https://www.jogelet.ro/index.php/eje/issue/feed Erdélyi Jogélet 2022-05-26T15:56:38+00:00 Dr. Székely János szekely.janos.jr@gmail.com Open Journal Systems <p>Az Erdélyi Jogélet nyomtatott és elektronikus folyóirat Kolozsváron, az erdélyi jogászképzés központjában jelenik meg.</p> <p>Kolozsváron az első (jezsuita) egyetemet 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem alapította. Sokáig úgy tartották, hogy jogászképzés is folyt az egyetemen, de az oklevelek tanusága szerint<strong> a rövid ideig fennálló, jogutód nélkül megszűnt intézményben nem volt lehetőség a jogászképzés tényleges elindítására</strong>.</p> <div class="format-page"> <p><strong>Az egyetemi jogászképzés bizonyíthatóan 1733-ban, a református kollégiumban, illetve 1774-ben, a Mária Terézia által alapított egyetemen (jogakadémián) indult el</strong>. A jogakadémiát nagyon hamar felsőoktatási intézményből joglíceummá fokozták vissza, csak <strong>1863-tól működött tovább újra jogakadémiai ranggal, magyar nyelvű képzéssel</strong>. 1866-tól a képzés időtartama négy évre nőtt.</p> <p><strong>1872-ben alakult meg a Ferencz József Tudományegyetem</strong>, Jog- és Államtudományi Karral. A kolozsvári egyetemen a magyar jogtudomány legnagyobbjai közül többen tanítottak. Az I. világháború után, mivel Erdély Románia részévé vált, az egyetem rövid ideig Budapesten, majd Szegeden működött tovább.</p> <p>Kolozsváron 1919-ben jött létre az I. Ferdinánd király nevét felvevő román tannyelvű egyetem, amelynek keretében a jogászképzés is román nyelven folyt. 1940-ben a második bécsi döntés következében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz és a Ferencz József Tudományegyetem is visszatért Szegedről Kolozsvárra, a román tannyelvű egyetem és annak jogtudományi kara pedig Nagyszebenbe, Dél-Erdélybe költözött.</p> <p>A második világháború után Észak-Erdély újra Románia részévé lett. Nagyszebenből a román egyetem visszakerült Kolozsvárra. Viszont <strong>1945-ben</strong> Románia, hogy bizonyítsa az erdélyi magyarsággal a történelmi megegyezés szándékát, <strong>Bolyai Tudományegyetem</strong> név alatt új, magyar tannyelvű egyetemet létesített. Ennek lett része a Jog- és Közgazdaságtudományi Kar, amelynek keretében teljesen magyar nyelvű jogászképzés működött.</p> <p>1959-ben viszont már nem állt fenn ez a bizonyítási kényszer, és a kommunista diktatúra vezetői úgy döntöttek, hogy a kolozsvári román és magyar tannyelvű egyetemeket összevonják. Ezzel a magyar jogászképzés teljesen megszűnt, annak ellenére, hogy a Bolyai Egyetem végzettjei a legkomolyabb jogi szakmákban nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A megszüntetés indokai azonban nem szakmai jellegűek voltak, hanem a kommunista diktatúrában fokozatosan erősödő nacionalista irány előretörését jelezték.</p> <p>Az 1989-es rendszerváltás után, a legitim várakozás ellenére sem kerül sor a Bolyai Egyetem újralakítására. Így a jogászképzés helyzete sem oldódott meg. Ezért <strong>2010-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében elindult a kétnyelvű, román-magyar jogász alapképzés</strong>.</p> <p><strong>Kolozsvár 1733 óta a jogászképzés legmeghatározóbb erdélyi központja</strong>, ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete a kolozsvári Jogakadémiának, a Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának, illetve a Bolyai Tudományegyetem jogászképzésének <strong>közvetlen eszmei örököseként</strong>, a tolerancia, a nemzetiségek közötti megértés és együttműködés jegyében, a legmagasabb szakmai színvonalon végzi a jogászképzés területén vállalt feladatait.</p> </div> https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/184 Erdélyi Jogélet 2022/1, teljes lapszám 2022-05-26T13:01:35+00:00 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/195 „Ez a helység a táblának van szánva” 2022-05-26T15:49:45+00:00 Kristóf Mihály Heil heilkristof@gmail.com 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Kristóf Mihály Heil https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/196 A kora középkori alemann törvénykönyvekről 2022-05-26T15:56:38+00:00 Előd Pál elod.pal@gmail.com 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Előd Pál https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/185 A Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelveinek hatása a képviselet magyar és román szabályozására 2022-05-26T13:34:47+00:00 Előd Bartis elodbartis@yahoo.com <p>Jelen tanulmány azt kívánja vizsgálni, hogy milyen hatást gyakoroltak a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapvelvei a 2011-ben, illetve 2013-ban hatályba lépő román és magyar polgári törvénykönyvek képviseleti szabályozására, mennyire tartották szem előtt a jogalkotók az Alapelvek eredményeit, és megfigyelhetők-e jogharmonizációs törekvések e két jogrendszer viszonyában. A képviselő cselekményeinek beszámítása a képviselet mechanizmusának központi kérdése, így az elemzés szükségképpen kitér a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelveinek és a vizsgált nemzeti jogrendszereknek a képviseleti koncepcióira.