https://www.jogelet.ro/index.php/eje <p>Az Erdélyi Jogélet nyomtatott és elektronikus folyóirat Kolozsváron, az erdélyi jogászképzés központjában jelenik meg.</p> <p>Kolozsváron az első (jezsuita) egyetemet 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem alapította. Sokáig úgy tartották, hogy jogászképzés is folyt az egyetemen, de az oklevelek tanusága szerint<strong> a rövid ideig fennálló, jogutód nélkül megszűnt intézményben nem volt lehetőség a jogászképzés tényleges elindítására</strong>.</p> <div class="format-page"> <p><strong>Az egyetemi jogászképzés bizonyíthatóan 1733-ban, a református kollégiumban, illetve 1774-ben, a Mária Terézia által alapított egyetemen (jogakadémián) indult el</strong>. A jogakadémiát nagyon hamar felsőoktatási intézményből joglíceummá fokozták vissza, csak <strong>1863-tól működött tovább újra jogakadémiai ranggal, magyar nyelvű képzéssel</strong>. 1866-tól a képzés időtartama négy évre nőtt.</p> <p><strong>1872-ben alakult meg a Ferencz József Tudományegyetem</strong>, Jog- és Államtudományi Karral. A kolozsvári egyetemen a magyar jogtudomány legnagyobbjai közül többen tanítottak. Az I. világháború után, mivel Erdély Románia részévé vált, az egyetem rövid ideig Budapesten, majd Szegeden működött tovább.</p> <p>Kolozsváron 1919-ben jött létre az I. Ferdinánd király nevét felvevő román tannyelvű egyetem, amelynek keretében a jogászképzés is román nyelven folyt. 1940-ben a második bécsi döntés következében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz és a Ferencz József Tudományegyetem is visszatért Szegedről Kolozsvárra, a román tannyelvű egyetem és annak jogtudományi kara pedig Nagyszebenbe, Dél-Erdélybe költözött.</p> <p>A második világháború után Észak-Erdély újra Románia részévé lett. Nagyszebenből a román egyetem visszakerült Kolozsvárra. Viszont <strong>1945-ben</strong> Románia, hogy bizonyítsa az erdélyi magyarsággal a történelmi megegyezés szándékát, <strong>Bolyai Tudományegyetem</strong> név alatt új, magyar tannyelvű egyetemet létesített. Ennek lett része a Jog- és Közgazdaságtudományi Kar, amelynek keretében teljesen magyar nyelvű jogászképzés működött.</p> <p>1959-ben viszont már nem állt fenn ez a bizonyítási kényszer, és a kommunista diktatúra vezetői úgy döntöttek, hogy a kolozsvári román és magyar tannyelvű egyetemeket összevonják. Ezzel a magyar jogászképzés teljesen megszűnt, annak ellenére, hogy a Bolyai Egyetem végzettjei a legkomolyabb jogi szakmákban nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A megszüntetés indokai azonban nem szakmai jellegűek voltak, hanem a kommunista diktatúrában fokozatosan erősödő nacionalista irány előretörését jelezték.</p> <p>Az 1989-es rendszerváltás után, a legitim várakozás ellenére sem kerül sor a Bolyai Egyetem újralakítására. Így a jogászképzés helyzete sem oldódott meg. Ezért <strong>2010-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében elindult a kétnyelvű, román-magyar jogász alapképzés</strong>.</p> <p><strong>Kolozsvár 1733 óta a jogászképzés legmeghatározóbb erdélyi központja</strong>, ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete a kolozsvári Jogakadémiának, a Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának, illetve a Bolyai Tudományegyetem jogászképzésének <strong>közvetlen eszmei örököseként</strong>, a tolerancia, a nemzetiségek közötti megértés és együttműködés jegyében, a legmagasabb szakmai színvonalon végzi a jogászképzés területén vállalt feladatait.</p> </div> Scientia Kiadó hu-HU Erdélyi Jogélet 2734-6226 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/489 Copyright (c) 2025 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 1 134 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/487 Copyright (c) 2025 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 129 132 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/483 Copyright (c) 2025 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 1 1 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/484 Copyright (c) 2025 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 3 3 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/485 Copyright (c) 2025 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 4 4 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/488 Copyright (c) 2025 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 127 128 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/486 Copyright (c) 2025 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 134 134 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/498 Gellért Nagy Copyright (c) 2025 Gellért Nagy https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 123 126 10.47745/ERJOG.2025.02.09 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/490 <p>A tanulmány azt vizsgálja, miért maradt alkalmazásban az osztrák Általános Polgári Törvénykönyv (Optk.) Erdélyben a kiegyezés és az unió (1867–1868) után is, noha politikailag helyreállt az egység. Raffay Ferenc nyomán bemutatja a „területi szakadozottságot”: míg Magyarországon 1861-ben kivezették az Optk.