https://www.jogelet.ro/index.php/eje/issue/feed Erdélyi Jogélet 2021-06-14T10:41:20+00:00 Dr. Székely János szekely.janos.jr@gmail.com Open Journal Systems <p>Az Erdélyi Jogélet nyomtatott és elektronikus folyóirat Kolozsváron, az erdélyi jogászképzés központjában jelenik meg.</p> <p>Kolozsváron az első (jezsuita) egyetemet 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem alapította. Sokáig úgy tartották, hogy jogászképzés is folyt az egyetemen, de az oklevelek tanusága szerint<strong> a rövid ideig fennálló, jogutód nélkül megszűnt intézményben nem volt lehetőség a jogászképzés tényleges elindítására</strong>.</p> <div class="format-page"> <p><strong>Az egyetemi jogászképzés bizonyíthatóan 1733-ban, a református kollégiumban, illetve 1774-ben, a Mária Terézia által alapított egyetemen (jogakadémián) indult el</strong>. A jogakadémiát nagyon hamar felsőoktatási intézményből joglíceummá fokozták vissza, csak <strong>1863-tól működött tovább újra jogakadémiai ranggal, magyar nyelvű képzéssel</strong>. 1866-tól a képzés időtartama négy évre nőtt.</p> <p><strong>1872-ben alakult meg a Ferencz József Tudományegyetem</strong>, Jog- és Államtudományi Karral. A kolozsvári egyetemen a magyar jogtudomány legnagyobbjai közül többen tanítottak. Az I. világháború után, mivel Erdély Románia részévé vált, az egyetem rövid ideig Budapesten, majd Szegeden működött tovább.</p> <p>Kolozsváron 1919-ben jött létre az I. Ferdinánd király nevét felvevő román tannyelvű egyetem, amelynek keretében a jogászképzés is román nyelven folyt. 1940-ben a második bécsi döntés következében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz és a Ferencz József Tudományegyetem is visszatért Szegedről Kolozsvárra, a román tannyelvű egyetem és annak jogtudományi kara pedig Nagyszebenbe, Dél-Erdélybe költözött.</p> <p>A második világháború után Észak-Erdély újra Románia részévé lett. Nagyszebenből a román egyetem visszakerült Kolozsvárra. Viszont <strong>1945-ben</strong> Románia, hogy bizonyítsa az erdélyi magyarsággal a történelmi megegyezés szándékát, <strong>Bolyai Tudományegyetem</strong> név alatt új, magyar tannyelvű egyetemet létesített. Ennek lett része a Jog- és Közgazdaságtudományi Kar, amelynek keretében teljesen magyar nyelvű jogászképzés működött.</p> <p>1959-ben viszont már nem állt fenn ez a bizonyítási kényszer, és a kommunista diktatúra vezetői úgy döntöttek, hogy a kolozsvári román és magyar tannyelvű egyetemeket összevonják. Ezzel a magyar jogászképzés teljesen megszűnt, annak ellenére, hogy a Bolyai Egyetem végzettjei a legkomolyabb jogi szakmákban nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A megszüntetés indokai azonban nem szakmai jellegűek voltak, hanem a kommunista diktatúrában fokozatosan erősödő nacionalista irány előretörését jelezték.</p> <p>Az 1989-es rendszerváltás után, a legitim várakozás ellenére sem kerül sor a Bolyai Egyetem újralakítására. Így a jogászképzés helyzete sem oldódott meg. Ezért <strong>2010-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében elindult a kétnyelvű, román-magyar jogász alapképzés</strong>.</p> <p><strong>Kolozsvár 1733 óta a jogászképzés legmeghatározóbb erdélyi központja</strong>, ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete a kolozsvári Jogakadémiának, a Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának, illetve a Bolyai Tudományegyetem jogászképzésének <strong>közvetlen eszmei örököseként</strong>, a tolerancia, a nemzetiségek közötti megértés és együttműködés jegyében, a legmagasabb szakmai színvonalon végzi a jogászképzés területén vállalt feladatait.