországon és Európában, mik voltak a párviadalok írott és íratlan szabályai, valamint hogy a kor legfontosabb jogalkotói és jogalkalmazói – köztük Finkey Ferenc – milyen véleménnyel volt a párviadalokról. A tanulmány végén pedig ismertetésre kerülnek azok a jogi és társadalmi változások, amelyek végül a párbajok megszűnéséhez vezettek.

A büntetőeljárás fő céljának érvényesülése a semmisségi panasz- és a felülvizsgálati eljárásban

2021-06-09T15:28:43+00:00

A bírósági eljárás célja nem lehet más, mint az igazság felderítése. Ezen belül is az anyagi igazság az elérendő cél, amely nem új keletű eszmény, hiszen már az 1896. évi XXXIII. törvénycikk, az első önálló bűnvádi perrendtartás (Bp.) is alapvetőnek tartotta. A tanulmány Finkey Ferencre emlékezve azt vizsgálja, hogy elérhető-e az anyagi igazság a Kúria által elbírált, jogkérdésben igénybe vehető két jogorvoslat által. Az egyik vizsgált jogorvoslat Finkey korából a Bp.-ben szabályozott semmisségi panasz, amely a csaknem 120 évvel később, 2018. július 1-jén hatályba lépett büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) jogintézményei közül a felülvizsgálattal állítható párhuzamba.

A tiszazugi arzénes asszonyok és a pereikben hozott halálos ítéletek a Kúria előtt

2021-06-09T15:35:04+00:00

A XX. század elején, Magyarországon történt tiszazugi arzénes mérgezések annak ellenére nem tekinthetők egyedinek, hogy számos sajátosságuk van. Az emberölés-sorozat kriminalisztikai különlegessége, hogy ebben a térségben az élet elleni bűncselekmények csaknem két évtizeden keresztül szűk közösségekben, jelentős számban fordultak elő. A sértettek döntő többsége közeli családtag volt. Sajátos vonás még, hogy az áldozatok jellemzően férfiak, az elkövetők pedig döntő többségben nők voltak.

A 12 arzénes perben öt halálbüntetéssel sújtott tiszazugi asszony ügyében kellett a Magyar Királyi Kúria dr. Finkey Ferenc által vezetett III. tanácsának jogerős döntést hoznia.

A Bukaresti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Kódexe a romániai állami vállalatok szabályozásának tükrében

2021-06-09T15:51:38+00:00

A felelős társaságirányítás (corporate govarnance) mint szabályozási rendszer már egy ideje elindult az önállósodás útján, ami előbb vagy utóbb egy külön tudományágban fog kiteljesedni. Ezt a folyamatot nemcsak transzdiszciplináris jellege segíti elő, amely a jogtudományt ötvözi a közgazdaság-tudománnyal, azon belül a polgári jog, a társasági jog, a vállalatgazdaságtan, vezetés és szervezés tudományágakkal, hanem az állami vállalatok esetében a közigazgatási és a közigazgatási eljárási jog szabályai is érvényesek.

A téma aktualitását ugyanakkor a 89-es rendszerváltást követő, a piacgazdaságra való áttérés elhúzódása és sajátos véghezvitele, a gazdasági élet szabályozásának felületes tiszteletben tartása, a sok kihívással és csapdával színesített üzleti környezet, a privatizációs botrányok és jelentős vállalkozások csődbe jutása, az egyes állami vállalatok által okozott jelentős veszteségek, a nemzetközi pénzintézetekkel szembeni kötelezettségvállalások mind
hozzájárultak a felelős társaságirányítás iránti jogalkotói és szabályozási akarat felkeltéséhez.

Mivel a fenti érvek alapján is a tudományterület nehezen körülhatárolható, ezért jelen tanulmány a vizsgálat tárgyát képező Bukaresti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Kódexére korlátozódik, a romániai jogrendszer kötelező előírásaival való összehasonlításban elemezve ezt.

Ugyanakkor célul tűzi ki, hogy egy konkrét (a legjelentősebb, tőzsdén jegyzett, romániai állami vállalat), a Romgaz Rt. példáján keresztül szemléltessem a tisztelt olvasóval a Kódexben meghatározott általános elvek és megfelelési elvárások gyakorlati életbe ültetésének körülményeit.

In memoriam Bragyova András

2021-06-09T16:49:43+00:00

Szerzői útmutató

2021-06-10T05:22:09+00:00