https://www.jogelet.ro/index.php/eje/issue/feed 2023-02-09T21:06:57+00:00 Dr. Székely János szekely.janos.jr@gmail.com Open Journal Systems <p>Az Erdélyi Jogélet nyomtatott és elektronikus folyóirat Kolozsváron, az erdélyi jogászképzés központjában jelenik meg.</p> <p>Kolozsváron az első (jezsuita) egyetemet 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem alapította. Sokáig úgy tartották, hogy jogászképzés is folyt az egyetemen, de az oklevelek tanusága szerint<strong> a rövid ideig fennálló, jogutód nélkül megszűnt intézményben nem volt lehetőség a jogászképzés tényleges elindítására</strong>.</p> <div class="format-page"> <p><strong>Az egyetemi jogászképzés bizonyíthatóan 1733-ban, a református kollégiumban, illetve 1774-ben, a Mária Terézia által alapított egyetemen (jogakadémián) indult el</strong>. A jogakadémiát nagyon hamar felsőoktatási intézményből joglíceummá fokozták vissza, csak <strong>1863-tól működött tovább újra jogakadémiai ranggal, magyar nyelvű képzéssel</strong>. 1866-tól a képzés időtartama négy évre nőtt.</p> <p><strong>1872-ben alakult meg a Ferencz József Tudományegyetem</strong>, Jog- és Államtudományi Karral. A kolozsvári egyetemen a magyar jogtudomány legnagyobbjai közül többen tanítottak. Az I. világháború után, mivel Erdély Románia részévé vált, az egyetem rövid ideig Budapesten, majd Szegeden működött tovább.</p> <p>Kolozsváron 1919-ben jött létre az I. Ferdinánd király nevét felvevő román tannyelvű egyetem, amelynek keretében a jogászképzés is román nyelven folyt. 1940-ben a második bécsi döntés következében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz és a Ferencz József Tudományegyetem is visszatért Szegedről Kolozsvárra, a román tannyelvű egyetem és annak jogtudományi kara pedig Nagyszebenbe, Dél-Erdélybe költözött.</p> <p>A második világháború után Észak-Erdély újra Románia részévé lett. Nagyszebenből a román egyetem visszakerült Kolozsvárra. Viszont <strong>1945-ben</strong> Románia, hogy bizonyítsa az erdélyi magyarsággal a történelmi megegyezés szándékát, <strong>Bolyai Tudományegyetem</strong> név alatt új, magyar tannyelvű egyetemet létesített. Ennek lett része a Jog- és Közgazdaságtudományi Kar, amelynek keretében teljesen magyar nyelvű jogászképzés működött.</p> <p>1959-ben viszont már nem állt fenn ez a bizonyítási kényszer, és a kommunista diktatúra vezetői úgy döntöttek, hogy a kolozsvári román és magyar tannyelvű egyetemeket összevonják. Ezzel a magyar jogászképzés teljesen megszűnt, annak ellenére, hogy a Bolyai Egyetem végzettjei a legkomolyabb jogi szakmákban nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A megszüntetés indokai azonban nem szakmai jellegűek voltak, hanem a kommunista diktatúrában fokozatosan erősödő nacionalista irány előretörését jelezték.</p> <p>Az 1989-es rendszerváltás után, a legitim várakozás ellenére sem kerül sor a Bolyai Egyetem újralakítására. Így a jogászképzés helyzete sem oldódott meg. Ezért <strong>2010-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében elindult a kétnyelvű, román-magyar jogász alapképzés</strong>.</p> <p><strong>Kolozsvár 1733 óta a jogászképzés legmeghatározóbb erdélyi központja</strong>, ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete a kolozsvári Jogakadémiának, a Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának, illetve a Bolyai Tudományegyetem jogászképzésének <strong>közvetlen eszmei örököseként</strong>, a tolerancia, a nemzetiségek közötti megértés és együttműködés jegyében, a legmagasabb szakmai színvonalon végzi a jogászképzés területén vállalt feladatait.</p> </div> https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/227 2023-02-09T07:37:11+00:00 Kinga Ilyés kinga.ilyes@mfi.gov.hu 2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 Kinga Ilyés https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/225 2023-02-08T17:44:29+00:00 Tamás Nótári tnotari@kv.sapientia.ro

