Erdélyi Jogélet https://www.jogelet.ro/index.php/eje <p>Az Erdélyi Jogélet nyomtatott és elektronikus folyóirat Kolozsváron, az erdélyi jogászképzés központjában jelenik meg.</p> <p>Kolozsváron az első (jezsuita) egyetemet 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem alapította. Sokáig úgy tartották, hogy jogászképzés is folyt az egyetemen, de az oklevelek tanusága szerint<strong> a rövid ideig fennálló, jogutód nélkül megszűnt intézményben nem volt lehetőség a jogászképzés tényleges elindítására</strong>.</p> <div class="format-page"> <p><strong>Az egyetemi jogászképzés bizonyíthatóan 1733-ban, a református kollégiumban, illetve 1774-ben, a Mária Terézia által alapított egyetemen (jogakadémián) indult el</strong>. A jogakadémiát nagyon hamar felsőoktatási intézményből joglíceummá fokozták vissza, csak <strong>1863-tól működött tovább újra jogakadémiai ranggal, magyar nyelvű képzéssel</strong>. 1866-tól a képzés időtartama négy évre nőtt.</p> <p><strong>1872-ben alakult meg a Ferencz József Tudományegyetem</strong>, Jog- és Államtudományi Karral. A kolozsvári egyetemen a magyar jogtudomány legnagyobbjai közül többen tanítottak. Az I. világháború után, mivel Erdély Románia részévé vált, az egyetem rövid ideig Budapesten, majd Szegeden működött tovább.</p> <p>Kolozsváron 1919-ben jött létre az I. Ferdinánd király nevét felvevő román tannyelvű egyetem, amelynek keretében a jogászképzés is román nyelven folyt. 1940-ben a második bécsi döntés következében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz és a Ferencz József Tudományegyetem is visszatért Szegedről Kolozsvárra, a román tannyelvű egyetem és annak jogtudományi kara pedig Nagyszebenbe, Dél-Erdélybe költözött.</p> <p>A második világháború után Észak-Erdély újra Románia részévé lett. Nagyszebenből a román egyetem visszakerült Kolozsvárra. Viszont <strong>1945-ben</strong> Románia, hogy bizonyítsa az erdélyi magyarsággal a történelmi megegyezés szándékát, <strong>Bolyai Tudományegyetem</strong> név alatt új, magyar tannyelvű egyetemet létesített. Ennek lett része a Jog- és Közgazdaságtudományi Kar, amelynek keretében teljesen magyar nyelvű jogászképzés működött.</p> <p>1959-ben viszont már nem állt fenn ez a bizonyítási kényszer, és a kommunista diktatúra vezetői úgy döntöttek, hogy a kolozsvári román és magyar tannyelvű egyetemeket összevonják. Ezzel a magyar jogászképzés teljesen megszűnt, annak ellenére, hogy a Bolyai Egyetem végzettjei a legkomolyabb jogi szakmákban nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A megszüntetés indokai azonban nem szakmai jellegűek voltak, hanem a kommunista diktatúrában fokozatosan erősödő nacionalista irány előretörését jelezték.</p> <p>Az 1989-es rendszerváltás után, a legitim várakozás ellenére sem kerül sor a Bolyai Egyetem újralakítására. Így a jogászképzés helyzete sem oldódott meg. Ezért <strong>2010-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében elindult a kétnyelvű, román-magyar jogász alapképzés</strong>.</p> <p><strong>Kolozsvár 1733 óta a jogászképzés legmeghatározóbb erdélyi központja</strong>, ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete a kolozsvári Jogakadémiának, a Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának, illetve a Bolyai Tudományegyetem jogászképzésének <strong>közvetlen eszmei örököseként</strong>, a tolerancia, a nemzetiségek közötti megértés és együttműködés jegyében, a legmagasabb szakmai színvonalon végzi a jogászképzés területén vállalt feladatait.