-t, és a történeti magánjog érvényesült, Erdélyben az 1853-ban bevezetett Optk. tovább élt, sőt az 1940-es évekig fennmaradt, még az impériumváltás után is. A kiegyezés után a kormány „ideiglenesen” fenntartotta Erdélyben a hatályos jogot, így magánjogi kettősség alakult ki: Magyarországon a történeti magyar jog, Erdélyben az Optk. Az 1868-as országgyűlési vitában erdélyi képviselők (Teleki, Tisza, Gál) azonnali jogegységet sürgettek, ám a kormány (Nárai Szabó) a polgári törvénykönyv gyors elfogadására hivatkozva halogatta a döntést. Ennek következményeként az Optk. sajátos erdélyi változata alakult ki, és a magánjogi jogegység soha nem jött létre.</p> Emőd Veress Copyright (c) 2025 Emőd Veress https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 5 20 10.47745/ERJOG.2025.02.01 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/491 <p>Az elbirtoklás feltételeit a Polgári Törvénykönyv szabályrendszere határozza meg, és tulajdonszerzést megalapozó hatása sajátos természeténél fogva körültekintő és kiegyensúlyozott jogi megközelítést igényel. A tulajdonjog birtoklás révén való megszerzése nem tekinthető olyan rendkívüli, sürgősségi jellegű eszköznek, amely mellőzhetné a megfelelő jogi garanciákat. Az elbirtoklás csakis nagyfokú óvatossággal kezelhető, olyan eljárási keretek között, amelyek egyszerre fejezik ki az intézmény társadalmi súlyát és teremtenek összhangot az igazgatási célszerűség és az alapvető jogok védelme között. Az elbirtoklás intézménye nem válhat sem politikai beavatkozás, sem pusztán statisztikai vagy adminisztratív célok eszközévé, továbbra is nélkülözhetetlenek azok<br>a szigorú eljárási normák és ellenőrzési mechanizmusok, amelyek biztosítják a tulajdonátruházások jogszerűségét,<br>legitimitását és tartósságát.</p> Szilárd Sztranyiczki Copyright (c) 2025 Szilárd Sztranyiczki https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 21 34 10.47745/ERJOG.2025.02.02 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/492 <p>Az utóöröklés jogintézménye jelentős átalakuláson ment keresztül a román jogban, tükrözve a polgári törvénykönyvek változásait és az éppen aktuális jogalkotói prioritásokat. Kezdetben e jogintézményt a Calimach-kódex (1817–1865) szabályozta, majd az 1864. évi Polgári Törvénykönyv kifejezetten tiltotta, így több mint egy évszázadon át nem vonatkozott rá jogi szabályozás. A 2011-ben hatályba lépett, jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvben a jogintézmény modernizált formában került visszavezetésre, amely a mai jogi szükségletekre reagál. Jelen tanulmány az utóöröklés történeti fejlődését vizsgálja Romániában: elemzi annak római jogi gyökereit, korábbi, valamint ma hatályos szabályozását.</p> Kinga Ilyés Copyright (c) 2025 Kinga Ilyés https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 35 52 10.47745/ERJOG.2025.02.03 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/493 <p>A tanulmány az egyszülős családokra vonatkozó munkajogi és szociális jogi védelmi mechanizmusokat mutatja be, a román szabályozásból kiindulva, ugyanakkor komparatív elemzés alapján. A minél összetettebb elemzés érdekében először az egyszülős családok fogalmának a román szabályozás alapján körvonalazható jogi értelmezését tárjuk fel, majd részletes bemutatásra kerülnek azok a sajátos eszközök, amelyek a szülők foglalkoztatásának elősegítését és szociális eszközökkel való támogatását szolgálják.