<p>Jelen tanulmány a napok rendjének jelentőségét kívánja vizsgálni a római civiljogi (az ősi ius civile szerinti) törvényalkotás és a törvénykezés szempontjából. Ennek keretében először a hónapok és hetek rendjét tekintjük át a Caesar előtti naptárban, majd a dies fasti–dies nefasti kategóriapárt elemezzük (a Varro-féle etimológiából kiindulva: „dies fasti, per quos praetoribus omnia verba sine piaculo licet fari”), figyelemmel a dies comitiales és a dies nefasti publici kategóriákkal mutatkozó átfedésekre. Végezetül (tekintettel fastus melléknév etimológiájára) a verbalitás jelentőségét vizsgáljuk a római civiljogban.</p>

2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 Tamás Nótári https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/226 2023-02-09T07:26:07+00:00 János Székely szekely.janos@kv.sapientia.ro

<p>Tanulmányunkban az elbirtoklás intézményének romániai szabályozását ismertetjük jogtörténeti szempontból. Bemutatjuk az osztrák és francia modellek alapján kodifikált, valamint a magyar szokásjog által is befolyásolt elbirtoklási normák főbb alakzatait a XIX. és XX. századok folyamán. Nyomon követjük a jóhiszemű, jogcímen vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzésen, illetve akár a rosszhiszemű ténybeli birtokláson alapuló elbirtokláshoz szükséges időtartamok és más tényezők alakulását. Megállapítjuk, hogy az elbirtoklás szabályozásának időbeni változatossága, a különböző elbirtoklási rendszerek átfedése jogbizonytalanságot eredményez, különösen a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék, valamint az Alkotmánybíróság divergens gyakorlatának fényében. Következtetésünk szerint e jogbizonytalanság az ingatlan-nyilvántartás bejegyzési elvének helyreállítása nélkül nem lesz lehetséges.</p>

2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 János Székely https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/236 2023-02-09T21:06:57+00:00 Judit Molnár molnar.judit@law.unideb.hu

<p>A fizetési meghagyásos eljárás gyors és hatékony, a meghagyást a közjegyző rövid határidővel bocsátja ki. A kibocsátott meghagyás a kötelezett ellentmondásának hiányában jogerőre emelkedik, amely tovább növeli az eljárás eredményességét. Az ellentmondás azonban a kötelezett mulasztása miatt is elmaradhat, és ebben az esetben a kötelezett számára jogorvoslatokat biztosítanak a mulasztás következményeinek elhárításához. Ezek a jogorvoslatok azonban a jogosultnak a jogerős fizetési meghagyás alapján történő igényérvényesítését akadályozzák, lehetetlenné teszik. A tanulmányban az igazolási kérelem, a kézbesítési kifogás és a második ellentmondás előterjesztésének feltételeit és hatását vizsgáltuk meg. A kutatás alapvető kérdése az volt, hogy a jogosult részére biztosít-e a jogalkotó megelőzési eszközt, előre kizárhatóak-e ezek a jogorvoslatok. A vizsgálataink eredményeként a fizetési meghagyások végrehajtó általi kézbesítésének szabályaiban mutathattunk ki a jogosultak számára pozitív jogkövetkezményeket.</p>

2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 Judit Molnár https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/235 2023-02-09T21:00:17+00:00 Szilárd Sztranyiczki sztranyiczkisz@yahoo.com