</p> </div> Scientia Kiadó hu-HU Erdélyi Jogélet 2734-6226 Erdélyi Jogélet 2023/3, előlap https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/350 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 1 2 Magyar nyelvű tartalomjegyzék https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/351 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 3 3 Angol nyelvű tartalomjegyzék https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/352 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 5 5 E lapszám szerzői https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/353 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 139 139 Impresszum https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/354 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 148 148 Százéves az 1923. évi román Alkotmány https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/344 <p>A rövid esszé ürügye az 1923. évi román Alkotmány elfogadásának 100. évfordulója. A folyóiratban folytatólagosan közölt két tanulmányt kívánja bevezetni, kontextust adni, az érdeklődést felkelteni. Az elemzés célja azt azonosítani, hogy mi volt problematikus az 1923-as alkotmányozásban, és mégis miért tekinthetjük ezt az alaptörvényt – a jelenleg hatályos alkotmányt leszámítva – a „legjobb” román alkotmánynak.</p> Emőd Veress Copyright (c) 2024 Veress Emőd https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 97 100 10.47745/ERJOG.2023.03.08 A Román Királyság 1923. évi Alkotmánya https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/346 <p>A román államtörténet és alkotmányjogi fejlődés évszázadok során több teher, idegen uralom, integrációs kihívások sokaságával szembesült. Száz évvel ezelőtt, 1923-ban a Román Királyság történelme során elsőként került abba a helyzetbe, hogy szuverén módon, teljes függetlenségét elnyerve és lényegében minden románt egy államban egyesítve alkossa meg modern alkotmányát. Az 1923. évi Alkotmány ezért kétséget kizáróan különös értékeket hordoz magában, összevetve a korábbi és későbbi alkotmányaival. Az 1923. évi Alkotmány – minden fogyatékossága, korlátozott érvényesülése ellenére – a közel 150 éves független Románia jogtörténetének kiemelkedő eredménye. Megalkotásakor egy kis balkáni királyság helyett már egy területében és erejében megnövekedett, Európa politikai térképén középhatalmi ambíciókkal felvértezett, a többi állammal egyenrangú állammá vált országról beszélhetünk. Az 1923. évi Alkotmány elfogadásakor az állam területi és a népesség növekedéséből fakadó integrációs kihívásokat is felismerte, igaz, azok megfelelő kezelését elmulasztotta, mégis a korábbi ókirályságbeli szűkebb körű alkotmányosság határait kiterjesztette, közelítve a tartalmi alkotmányossághoz. Minden kudarca ellenére tehát ez az az alkotmány, összevetve annak elődje erősen korlátozott gyakorlatával, valamint utódai nyers és diktatórikus alaptörvényeivel ténylegesen – és a XX. században 1991-ig egyedüliként –, amely román alkotmánynak nevezhető.</p> Zoltán József Fazakas Copyright (c) 2024 Fazakas Zoltán József https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 101 120 10.47745/ERJOG.2023.03.09 A törvények alkotmányossági ellenőrzésének kezdetei Romániában (1866–1923) – az 1923-as Alkotmány szabályozása, annak tudományos és joggyakorlati előzményei https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/347 <p>Jelen tanulmány a száz éve, 1923-ban elfogadott román Alkotmányról fogalmaz meg gondolatokat, észrevételeket, értékeléseket. Történelmi tényeket ismertet és a történelmi kontextust mutatja be, illetve idéz korabeli álláspontokat és jelenlegi elemzéseket is. A tanulmány kiemelten foglalkozik a törvények alkotmányossága ellenőrzésének a romániai kialakulásával, fejlődésével, szerves összefüggésben a korábbi, 1866-os Alkotmány rendelkezéseivel, a korabeli jogtudományi vitákkal és bírósági joggyakorlattal, melyek jelentős mértékben járultak hozzá, hogy az 1923-as Alkotmány kifejezetten is a Legfelsőbb Semmítőszék hatáskörébe utalta a törvények alkotmányosságának az utólagos, konkrét perben felmerült ellenőrzését. Ezzel az alkotmány szentesítette az alkotmányossági normakontroll amerikai modell szerinti ellenőrzésének a gyakorlatát.