</p> </div> https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/116 Erdélyi Jogélet 2021/1, teljes lapszám 2021-06-14T10:41:20+00:00 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/111 Erdélyi Jogélet 2021/1, előlap 2021-06-09T16:56:22+00:00 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/112 E lapszám szerzői 2021-06-10T05:13:10+00:00 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/113 Magyar nyelvű tartalomjegyzék 2021-06-10T05:16:03+00:00 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/114 Angol nyelvű tartalomjegyzék 2021-06-10T05:18:30+00:00 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/85 Finkey Ferenc egyes nézetei a bűncselekménytan köréből 2021-06-07T08:49:15+00:00 István Ambrus ambrus.istvan@ajk.elte.hu <p>Tanulmányomban a 150 éve született Finkey Ferenc egyes büntető anyagi jogi nézeteit vizsgálom napjaink büntetőjogásza szemszögéből. Bemutatom a bűncselekmény fogalmát Finkey műveiben, kitérve a jogellenesség és a bűnösség kérdéseire, rámutatva a korábbi szakirodalomban nem tárgyalt szempontokra is. Az alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet megállapítását tartom helyesnek a halotton végrehajtott ölési cselekmény esetén, szemben Finkey korabeli álláspontjával. A folytatólagos bűncselekmény vonatkozásában az ifjú Finkey, míg az alaki bűnhalmazat kapcsán a szerző által mindvégig képviselt álláspontot tartom követendőnek. Konklúzióm szerint Finkey Ferenc műveit napjaink büntetőjogászainak is örvendetes lenne megismernie.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 István Ambrus https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/89 Finkey officialitás-elméletének hatása a magyar büntetőeljárásra 2021-06-07T09:19:55+00:00 Júlia Dóra Batta dorabatta96@gmail.com <p>Az új magyar büntetőeljárási törvény (továbbiakban: új Be.) megalkotása rengeteg vitát szült a hazai jogászság körében, egészen olyan mélyrehatóan, hogy szükség van-e egyáltalán új eljárási kódexre, nem elegendő-e a régi büntetőeljárási törvény meglévő szabályozásának az új Btk.-hoz igazítása.</p> <p>A 2018. július 1-je óta hatályban lévő büntetőeljárási törvény talán távoli indításnak tűnik Finkey Ferenc munkásságához képest, de azt fogjuk látni, hogy a jogtörténeti háttér és a bennük rejlő folyamatok ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük a jelen változásainak mibenlétét. Különösen igaz ez az olyan változásokra, amik a büntetőeljárás alapjául szolgáló elveket érintik, hiszen ezen alapelvek gyökerei mindig nagyon messzire nyúlnak vissza.</p> <p>Az új Be. nóvumai közül az egyik legnagyobb – alapelvi szintű – változást kétségkívül a hivatalbóliság elvének háttérbe szorítása jelenti, hiszen az egyszerűsítés és a hatékonyság növelése érdekében az officialitás helyett sok esetben inkább az opportunitás felé fordul.</p> <p>Finkey munkássága során tulajdonképpen már tökéletesen megfogalmazta azokat a mechanizmusokat, amelyeket napjaink változásaiban is felfedezhetünk. Talán nem túlzás azt állítani, hogy munkássága az új Be. alapelvi szintű, strukturális változásainak is egyfajta alapot szolgáltathatott. Mindenesetre a tanulmányban ismertetett elméletei kiválóan rávilágítanak azokra a dinamikákra, amelyek a jogalkotás terén minden jogtörténeti korszakon keresztülhúzódtak, és azokra a folyamatokra, amelyeket ha felismerünk, megértjük, miért szükséges, hogy törvényeink újból és újból megalkotásra&nbsp; kerüljenek.