<p>A béranyaság célja, hogy egy vagy több felnőttnek gyermeket biztosítson. Az eljárás során szándékos gyermeknemzést hajtanak végre, a származási családtól megfosztják a gyermeket olyan értelemben, hogy manipulálják születését és a biológiai anyját annak érdekében, hogy a kedvezményezett felnőttek gyermekvállalási vágyát kielégítsék. Következésképpen vitatható a béranyaság jogszerűsége. Figyelembe véve azonban a jelenlegi román társadalomi realitásokat, a jelen tanulmányban de lege ferenda javasoljuk az önzetlen béranyaság bevezetését a román Ptk.-ban, bizonyos feltételek teljesítése esetén.</p>

2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 Szilárd Sztranyiczki https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/234 2023-02-09T20:52:28+00:00 Előd Bartis elodbartis@yahoo.com

<p>Jelen tanulmányban a szerző a megbízási szerződés egyes időbeli aspektusait vizsgálja a román polgári jogban. Elemzésre kerül a hatályos román Polgári törvénykönyv újítása, amely 3 évben korlátozza a megbízás időtartamát, ha azt a felek nem határozzák meg. Ennek keretében kitér a rendelkezés perbeli képviseletre vonatkozó megbízás és a gazdasági társaságok ügyvezetőinek megbízására gyakorolt határa is. Bemutatásra kerül a megbízás hallgatólagos elfogadásának különös esete, a megbízás teljesítése során felmerülő időbeli kérdések és a szerződésből fakadó követelések elévülése. Végül a szerző ismerteti a megbízási szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket és az álképviselő által megkötött jogügyletek jóváhagyásának határidejét.</p>

2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 Előd Bartis https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/233 2023-02-09T20:46:37+00:00 Réka Pusztahelyi reka.pusztahelyi@uni-miskolc.hu

<p>Az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket Magyarország új Polgári törvénykönyvének, a 2013. évi V. törvény kodifikációjának során felülvizsgálták. A javaslatok ellenére az alaprendszer nem sokat változott. Mindazonáltal számos részlet, különösen a Polgári törvénykönyv más területein módosult, így az elévülés alapvető szabályainak (azaz időtartamának, a határidő kezdetének, felfüggesztésének vagy meghosszabbításának) alkalmazási keretei megváltoztak. Nemcsak a kötelem teljesítéséhez való jog évül el, hanem a Polgári törvénykönyv szerinti jogviszonyokból eredő bármely jog vagy követelés is. Véleményem szerint a Ptk. 6:21. §-a egy dichotóm modellt javasol mindazon jogkövetkezményekre, amikor valamely követelés érvényesítésére vagy jog gyakorlására előírt határidő lejárt: a határidő lehet elévülő (a jog megszűnik) vagy jogvesztő (a jog bírósági eljárásban már nem érvényesíthető). A következőkben ez a tanulmány az elővásárlási jog megsértése esetén a jogkövetkezmények érvényesítésére (a szerződés relatív hatálytalanságára való hivatkozással történő megtámadására) vonatkozó konkrét határidőre összpontosít.</p>

2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 Réka Pusztahelyi https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/232 2023-02-09T20:41:03+00:00 Ágnes Juhász civagnes@uni-miskolc.hu

<p>Egy adott jogviszony tartós (huzamos) jellege olyan sajátos jellemző, amely az ilyen polgári (elsődlegesen szerződéses) jogviszonyok esetén sajátos rendelkezések alkalmazhatóságát teszi lehetővé. A kifejezés tartalma ennek ellenére a magyar polgári jogban jogszabályi szinten nem nyer meghatározást. Erre tekintettel a tanulmány a 20. század eleji, német dogmatikai hatás alatt álló magyar magánjogtudomány elméleti megállapításaiból kiindulva és az 1959. évi és a hatályos polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó, a jogviszony tartóssága kérdésében kialakult bírósági ítélkezési gyakorlatot áttekintve átfogó jelleggel vizsgálja a polgári jogviszony tartósságának kérdését.</p>

2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 Ágnes Juhász https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/231 2023-02-09T20:35:22+00:00 László Leszkoven laszlo.leszkoven@uni-miskolc.hu