</p> 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Előd Bartis https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/187 A tulajdonjog korlátozása: kisajátítás, államosítás 2022-05-26T13:52:49+00:00 Gabriella Eleonóra Bonyhai bonyhai@yahoo.com <p>Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha a korlátozás közérdekből történik, törvényben meghatározott feltételek mellett és méltányos összegű kártalanítás kifizetésének következtében. A következőkben egy rövid elemzést próbálok megírni azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt száz év távlatában ezt mennyire sikerült betartani. Továbbá arra keresem a választ, hogy az államosított ingatlanok esetén milyen mértékben nyújt a visszaszolgáltatás teljes körű kártérítést.</p> 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Gabriella Eleonóra Bonyhai https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/188 Társasági részek átruházása a korlátolt felelősségű társaságban, különös tekintettel a román társasági törvény legújabb módosítására 2022-05-26T13:58:34+00:00 Norbert Füzi fuzinorbert@yahoo.com <p>A korlátolt felelősségű társaság egyszerre hordozza a személy- és a tőkeegyesítő társaságok stílusjegyeit, a társaságon belül a tagok közt jelen van egy kölcsönös, intuitu personae jellegű bizalmi viszony, vagyis az affectio societatis. Dolgozatomban a társaságok e formáját vizsgálom a román társasági törvény legújabb módosításának fényében, de kitérek a magyar korlátolt felelősségű társaság modelljében megjelenő üzletrész és a románbeli társasági rész fogalmak összehasonlítására is.</p> <p>Arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyire sérül az affectio societatis a társasági részeknek a társaságtól idegen személyre történő átruházása esetén. Kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy Romániában a közelmúlt törvénymódosításai következtében a társasági rész elindult az értékpapírosodás útján, úgy is fogalmazhatnék, hogy „részvényesedik”. Ennek oka, hogy fellazulni látszanak a társasági rész átruházhatóságának szabályai, a kógencia helyét sok esetben a diszpozitivitás veszi át. A tagok egymás közti bizalmi viszonyrendszere megbomlani látszik, így veszélybe kerül az affectio societatis, és háttérbe szorul a korlátolt felelősségű társaság személyegyesítő jellege.</p> 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Norbert Füzi https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/190 Az állami vállalatok kontrollja szervezés- és vezetéselméletek szemszögéből 2022-05-26T15:05:50+00:00 András Peti petiandras@yahoo.com <p>A tanulmány tárgyát képező, jogtudományokat és közgazdaság-tudományokat ötvöző kérdéskör elemzése elején egy olyan jogászprofesszor munkásságát méltatom, aki mind Kolozsváron, mind Budapesten meghatározó személyisége volt a múlt század eleji társasági jogi oktatásnak.</p> <p>A szervezés- és vezetéselméletek századok óta foglalkoztatják a filozófusokat, befolyásos gondolkodókat, különböző szakterületek tudósait. A szervezet, jelen esetben az állami vállalatok hatékony menedzsmentjének „előfeltétele vagy a nagyon alapos kutatás, vagy a vizsgálandó szervezettel való együttélés”.</p> <p>A múlt században három fő irányvonal határozta meg a szakmát: a modern, a szimbolikus és a posztmodern perspektíva. Az állami vállalatok mint gazdasági szereplők, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló állami intézmény kontrollhatáskörének vizsgálata sajátos következtetések levonására szolgálhat a szervezés- és vezetéselméletek<br>összehasonlító elemzése alapján.</p> <p>A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD – Organisation for Economic Co-operation and Development) kidolgozta az állami vállalatokra vonatkozó felelős társaságirányítás irányelveket. Ezek az ajánlások hozzájárulnak egy megbízható, kiszámítható és átlátható gazdasági környezet kialakításához.</p> <p><br>A szervezés- és vezetéselméletek alapos elemzése által megismerhetjük a szervezet szerkezetét (struktúráját), műveleteit és vezetési módszereit (menedzsmentjét), és lehetőséget biztosít arra, hogy az ott dolgozók közötti kölcsönhatásokat kontrasztos perspektívából értékelhessük. A célja bátorítani a tudatosság és az érzékenység<br>fejlődését a menedzsmentfolyamatok iránt, a dolgozók magatartását és teljesítményét befolyásoló szervezeti tényezők megismertetése által.