</p> <p>Összességében azt láthatjuk, hogy az alapelvek soha nem abszolút értékűek, hanem jelentéstartalmuk folyamatos mozgásban van, hiszen mindig az aktuális korszellemnek megfelelően leheli beléjük a lelket a jogalkotó. Amikor ezek az elvek „túlhajtásra” kerülnek, amikor már nem képesek követni a változásokat, újra meg kell születniük. Ha pedig egy ilyen fontos alapelvet újjászülünk, az olyan új látásmódot kell hogy érvényesítsen az egész büntetőeljárásban, ami szükségszerűvé teszi, hogy ne csak módosításokat eszközöljünk a büntetőeljárási kódexen, hanem teljesen új törvény is szülessen.</p> <p>Ahhoz, hogy jelen újjászületésnek a valódi hatásait és az általa büntetőeljárási jogunkban elindított tényleges folyamatokat lássuk, a gyakorlat átfogó elemzésére lesz szükség. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy milyen gyorsan tudja lereagálni a jogalkalmazás a több évszázados hagyományok térvesztését. Kérdés lehet az is, hogy beszélhetünk-e egyáltalán valódi térvesztésről, hiszen elképzelhető az is, hogy az officialitás elve normaszöveg szinten ugyan szűkült, a jogalkalmazásban mégis a régi rutin, szemlélet és beidegződések élnek tovább, ennek eredménye pedig szintén fontos kérdéseket vethet fel – többek között – a jogbiztonság érvényesülésével kapcsolatban. Elengedhetetlen ugyanis, hogy ha az eljárási törvényünk eljutott arra a pontra, hogy újra kellett születnie, szülessen újra vele a jogalkalmazás is.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Júlia Dóra Batta https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/94 A bizonyítási eszközök fejlődése Finkeytől napjainkig 2021-06-09T05:42:20+00:00 András Péter Bodnár andrisbodnar9@gmail.com <p>Rövid tanulmányomban igyekeztem bemutatni az elmúlt százötven év büntetőeljárási jogának bizonyítást, bizonyítási eszközöket érintő változásait feltárni, és ahol csak lehetséges volt, megtalálni a kapcsolatot, valamint kitérni a 150 éve született Finkey Ferenc munkásságára. Finkey munkásságáról elmondható, tankönyvei, anyagi és eljárásjogi felfogása új korszakot jelentett a magyar tudományos életben. Létrehozott egy modern rendszert, európai kitekintéssel a legmodernebb felfogást elsajátítva hirdette azokat az elveket, melyek egy modern, egyéni szabadságokon alapuló büntetőeljárás elméleti és gyakorlati követelményeit. Hatására jellemző, hogy nézetei a legújabb tudományos életből sem hiányoznak. Elméleti felfogása, dogmatikai tételei ma is meghatározzák a jogászi gondolkodást.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 András Péter Bodnár https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/95 Finkey Ferenc, a kálvinista büntetőjogász 2021-06-09T05:49:52+00:00 Andrea Domokos domokos.andrea@kre.hu <p>A kálvinista szellem érződik valamennyi református büntetőjogász elődünk szakmai munkásságán. A bűnelkövetők nevelése, munkába bevonása, a rabsegélyezés, a veszélyeztetettek segítése, védelme elsődleges szerepet játszott a bűnözésre való reagálásuk során. Finkey Ferenc is eszerint közelített a bűnöző emberhez. Meggyőződése volt, hogy a társadalom közreműködése, az egyházak aktív segítsége nélkül nincs hatékony bűnmegelőzés. A nevelés fontosságát hangsúlyozta munkáiban, meglátása szerint a nevelés mint büntetési cél nemcsak a fiatalkorúak, hanem a felnőttek esetében is szükséges. Az észak-amerikai „reformatory school” nyomán Magyarországon is szorgalmazta minél több javítóintézet létrehozását.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Andrea Domokos https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/96 A favor defensionis elve Finkey korában és napjainkban 2021-06-09T06:07:37+00:00 Balázs Elek elek.balazs@law.unideb.hu <p>A favor defensionis elve (védelem kedvezménye) napjainkban alapvetően azt fejezi ki, hogy az eljárási törvény egyes részletrendelkezésekkel igyekszik a terhelt hátrányos helyzetét kiküszöbölni, enyhíteni és némileg ellensúlyozni. A jogszabályt kétes esetekben az elv szellemisége mentén még a fegyverek egyenlőségével szemben is a védelem javára értelmezzük. Finkey az elv alatt alapvetően azon eseteket értette, amikor az eljárási szabályok többféle értelmezést is megengednek, és ilyenkor azokat a vádlott javára kell értelmezni. Az elv napjaink jogalkalmazásában is gyakran felbukkan.