<p>A követelés érvényesítésével illetve a jog gyakorlásával való késedelemnek alapvetően két jogkövetkezménye van: az elévülés és a jogvesztés. Egy határidő csak akkor jogvesztő, ha ezt a jogszabály egyértelműen kimondja. A polgári jog azonban ismeri a késlekedés egyéb jogszüntető hatását is. Ezt nevezzük elenyészésnek, amikor a jogosult indokolatlanul, el nem fogadható módon késlekedik a joggyakorlással. E passzivitás a körülmények függvényében a polgári jogi alapelvként megfogalmazott jóhiszeműség és tisztesség követelményét sértheti, ellenkezhet az elvárható magatartás tanúsításának megkövetelésével is. Adott esetben a passzív magatartásból a jogról való lemondásra is lehet következtetni. E „vélelmet” indokolhatja a jogviszonyban érintett harmadik személy jogos érdeke, a forgalombiztonsága vagy éppen a bizonytalanság elkerülésének igénye is.</p>

2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 László Leszkoven https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/230 2023-02-09T20:24:32+00:00 Emőd Veress emod.veress@sapientia.ro

<p>A tanulmány a román Polgári törvénykönyvnek a feltételre, pontosabban a feltétel típusaira vonatkozó rendelkezéseit vizsgálja. Az alapvető kérdés kodifikáció-„mérnökségi”: mennyire részletesen kell a feltételt szabályozni a polgári törvénykönyvekben, illetve pontosan milyen szabályokat kell a kódexbe felvenni, és milyen elvárások kimunkálása bízható a bíróságokra? A részletes (például a román) és a rövid (például a magyar) szabályozási megközelítést szembeállítva a szerző arra a következtetésre jut, hogy mindkét módszer mellett felhozhatók komoly érvek. A lényeg az arany középutat megtalálni: a rövid, de a szükséges kérdésekben előírásokat tartalmazó, a felek magatartását irányító, a bírói döntéshozatalt megkönnyítő szabályozás a mintaszerű. A szerző a kódex nem túl részletező, de minden lényegi, gyakorlat szempontjából releváns kérdésben a bírósági gyakorlat által letisztázott szabályozását tartja ideálisnak.</p>

2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 Emőd Veress https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/219 2023-02-08T09:38:03+00:00 2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 a a https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/218 2023-02-08T09:36:29+00:00 2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 a a https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/217 2023-02-08T09:34:20+00:00 2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 a a https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/221 2023-02-08T09:44:37+00:00 2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 a a https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/220 2023-02-08T09:41:15+00:00 2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 s a https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/228 2023-02-09T07:58:07+00:00 Csongor Balázs Veress veress.csongor@mcc.hu

<p>Jelen tanulmány szerzője a jog általi hadviselés fogalmának jogi-szemantikai vizsgálatát valósítja meg. A nemzetközi jog normáival katonai, stratégiai célból történő visszaélés, valamint a nemzetközi jog katonai célok elérésére alakítása ismert jelenségek. A joggal való visszaélés e fogalmának azonban számos különböző megnyilvánulása képzelhető el, amelyeket a szerző ismertet. Így bemutatásra kerül az Egyesült Államokban Charles J. Dunlap munkássága folytán elterjedt, a nemzetközi jog betartásában veszélyt látó értelmezésmód mellett a nemzetközi jog normáiban az erősebb fél általi stratégiai célok elérésének egyik eszközét látó szemlélet is. Az egyes értelemtartalmak ismertetésekor a szerző kiemeli azok negatív (a jog uralmát lerombolni alkalmas) vagy pozitív-konstruktív értelmezéseit a különböző idézett művekben. Végül a szerző ismerteti az orosz–ukrán konfliktus a jogi hadviselést jellemző kezdeti mozzanatait. A tanulmány következtetéseiben kiemelésre kerül a jog mint hadviselési eszköz a jelenleg folyó és a jövőbeni konfliktusok során történő bevetésének kockázata.</p>

2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 Csongor Balázs Veress https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/223 2023-02-08T17:28:40+00:00 2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/216 2023-02-08T09:27:55+00:00 2023-02-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2023 a a