</p> 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 András Peti https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/191 A digitalizáció hatása az atipikus munkavégzésre. A távmunka és a home office szabályozásának irányvonalai 2022-05-26T15:13:47+00:00 Zoltán Péter Sinkó petersinko@yahoo.com <p>A 21. századi pandémia okozta válság kezelése, illetve a digitalizációval járó változások olyan rugalmas megoldásokat követeltek, melyek mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat kimozdították az addig hagyományosnak vélt munkajogi közegből. Jelen tanulmány célja meghatározni a távmunka, az otthonról végzett munka és a home office típusú speciális munkavégzési formák jellegzetességeit, a köztük fennálló különbségeket, valamint ezek viszonyulását az uniós szinten vizsgált digitalizáció okozta változásokhoz.</p> 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Zoltán Péter Sinkó https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/192 A 2019/1151. EU-irányelv átültetése a román nemzeti jogrendbe 2022-05-26T15:29:57+00:00 Tamás Szendrei tamas_szendrei@outlook.com <p>2019. június 20-án elfogadásra került és 2019. július 31-én hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1151. irányelve az (EU) 2017/1132. irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használatának módosításáról („Irányelv”), amely az európai társasági jogi csomag két irányelvéből az első.</p> <p>Az Irányelv fő célja a digitális eszközök és folyamatok használatának előmozdítása. Tehát az Irányelv a digitális eszközöket és folyamatokat támogatja a társasági jogban, és három fő célt foglal magába: lehetővé tenni a társasági információk online benyújtását és elérését, egyes társasági formák online alapítását, illetve a fióktelepek online bejegyzését.</p> <p>Romániában az Irányelv átültetési határidejét az Európai Bizottság engedélyével 2022. augusztus 1-re tolták ki. A román nemzeti társasági jog területén a közelmúltban végbement jogalkotási fejlődés reményre ad okot, azonban az Irányelv román jogba történő átültetését célzó törvényhozási folyamat még távol áll a teljes végrehajtástól, így az átültetési eljárás jelenleg folyamatban van. A román társasági jog jogalkotási fejlődése meglehetősen dinamikus, annak ellenére, hogy az Irányelv átültetése előreláthatóan jelentős késedelmet szenved.</p> 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Tamás Szendrei https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/193 A társtulajdonosok jogosultságai és kötelezettségei a visszaszolgáltatott birtok közös hasznosítása terén 2022-05-26T15:35:47+00:00 István Valdman valdmanistvan@yahoo.com <p>Tanulmányom az erdős területek romániai visszaszolgáltatását követő társtulajdonosi jogok és kötelezettségek témáját járja körül. A dolgozat célja az 1945 előtt Erdélyben is hatályos 1918 előtti magyar polgári jog és az aktuális román polgárjogi szabályozás párhuzamba állítása, bizonyos konkrét jogi kérdések megoldásának keresésére tett kísérlet. A párhuzamot dr. Kolosváry Bálint jogászprofesszor munkássága alapján készítettem, aki 1921-ig a kolozsvári, majd a pécsi jogi egyetem tanárja volt, és a magyar polgárjog terén egyebek közt A magyar magánjog című tankönyvet is szerkesztette, mely számos kiadást ért meg. Kutatásomhoz és célom eléréséhez az összehasonlító módszert, a szakirodalmi kutatást és a jogesetek tanulmányozásának módszerét alkalmaztam. Az esettanulmányom fókuszában egy konkrét jogeset áll, melyet a dolgozatomban kivonatosan, az elemzés tárgyára releváns részleteiben mutatok be. A kutatásom során arra a következtetésre/eredményre jutottam, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint egy kisebbségi társtulajdonos kedvezőbb helyzetben van az egykor érvényes magyar magánjogi szabályokhoz képest.</p> 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 István Valdman https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/183 Erdélyi Jogélet 2022/1, előlap 2022-05-26T12:59:23+00:00 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/182 Magyar nyelvű tartalomjegyzék 2022-05-26T12:52:54+00:00 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/181 Angol nyelvű tartalomjegyzék 2022-05-26T12:47:41+00:00 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/180 E lapszám szerzői 2022-05-26T12:44:48+00:00 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/179 Szerzői útmutató 2022-05-26T12:38:14+00:00 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/194 A magánjog (polgári jog és kereskedelmi jog) kodifikációja Moldovában (Besszarábiában) 2022-05-26T15:44:52+00:00 Gábor Hamza gabor.hamza@ajk.elte.hu 2022-05-26T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Gábor Hamza