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Elek Balázs https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/97 Megváltozott ügyészi szerepfelfogás az új magyar büntetőeljárási törvényben 2021-06-09T06:15:08+00:00 Zsanett Fantoly fantoly.zsanett@uni-nke.hu <p>A tanulmányt Finkey Ferenc koronaügyészi tevékenységének áttekintése ihlette. A tanulmány a hatályos magyar büntetőeljárási törvény [2017. évi XC. törvény] egyes eljárási szakaszaira koncentrálva azt mutatja be, miben hozott változást a 2018. július 1. napjától hatályos új törvény az ügyészség eljárási feladataihoz kapcsolódó döntési jogköre vonatkozásában a korábbi eljárási törvényeinkhez viszonyítottan; továbbá hogyan jelenik meg az ügyészség a büntetőeljárás minden szakaszában a büntetőügy menetét érdemben befolyásoló, alakító hatóságként.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Fantoly Zsanett https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/98 Büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai alapgondolatok a felismerésre bemutatásról – Finkey Ferenc nyomán 2021-06-09T06:24:36+00:00 Csaba Fenyvesi fenyvesi.csaba@ajk.pte.hu <p>Az eddigi hazai és külföldi kutatások azt mutatják, hogy a justizmordok (téves ítéletek) mögött gyakran hibás felismerésre bemutatások húzódnak meg. Így nagy jelentősége van a bizonyítási cselekmény jogszerű és kriminalisztikailag is helyes végrehajtásának. Ennek tükrében vizsgálja a tanulmány az intézmény lényegi ismérveit, fajtáit, elhatárolását a szembesítéstől, alkalmazásának taktikai követelményeit.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Fenyvesi Csaba https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/100 A büntetéstan alternatív irányai? 2021-06-09T09:14:58+00:00 Zoltán Hautzinger hautzinger.zoltan@uni-nke.hu <p>A pönológia vizsgálódási területe, a büntetőjogi büntetés fogalma, annak általános és speciális céljai és tartalma nem változtak még annak ellenére sem, hogy az eltelt hosszú évtizedek alatt újabb és újabb büntetéseket fogalmaztak meg büntető törvénykönyvekben. Ettől függetlenül manapság a pönológiának már konkrét válasszal kell rendelkeznie arra is, hogy indokolt-e a büntető szankciók körét kiterjeszteni olyan büntetésekre, amelyek esetében a büntetési cél más módon is elérhető, illetve szükséges-e a hagyományos büntetési eszközöket olyan tényállásokra avagy olyan elkövetőkre alkalmazni, akik esetében más eljárás alkalmazása is hatékony lehet akár a társadalom védelme, akár a generális prevenció elérése érdekében. E tanulmány ez utóbbi kérdésekre keresi a választ.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Hautzinger Zoltán https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/101 A jogtalanság mint a büntetendő cselekmény ismérve – az önvezető járművekkel kapcsolatos büntetőjogi problémák Finkey Ferenc akadémiai székfoglaló beszédének tükrében 2021-06-09T12:57:56+00:00 Csongor Herke herke.csongor@ajk.pte.hu <p>Finkey Ferenc A jogtalanság mint a büntetendő cselekmény ismérve címmel tartotta székfoglaló beszédét a Magyar Tudományos Akadémián. Ez a székfoglaló beszéd olyan mai problémákkal is párhuzamba állítható, mint az önvezető járművekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség kérdése. Az önvezető járművek által okozott bűncselekmények esetén a jogtalanság kérdése függ az automatizáltság fokától. A magasabb automatizáltságú járműveknél már az is kérdéses, hogy egyáltalán ki felel az okozott balesetért (a gyártó, a programozó, a tulajdonos/üzembentartó, a felhasználó, avagy az autó mint digitális személy), és ettől függően változhat a jogtalanság kérdése is. Finkey szerint nem szükséges a Btk.