https://www.jogelet.ro/index.php/eje <p>Az Erdélyi Jogélet nyomtatott és elektronikus folyóirat Kolozsváron, az erdélyi jogászképzés központjában jelenik meg.</p> <p>Kolozsváron az első (jezsuita) egyetemet 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem alapította. Sokáig úgy tartották, hogy jogászképzés is folyt az egyetemen, de az oklevelek tanusága szerint<strong> a rövid ideig fennálló, jogutód nélkül megszűnt intézményben nem volt lehetőség a jogászképzés tényleges elindítására</strong>.</p> <div class="format-page"> <p><strong>Az egyetemi jogászképzés bizonyíthatóan 1733-ban, a református kollégiumban, illetve 1774-ben, a Mária Terézia által alapított egyetemen (jogakadémián) indult el</strong>. A jogakadémiát nagyon hamar felsőoktatási intézményből joglíceummá fokozták vissza, csak <strong>1863-tól működött tovább újra jogakadémiai ranggal, magyar nyelvű képzéssel</strong>. 1866-tól a képzés időtartama négy évre nőtt.</p> <p><strong>1872-ben alakult meg a Ferencz József Tudományegyetem</strong>, Jog- és Államtudományi Karral. A kolozsvári egyetemen a magyar jogtudomány legnagyobbjai közül többen tanítottak. Az I. világháború után, mivel Erdély Románia részévé vált, az egyetem rövid ideig Budapesten, majd Szegeden működött tovább.</p> <p>Kolozsváron 1919-ben jött létre az I. Ferdinánd király nevét felvevő román tannyelvű egyetem, amelynek keretében a jogászképzés is román nyelven folyt. 1940-ben a második bécsi döntés következében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz és a Ferencz József Tudományegyetem is visszatért Szegedről Kolozsvárra, a román tannyelvű egyetem és annak jogtudományi kara pedig Nagyszebenbe, Dél-Erdélybe költözött.</p> <p>A második világháború után Észak-Erdély újra Románia részévé lett. Nagyszebenből a román egyetem visszakerült Kolozsvárra. Viszont <strong>1945-ben</strong> Románia, hogy bizonyítsa az erdélyi magyarsággal a történelmi megegyezés szándékát, <strong>Bolyai Tudományegyetem</strong> név alatt új, magyar tannyelvű egyetemet létesített. Ennek lett része a Jog- és Közgazdaságtudományi Kar, amelynek keretében teljesen magyar nyelvű jogászképzés működött.</p> <p>1959-ben viszont már nem állt fenn ez a bizonyítási kényszer, és a kommunista diktatúra vezetői úgy döntöttek, hogy a kolozsvári román és magyar tannyelvű egyetemeket összevonják. Ezzel a magyar jogászképzés teljesen megszűnt, annak ellenére, hogy a Bolyai Egyetem végzettjei a legkomolyabb jogi szakmákban nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A megszüntetés indokai azonban nem szakmai jellegűek voltak, hanem a kommunista diktatúrában fokozatosan erősödő nacionalista irány előretörését jelezték.</p> <p>Az 1989-es rendszerváltás után, a legitim várakozás ellenére sem kerül sor a Bolyai Egyetem újralakítására. Így a jogászképzés helyzete sem oldódott meg. Ezért <strong>2010-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében elindult a kétnyelvű, román-magyar jogász alapképzés</strong>.</p> <p><strong>Kolozsvár 1733 óta a jogászképzés legmeghatározóbb erdélyi központja</strong>, ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete a kolozsvári Jogakadémiának, a Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának, illetve a Bolyai Tudományegyetem jogászképzésének <strong>közvetlen eszmei örököseként</strong>, a tolerancia, a nemzetiségek közötti megértés és együttműködés jegyében, a legmagasabb szakmai színvonalon végzi a jogászképzés területén vállalt feladatait.