</p> Attila Varga Copyright (c) 2024 Attila Varga https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 121 137 10.47745/ERJOG.2023.03.10 Szerzői útmutató https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/355 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 141 144 Erdélyi Jogélet 2023/3, teljes lapszám https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/349 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 1 148 „Árok, árok, be mély árok.” – Társadalmi kataklizmák és a magánjog https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/337 <p>A történelemben vannak olyan időszakok, amelyeket cezúrának vagy fordulópontnak tekintenek. Ezek az időszakok általában olyan jelentős eseményekhez vagy változásokhoz kapcsolódnak, amelyek átalakították a társadalmat, a politikát, a gazdaságot vagy a jogot. A XIX. és XX. századokban több ilyen töréspont is létezett: hagyományos társadalmi struktúrák gyors felbomlása, világháborúk, gazdasági válságok, impériumváltások, rendszerváltások. A vizsgált kérdés, Grosschmid Bénit útmutatóul híva, hogy mi történik a társadalmi berendezkedés stabilitását, állandóságát megtestesítő magánjoggal ilyen cezúrák esetén.</p> Lajos Vékás Copyright (c) 2024 Lajos Vékás https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 7 16 10.47745/ERJOG.2023.03.01 Grosschmid Béni „szövőszékén” Történeti és modern, törzsökös és idegen szabályokból „időn kívüli” rendszeres magyar magánjog https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/338 <p>A „halhatatlan” Grosschmid Béni, a XIX. század végének és a XX. század első évtizedeinek kiemelkedő magyar jogtudósa mindmáig formálja a magyar polgári magánjogot: gondolatai, érvei ott húzódnak a jogfejlesztés, jogalkotás új megoldásainak kiválasztásában. A XXI. század magánjogtudományában számtalanszor idézik műveit, amelyek a keletkezésük óta eltelt közel egy évszázad alatt semmit sem veszítettek aktualitásukból. A tanulmány alapvetően amellett érvel, hogy Grosschmid e múlhatatlan zsenije azért vehető elő ma is, azért olvashatók ki belőle válaszok jelenkorunk kérdéseire is, mert azok a társadalmi-gazdasági követelmények és körülmények, amelyek Grosschmid gondolatait formálták, nagyon hasonlatosak a XXI. század eleji magyar magánjogtudományt „mozgató” tényezőkhöz. Hiszen a szocialista jogfelfogás uralma hasonlítható hatásaiban az 1848-as joglebontás és az ennek következtében betört idegen (akkor osztrák) jogrendszer szakadékot teremtő hatásához, a világgazdaság globalizálódása, a pénzügyi és gazdasági folyamatok mind komplexebbé válása pedig hasonló kihívások elé állítja a jogalkotót, mint a XIX. század végén. A különbség talán csak abban áll, hogy napjainkban a harmadik tényező (a nemzeti egység helyreállításának kényszere) helyébe az az egyensúlyteremtési kényszer lépett, amelyben a nemzeti jogoknak az európai és a globális jogrendszerek olvasztótégelyében kell megtalálniuk az önállóság terét, egyszerre kell azokkal harmonizálni és a saját karaktert megőrizni.</p> Judit Balogh Copyright (c) 2024 Judit Balogh https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 17 30 10.47745/ERJOG.2023.03.02 A közjog és magánjog küzdelme a szerződések kapcsán – vázlatos helyzetkép https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/339 <p>A közjog szerződéseinek kapcsán néhány éve kialakult tudományos párbeszéd és a mögötte meghúzódó jogalkotói és bírósági joggyakorlati fejlemények összegző áttekintése ez a tanulmány.</p> Tekla Papp Copyright (c) 2024 Tekla Papp https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 31 40 10.47745/ERJOG.2023.03.03 A szerződési kockázatokról és azok mérséklésének magánjogi eszközeiről https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/340 <p>A szerződések kockázatai napjainkban egyre nagyobb mértékűek. Ennek okai a fokozódó gazdasági, társadalmi bizonytalanságok. Megváltozott a szerepe fontos szerződési jogi elveknek, mint a vis maior, a pacta sunt servanda, a clausula rebus sic stantibus. Ezt a bírói gyakorlatnak is követnie kell. Fontos követelmény, hogy a felek jól mérjék fel a szerződéskötéskor teljesítő képességüket, jól árazzák be a kockázatokat. A szerződési kockázatok mérséklésének fontos eszközei a szerződést megerősítő és biztosító intézmények. A foglaló, a kötbér, a kezesség, a szerződések egyensúlyát védő fedezet védelme, az értékaránytalanság esetén a szerződés megtámadásának lehetősége. A tisztességtelen általános szerződési feltételek esetén azok semmisségére történő hivatkozás lehetősége.