-ban a jogtalanság fogalmát meghatározni. Ugyanakkor leszögezi: a jogszerű cselekvés nem büntethető, és ez irányadó kell hogy legyen az önvezető járművekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapításakor.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Herke Csongor https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/102 Az igazságügyi gyermekvédelem fejlődése Finkeytől napjainkig 2021-06-09T13:04:31+00:00 Barbara Katalin Herke-Fábos fabos.kata@ajk.pte.hu <p>Az igazságügyi gyermekvédelem a gyermek- és fiatalkorúak bűnmegelőzését, további bűnalkalmaktól való távoltartását és a bűnelkövető fiatalok társadalomba való visszailleszkedését hivatott szolgálni. Tehát a prevenció, a végrehajtás és az utógondozás területét is lefedi.</p> <p>Már a huszadik század elején felismerték, hogy a gyermekvédelem a gyermek anyagi veszélyeztetettségének megszüntetését, az erkölcsi züllés útjára lépés megakadályozását, az árvák és egészségileg gyengék érdekeinek képviseletét egyaránt lefedi. Az ország lehetőségeit nemcsak a politikai ideológiák, hanem a két világháború következtében elszenvedett emberi és anyagi áldozatok egyaránt befolyásolták.</p> <p>Az igazságügyi gyermekvédelem aktuális fókuszpontját mindig a gazdasági-társadalmi és politikai problémák jelölik ki. Nagy utat járt be a kijelölt időszakban a fiatalkorú elkövetők személyiségének és családi kapcsolatainak vizsgálata is. Így az igazságügyi gyermekvédelem érinti a közigazgatás, a büntető anyagi és eljárásjog, valamint a kriminológia területét is.</p> <p>Az előadásban kiemelt figyelmet fordítok a patronázsmunka és annak napjainkban való továbbélésének tekinthető megelőző pártfogás intézményére. Felhívom a figyelmet a Finkey korának patronázsmunkája és a megelőző pártfogás közötti hasonlóságokra és különbségekre.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Herke-Fábos Barbara Katalin https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/103 Finkey Ferenc, az első magyar pönológus 2021-06-09T13:23:34+00:00 József Pallo pallo.jozsef@uni-nke.hu <p>A trianoni békeszerződés alapjaiban megváltoztatta a magyar közigazgatási-állami struktúrát. A változások nem kerülték el a magyar börtönügyet sem, sőt fontos szegmenseit érintették és rendezték át. A szerző a korszak fontosabb pönológiai elméleteinek felidézésével vázolja a büntetés-végrehajtási jog kialakulásának filozófiai alapjait, majd az egyes szakmai területeken megvalósult lényegi változásokat mutatja be. A 20-as években, a trianoni diktátum következményeként megjelenő kedvezőtlen kriminológiai tendenciák elleni fellépés emblematikus jogintézményét, a szigorított dologházat elemzi és vonja le az általánosítható történeti, jogi, morális következtetéseket.