</p> Magdolna Vallasek Copyright (c) 2025 Magdolna Vallasek https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 53 70 10.47745/ERJOG.2025.02.04 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/494 <p>A dologi jog egyértelműen tagállami hatáskörben van, amely a magánjogon belül különleges szerepet tölt be: a dologi jog statikusságával lehetővé teszi – többek között – a rendelkezési jog gyakorlását. Az Európai Unió jogában azonban főszabályként azokon a területeken, amelyek tagállami hatáskörbe tartoznak, a tagállamoknak a vonatkozó uniós szabályokat – a tagállami hatáskör ellenére is – figyelembe kell venniük. Itt megemlíthető a mezőgazdasági földek tulajdonának és használatának szabályozása, amelyet birtokpolitikának nevezünk. E terület a tagállamok hatáskörébe tartozik, azonban a tulajdoni kérdésekben autonómiát biztosító EUMSZ 345. cikk ellenére az állam agrárpolitikai célú korlátozásai a tőke szabad mozgásának szigorú megszorításai alá esnek. Az állandó ítélkezési gyakorlat alapján a birtokpolitikában semmi jelentősége nincs az EUMSZ 345. cikkének. Ezzel szemben a dologi jog esetében érvényesül az úgynevezett magánjogi autonómia elve: ennek alkalmazásában, ha dologi jog ütközik uniós joggal, a dologi jog csak kivételesen vizsgálható felül. Ezen ítélkezési gyakorlatot vizsgáljuk jelen tanulmányban.</p> Ágoston Korom Máté Somogyvári Copyright (c) 2025 Ágoston Korom, Máté Somogyvári https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 71 79 10.47745/ERJOG.2025.02.05 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/495 <p>Az uniós védjegyreform fő célkitűzései között szerepelt az egységes uniós védjegyrendszer megteremtése, valamint a védjegyek lajstromozására, használatára, megújítására és törlésére vonatkozó szabályok harmonizálása és értelmezése az Európai Unió egész területén. Az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok védjegyekre vonatkozó jogának közelítéséről szóló 2015. március 31-i 2015/2436/EK irányelve fontos eszköze e jogharmonizáció megvalósításának. E védjegyirányelv a 4. cikk (1) bekezdés f) pontjában megfogalmazott elvek megértésére tett kísérletek, valamint a jelentősebb döntések vizsgálata révén rálátást nyerhetünk arra az érzékeny egyensúlyra, amely a védjegyek szabályozásához szükséges, és arra a kihívásra,<br>amellyel az Európai Unió Bírósága és a tagállami bíróságok szembesülnek a védjegyek lajstromozását kizáró abszolút okok eseti alkalmazása során. Az EUIPN által 2023-ban kidolgozott CP14 Közös gyakorlat olyan fontos eszköz, amely nagymértékben hozzájárul a jogi normák és fogalmak egységes és egyértelmű értelmezéséhez és alkalmazásához az Európai Unióban.</p> Beáta Vigh Copyright (c) 2025 Beáta Vigh https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 80 90 10.47745/ERJOG.2025.02.06 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/496 <p>Jelen tanulmány a belga társasági jog 2019-ben hatályba lépett reformját vizsgálja, amely új alapokra helyezte a kontinentális európai társasági jog egyik legelterjedtebb társasági formáját, a kft.-t. A reform központi eleme a törzstőke fogalmának teljes kivezetése, amelyet új típusú hitelezővédelmi eszközök – így a pénzügyi terv, valamint a mérleg- és likviditási teszt – váltottak fel. A tanulmány elemzi e rendelkezések dogmatikai hátterét és gyakorlati hatásait, különös tekintettel a diszpozitív szabályozás előtérbe kerülésére, valamint az üzletrészek forgalomképességének és strukturálhatóságának szélesítésére. A belga kft. modell ily módon egy rugalmas, szerződéses alapon működő társasági formát testesít meg, amely képes egyszerre betölteni a családi vállalkozás, illetve<br>a tőzsdén jegyzett cég szerepét. A tanulmány egyes fajsúlyos kérdések tekintetében párhuzamosan vizsgálja a<br>magyar szabályozástól való eltéréseket is.</p> Norbert Füzi Copyright (c) 2025 Norbert Füzi https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 91 106 10.47745/ERJOG.2025.02.07 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/497 <p>A tanulmány a kriptopénz jogi természetét vizsgálja polgári jogi nézőpontból, különös figyelmet fordítva arra, hogy a kriptovaluták miként illeszkedhetnek a jelenlegi magyar és román magánjogi rendszerbe. A szerző részletesen elemzi a pénz fogalmának történeti és jogi fejlődését, a kriptopénz funkcionális sajátosságait, valamint annak alkalmazhatóságát pénzként a szerződésekben. A tanulmány kitér arra is, hogy a kriptopénz jelenleg nem minősül törvényes fizetőeszköznek, és gyakran csereügyletként értelmezhető, nem klasszikus pénzbeli teljesítésként. A tanulmány célja, hogy rávilágítson a jogalkotás előtt álló kihívásokra és a szabályozás szükségességére a digitális fizetőeszközök vonatkozásában.</p> Ede Józsa Copyright (c) 2025 Ede Józsa https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2025-11-06 2025-11-06 2 107 121 10.47745/ERJOG.2025.02.08