</p> Tibor Nochta Copyright (c) 2024 Tibor Nochta https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 41 54 10.47745/ERJOG.2023.03.04 A szerződéses kötelem tárgyi kiterjedése: a kellő véghezvitel és a jóhiszemű betöltés főbb kérdései https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/341 <p>A szerződés tárgya a szolgáltatás, amit az adósnak a hitelező irányában véghez kell vinnie. A köteles és követelhet kifejezések értelme meglehetősen összetett. A szolgáltatás igazi keretintézménye a kötelmi (szerződési) jognak, ahogyan a birtok a dologi jognak. Rajta mérődik, hogy az adósnak mit is kell szolgáltatnia, és nem csak a milyent, mikor, mennyit és hol kérdésekre adandó válasz múlik a tartalom és tárgy helyes értelmezésén. A tárgyi kiterjedés meghatározza a kötelezettől megkívánható erőfeszítések végső határát is. A tartalom helyes kitöltése nem egy szempontból kifejezetten komoly tudományos odafigyelést kíván.</p> László Leszkoven Copyright (c) 2024 László Leszkoven https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 55 64 10.47745/ERJOG.2023.03.05 A szerződési szabadság alkotmányos összefüggései – kitekintéssel a magánjog polgári fejlődésének törvénykezési szervezeti alapfeltételeire https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/342 <p>Magyarország történeti alkotmánya vívmányainak egyik jellemző példája a – jelen tanulmányban is felhívott – korabeli magyar perjogi törvényekben biztosított jogszabályi háttér, amely a kodifikálatlan magyar magánjog II. világháború végéig tartó XIX–XX. századi fejlődéséhez keretet adott. Ez a keret – elsősorban a Kúria szerepe és gyakorlata – időnként Grosschmid számára is kihívást jelentett, amelyet nem is hagyott szó nélkül. Így pl. egy Teljes Ülési Határozat kapcsán fejtette ki, hogy a Kúria nem jogosult hatályos törvények félretételére még akkor sem, ha azokat elavultnak tartja. A történeti alkotmány új, Alaptörvény-értelmezési funkciót kapott 2012-től, és ez különösen érdekessé teszi az Alaptörvény M) cikkéhez és a szerződési szabadsághoz kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokat, amelyek közül jelen írás azokat mutatja be, amelyek eddig talán kevesebb figyelmet kaptak. Ezekből a határozatokból is<br>megállapítható, hogy mivel a szerződési szabadság az Alaptörvény M) cikkéből és a XIII. cikk (1) bekezdéséből következik, nem minősül alapvető jognak, azonban önálló alkotmányos jogként élvezi az Alaptörvény védelmét, és olyan Alaptörvényben biztosított jognak minősül, amelynek sérelmére alkotmányjogi panasz alapítható.</p> Imre Juhász Copyright (c) 2024 Imre Juhász https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 65 78 10.47745/ERJOG.2023.03.06 A gondnoki megbízás https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/343 <p>Románia Alkotmánybírósága a 2020. július 16-i 601. sz. határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a román Polgári törvénykönyv bírósági gondnokság alá helyezésre vonatkozó 164. cikkének (1) bekezdését. A jogalkotó a 2022. évi 140. törvénnyel kívánta összhangba hozni a természetes személyek védelmére vonatkozó rendelkezéseket az Alkotmánybíróság határozatával. A törvény jelentősen módosította a román Polgári törvénykönyvet, köztük a megbízási szerződésre vonatkozó szabályokat is, új meghatározást adva a megbízási szerződésnek és létrehozva egy új megbízástípust, amit gondnoki megbízásként fordíthatunk (mandat de ocrotire). A tanulmány jogösszehasonlító és történeti kontextusban vizsgálja a törvénymódosítás elméleti és gyakorlati hatásait és kíván választ találni arra, hogy a jogalkotói cél eléréséhez valóban szükséges volt-e a megbízási szerződés szabályainak átalakítása.</p> Előd Bartis Copyright (c) 2024 Előd Bartis https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2024-04-02 2024-04-02 3 79 96 10.47745/ERJOG.2023.03.07