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Pallo József https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/104 Finkey Ferenc hatása a kriminálpedagógia fejlődésére 2021-06-09T15:09:38+00:00 Péter Ruzsonyi ruzsonyi.peter@uni-nke.hu <p>Finkey Ferencet tudományos teljesítménye és emberi kvalitása a jogtudományok és a börtönügy egyik legkiemelkedőbb személyiségévé tették. Korszakalkotó tevékenységét természetesen nem „légüres térben” kezdte meg, így fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk az előzményeket; a XIX. század legelejének pönológiai kezdeményezéseit, koncentrálva az ifjúságvédelemre és a börtönökben folyó munkára, valamint ismertetjük azokat a társadalmi és politikai okokat, amelyek támogatták, illetve nehezítették Finkey elképzeléseinek térnyerését. A Tanácsköztársaság bukása tragikus következményekkel járt a szárnyát próbálgató kriminálpedagógiára. Csokorba gyűjtöttük azokat az emberi és szakmai okokat, amelyek miatt Finkey minden vonatkozásban távol tartotta magát a Tanácsköztársaság szellemiségétől, eseményeitől és törekvéseitől. A kriminálpedagógia szerencséjére – a tudományterület adott korszakának kiemelkedő gondolkodói közül egyedüliként – legalább Finkey szakmai karrierjét és tudományos törekvéseit nem törte ketté a proletárdiktatúra, illetve az azt követő ideológiai megtorlás. Végezetül Finkey Ferenc kriminálpedagógiai elméleti rendszeralkotó nagyságát saját – tanulmányunk témája szempontjából legfontosabbnak tartott – Büntetés és nevelés című művében megfogalmazott gondolatai felhasználásával bizonyítjuk.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Ruzsonyi Péter https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/105 A párviadalok jogi és erkölcsi megítélése a reformkortól a XX. század közepéig 2021-06-09T15:16:31+00:00 András Szabó andras.dr.szabo@gmail.com <p>A párbajok szerepe a történelem során sokat változott, a háborúk kimenetelét eldöntő viadaloktól kezdve az ítélet-párbajokon keresztül egészen a személyes sérelmek miatt kezdeményezett viadalokig egyaránt jelen voltak a különböző korokban, utóbbiak egészen a XX. század derekáig léteztek Magyarországon, megosztva ezzel a közvéleményt és a jogász szakma képviselőit egyaránt.</p> <p>A párviadalok megítélése a reformkorban és a dualizmus idején nagyon ambivalens volt. Az évszázados tradíció miatt a közvélemény elfogadta, ha valaki párviadal útján vesz elégtétel az őt ért sérelmeken, sőt, kifejezetten bátor, férfias tettnek tekintették azt. A kor jogászai körében azonban már jóval ambivalensebb volt az intézmény megítélése, különösen akkor, ha a viadal emberéletet követelt.</p> <p>Ez a helyzet a jogalkotót is kihívás elé állította. Ugyanis egy olyan rendszert kellett kialakítania, amely figyelembe veszi a párviadalok társadalmi megítélését és a büntetőjog legfőbb elveit egyaránt.</p> <p>Jelen tanulmányomban bemutatásra kerül, hogy milyen büntetőjogi megoldásokat alkalmaztak a párbajok elbírálása során Magyarországon és Európában, mik voltak a párviadalok írott és íratlan szabályai, valamint hogy a kor legfontosabb jogalkotói és jogalkalmazói – köztük Finkey Ferenc – milyen véleménnyel volt a párviadalokról. A tanulmány végén pedig ismertetésre kerülnek azok a jogi és társadalmi változások, amelyek végül a párbajok megszűnéséhez vezettek.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Szabó András https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/107 A büntetőeljárás fő céljának érvényesülése a semmisségi panasz- és a felülvizsgálati eljárásban 2021-06-09T15:28:43+00:00 Andrea Noémi Tóth toth.andrea.n@gmail.com <p>A bírósági eljárás célja nem lehet más, mint az igazság felderítése. Ezen belül is az anyagi igazság az elérendő cél, amely nem új keletű eszmény, hiszen már az 1896. évi XXXIII. törvénycikk, az első önálló bűnvádi perrendtartás (Bp.) is alapvetőnek tartotta. A tanulmány Finkey Ferencre emlékezve azt vizsgálja, hogy elérhető-e az anyagi igazság a Kúria által elbírált, jogkérdésben igénybe vehető két jogorvoslat által. Az egyik vizsgált jogorvoslat Finkey korából a Bp.