Erdélyi Jogélet

Szerzői útmutató

2026-10-11

Erdélyi Jogélet 2026/2, Teljes lapszám

2026-10-11

Erdélyi Jogélet 2026/2, előlap

2026-10-11

Magyar nyelvű tartalomjegyzék

2026-10-11

Angol nyelvű tartalomjegyzék

2026-10-11

E lapszám szerzői

2026-10-11

Impresszum

2026-10-11

Vékás Lajos: Öröklési jog

Kinga Ilyés — 2026-10-11

A társasági szerződés normatív funkciója és a társasági jogi diszpozitivitás dogmatikai korlátai

Ádám Auer — 2026-10-11

A tanulmány a magyar Polgári Törvénykönyv diszpozitív társasági jogi szabályozásának egyik alapvető dogmatikai kérdését vizsgálja: milyen pozitív szempontok alapján jelölhetők ki a társasági autonómia határai. A tanulmány állítása szerint a társasági szerződés a cégbejegyzést követően már nem kizárólag a tagok közötti szerződéses kapcsolatot rendezi, hanem a gazdasági társaság szervezeti és működési rendjének normatív alapdokumentumává válik. E funkcióváltás indokolja, hogy a társasági szerződés ne csupán a szerződési autonómia, hanem a társasági jog intézményi sajátosságai felől is értelmezhető legyen. A tanulmány összehasonlító jogi kitekintéssel bemutatja a company constitution elmélet főbb eredményeit, majd elemzi a magyar bírói gyakorlatot abból a szempontból, hogy az miként jelöli ki a társasági autonómia korlátait. A szerző amellett érvel, hogy a bírói gyakorlatban megjelenő garanciális és intézményi szabályok mögött egy olyan dogmatikai kategória rajzolódik ki, amely a társasági autonómia intézményi feltételeit biztosító szervezeti szabályokat foglalja magában. A tanulmány célja nem e szabályok teljes körű meghatározása, hanem egy olyan értelmezési keret felvázolása, amely hozzájárulhat a Ptk. 3:4. §-ának következetesebb dogmatikai alkalmazásához.

Megjegyzések a felügyelőbizottság tagjainak felelősségéhez

Ádám Boóc — 2026-10-11

A tanulmány a felügyelőbizottság szerepét és tagjainak felelősségét vizsgálja az 1875. évi Kereskedelmi Törvény (Kt.), valamint a hatályos magyar társasági jog tükrében. Bemutatja a történeti szabályozás alapelveit, különös tekintettel az ellenőrzési funkcióra, az információs jogokra és az egyetemleges felelősségre. Részletesen elemzi a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit és a releváns bírói gyakorlatot. Következtetése szerint a felügyelőbizottság a társasági jogi egyensúly és a tulajdonosi kontroll egyik kulcsintézménye.

A vezető tisztségviselők kötelezettségeinek csendes európaizálódása

Tamás Fézer — 2026-10-11

A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek kötelezettségei döntően nemzeti társasági jogi kategóriaként írhatók-e le a XXI. századi Európában, vagy az Európai Unió jogának funkcionális, ágazati és compliance-orientált szabályozási rezsimje már a vezetői funkció tartalmát is átformálja-e. A kiindulópontot az a megállapítás adja, miszerint az Európai Unió nem általános vezetői kódexet alkotott, hanem egymástól elkülönülő szabályozási területeken — fenntarthatósági jelentéstétel, átvilágítás, kiberbiztonság, digitális működési reziliencia, belső visszaélés-bejelentési rendszerek, pénzmosás-megelőzés, díjazási transzparencia és igazgatósági összetétel — olyan kötelezettségeket telepített a
vállalatokra, amelyek tényleges címzettje vagy legalábbis szervezője az ügyvezetés. A folyamat ezért nem látványos, frontális jogharmonizáció, sokkal inkább egy csendes európaizálódás: a vezetői kötelezettség egyre inkább adat-, kontroll-, átvilágítási, integritási és reziliencia-architektúrák létrehozásában ragadható meg. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a nemzeti társasági jog generálklauzulái — különösen a társaság érdeke, a lojalitás, a gondosság és a felelősség mércéje — uniós tartalommal telítődnek, miközben a dogmatikai koherencia még korántsem megoldott.

Cégnévvel kapcsolatos jogkérdések széles látószögben

Csenge Halász — 2026-10-11

A tanulmány a cégnév jogi megítélését vizsgálja polgári jogi, cégjogi, versenyjogi és védjegyjogi összefüggésben. Az elemzés a névvalódiság, a névkizárólagosság és a névszabatosság követelménye mellett a családnév cégnévben való használatával, az összetéveszthető cégnevekkel és a domainnevek piaci szerepével kapcsolatos joggyakorlatot is bemutatja.