-ben szabályozott semmisségi panasz, amely a csaknem 120 évvel később, 2018. július 1-jén hatályba lépett büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) jogintézményei közül a felülvizsgálattal állítható párhuzamba.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Tóth Andrea Noémi https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/108 A tiszazugi arzénes asszonyok és a pereikben hozott halálos ítéletek a Kúria előtt 2021-06-09T15:35:04+00:00 Árpád Varga dr.varga.arpad.55@gmail.com <p>A XX. század elején, Magyarországon történt tiszazugi arzénes mérgezések annak ellenére nem tekinthetők egyedinek, hogy számos sajátosságuk van. Az emberölés-sorozat kriminalisztikai különlegessége, hogy ebben a térségben az élet elleni bűncselekmények csaknem két évtizeden keresztül szűk közösségekben, jelentős számban fordultak elő. A sértettek döntő többsége közeli családtag volt. Sajátos vonás még, hogy az áldozatok jellemzően férfiak, az elkövetők pedig döntő többségben nők voltak.</p> <p>A 12 arzénes perben öt halálbüntetéssel sújtott tiszazugi asszony ügyében kellett a Magyar Királyi Kúria dr. Finkey Ferenc által vezetett III. tanácsának jogerős döntést hoznia.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Varga Árpád https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/109 A Bukaresti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Kódexe a romániai állami vállalatok szabályozásának tükrében 2021-06-09T15:51:38+00:00 András Peti peti.andras@hallg.uni-nke.hu <p>A felelős társaságirányítás (corporate govarnance) mint szabályozási rendszer már egy ideje elindult az önállósodás útján, ami előbb vagy utóbb egy külön tudományágban fog kiteljesedni. Ezt a folyamatot nemcsak transzdiszciplináris jellege segíti elő, amely a jogtudományt ötvözi a közgazdaság-tudománnyal, azon belül a polgári jog, a társasági jog, a vállalatgazdaságtan, vezetés és szervezés tudományágakkal, hanem az állami vállalatok esetében a közigazgatási és a közigazgatási eljárási jog szabályai is érvényesek.</p> <p>A téma aktualitását ugyanakkor a 89-es rendszerváltást követő, a piacgazdaságra való áttérés elhúzódása és sajátos véghezvitele, a gazdasági élet szabályozásának felületes tiszteletben tartása, a sok kihívással és csapdával színesített üzleti környezet, a privatizációs botrányok és jelentős vállalkozások csődbe jutása, az egyes állami vállalatok által okozott jelentős veszteségek, a nemzetközi pénzintézetekkel szembeni kötelezettségvállalások mind<br>hozzájárultak a felelős társaságirányítás iránti jogalkotói és szabályozási akarat felkeltéséhez.</p> <p>Mivel a fenti érvek alapján is a tudományterület nehezen körülhatárolható, ezért jelen tanulmány a vizsgálat tárgyát képező Bukaresti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Kódexére korlátozódik, a romániai jogrendszer kötelező előírásaival való összehasonlításban elemezve ezt.</p> <p>Ugyanakkor célul tűzi ki, hogy egy konkrét (a legjelentősebb, tőzsdén jegyzett, romániai állami vállalat), a Romgaz Rt. példáján keresztül szemléltessem a tisztelt olvasóval a Kódexben meghatározott általános elvek és megfelelési elvárások gyakorlati életbe ültetésének körülményeit.</p> 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Peti András https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/110 In memoriam Bragyova András 2021-06-09T16:49:43+00:00 Tamás Nótári tnotari@kv.sapientia.ro 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Tamás Nótári https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/115 Szerzői útmutató 2021-06-10T05:22:09+00:00 2021-06-14T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021