A koncessziós társaság mint pszeudogazdasági társaság?

Tekla Papp — 2026-10-11

A fenti cím alatt annak megvilágítására vállalkozom, hogy a koncessziós társaság megfelel-e egy szokványos gazdasági társaságnak, vagy sem. A továbbiakban a koncessziós társaság jellemvonásait a társasági jogi jogdogmatika két jogintézménye alapján elemzem: a gazdasági társaság definíciója, valamint a vállalkozás és társulás szabadsága alapelve szempontjából. Majd a koncessziós társaság a közjogi szabályozási környezetnek kitettségét és a koncessziós szerződéstől való függőségét vizsgálom.

Lehet-e gazdasági társaság, valamint bejegyzett cég munkajogviszonynak munkavállalóként alanya?

Tamás Prugberger — 2026-10-11

A 2013. évi új Polgári Törvénykönyv a közkereseti és a betéti társaságot is jogi személynek nyilvánította. Ezért újabban e két gazdasági társaság nem lehet munkavállaló. Nemzetközi egyezmény kimondja, hogy munkavállaló csak természetes személy lehet. Ezért vizsgálja azt a lehetőséget, ha e két gazdasági társaság tagjai polgári jogi csoportot vagy jogi személyiség nélküli közösséget alkotva lépnek fel, lehetnek-e munkavállalók. Bonyolítja a problémát, hogy az önfoglalkoztatási irányelv szerint, aki ilyen minőségben dolgozik, nem alkalmazhat segédet. Ezért csoportos, illetve közös munkavállalás során a csoport tagjainak jogilag izoláltnak kell lennie egymástól, hogy látszatra több munkavállaló egy munkakört osztva lásson el. Ebből a szempontból bemutatja azokat az eseteket, amikor kollektívák munkavállalók lehettek.

A szellemi alkotások vagyoni értékelésének egyes kérdései

Gábor Szilágyi — 2026-10-11

A tanulmány a szellemi alkotások vagyoni értékelésének elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálja a jog és a közgazdaságtan határterületén. Kiindulópontja az az empirikus megfigyelés, hogy a modern vállalat értékét túlnyomó részben immateriális javak hordozzák, amelyek mérése a klasszikus számviteli és jogi fogalomkészlettel csak töredékesen lehetséges. A szerző központi tézise szerint a szellemi alkotás vagyoni értéke soha nem azonos a hozzá kapcsolódó jogi oltalom tartalmával: az értékelés mindig a jogi keret, az értékelési cél és a piaci kontextus együttes függvénye. A dolgozat elválasztja a szellemi alkotás jogi és az immateriális jószág számviteli fogalmát, bemutatja a Nemzetközi Értékelési Szabványok (IVS 2025) négy értékfogalmát és három klasszikus értékelési megközelítését, majd négy olyan feszültségpontot elemez, ahol a jogi oltalom és a gazdasági érték elválik egymástól: az oltalom terjedelmét, a bitorlási kártérítés mértékét, a know-how és üzleti titok értékelését, valamint a védjegy és a márkaérték viszonyát. A tanulmány a hazai szabályozási kontextus három normarendszerének metszéspontját, az értékelői felelősség kérdését, valamint a mesterséges intelligencia és az adatvagyon mint új vagyontípusok értékelési kihívásait is tárgyalja.

Megjegyzések a korlátolt felelősségű társaság üzletrészének forgalmáról a magyar jog rendszerében: a tagok közötti üzletrész-átruházásról

Emőd Veress — 2026-10-11

A tanulmány a korlátolt felelősségű társaság üzletrészének tagok közötti átruházását vizsgálja a magyar jog rendszerében. Amellett érvel, hogy a Ptk. 3:166. §-ában meghatározott szabad átruházhatóság diszpozitív főszabály, ezért a társasági szerződés a törvény által fakultatívan bevezetésre felkínált elsőbbségi megszerzési jogon túl további forgalomkorlátozó és forgalomszervező megoldásokat is kialakíthat. Az elemzés kiterjed különösen a jóváhagyási és tilalmi kikötésekre, a személyi és részesedési korlátokra, a startup-specifikus mechanizmusokra, valamint a tagok közötti kivásárlási konstrukciókra. A szerződéses szabadság határait a kisebbségvédelem, a joggal való visszaélés tilalma, valamint a tag tényleges kilépési lehetőségének megőrzése jelöli ki.