</p> </div> Scientia Kiadó hu-HU Erdélyi Jogélet 2734-6226 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/248 Copyright (c) 2023 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 1 2 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/244 Copyright (c) 2023 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 3 3 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/243 Copyright (c) 2023 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 5 5 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/246 Copyright (c) 2023 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 173 174 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/247 Copyright (c) 2023 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 180 180 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/242 Copyright (c) 2023 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 1 180 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/249 <p lang="zxx">A II. világháborút követően a szovjet blokk többi államához hasonlóan Romániában is úgynevezett népi demokratikus alkotmányok kerültek bevezetésre. Ezen alkotmányokat világnézeti szempontból a kommunista eszme értékválasztása és osztályszemlélete jellemezte, így Románia is kénytelen volt elvetni korábbi alkotmányos örökségét. A kommunista korszakban Románia három alkotmányt is elfogadott 1948-ban, 1952-ben és 1965-ben, amelyek közül az 1952. évi Alkotmány különleges metszéspont és egyben történelmi és alkotmányjogi paradoxon. Metszéspont abban az értelemben, hogy az 1948. évi Alkotmánnyal formálisan is megkezdett radikális társadalmi, gazdasági, politikai és jogi átrendeződés első szakaszának betetőzése, egyben átmenet a sajátos román jegyeket is valló 1965. évi Alkotmányhoz vezető úton. Különleges abban az értelemben, hogy a román alkotmánytörténet első olyan alaptörvénye, amely a formális alkotmányozás szabályainak megfelelően került megalkotásra. Tartalmi oldalról pedig értékét az adja, hogy a kommunista ideológia által vallott formális és gazdasági egalitárius társadalomszemlélet és annak erőszakos megvalósítása ellenére a sztálini modell és nemzetiségpolitika alapján a nemzetiségi kérdéseket államszervezeti kérdéssé emelte, bizonyítva, hogy azok figyelembevétele államszervezeti szempontból nem áll szemben az állam területi épségével.</p> Zoltán József Fazakas Copyright (c) 2023 Zoltán József Fazakas https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 7 22 10.47745/ERJOG.2022.04.01 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/250 <p lang="zxx">A corporate governance (felelős vállalatirányítás) a gazdaság hatékonyságának és növekedésének, valamint a befektetői bizalom erősítésének egyik kulcseleme az OECD értékelése szerint. Ez az állítás egyaránt igaz az állami és a magántulajdonban lévő vállalatokra. A tanulmány célja jogi szempontból áttekinteni a romániai állami vagy állami irányítás alatt álló vállalatok felelős vállalatirányítására vonatkozó politikák alakulását, a vállalatirányítási tapasztalatokat a jelenleg hatályban lévő, a tárgyban 2011-ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján, és górcső alá venni azt a 2022. évi jogszabálytervezetet, amely a szóban forgó jogszabály módosításával „forradalmasítani” kívánja a hatályos rendszert.</p> Zsolt Fegyveresi Copyright (c) 2023 Zsolt Fegyveresi https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 23 37 10.47745/ERJOG.2022.04.02 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/251 <p lang="zxx">A külföldi közvetlen befektetések kiemelten jelentősek a gazdasági fejlődés szempontjából, a kapitalizáció és technológiai transzfer ezek hiányában nem lenne lehetséges. Mindazonáltal nem szabad szem elől tévesztenünk kockázataikat sem, különösképpen amikor a beruházások az állam számára nemzetbiztonsági szempontból érzékeny gazdasági tevékenységeket érintenek. E kockázatok tudatában, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452. rendelete egységesen kívánja megteremteni a közvetlen külföldi befektetések nemzetbiztonsági szempontú átvilágításának kereteit. E tanulmányban az említett rendelet szem előtt tartásával elemezzük a Cseh és a Szlovák Köztársaságban nemrégiben megalkotott, illetve megreformált normákat a közvetlen külföldi befektetések terén. Megállapítjuk, hogy mindkét állam az EU által meghatározott közös minimumhoz képest magasabb elvárási szintet támasztó átvilágítási kritériumokat szabott, ezzel megerősítve az állami kontrollt a közvetlen külföldi befektetések terén.</p> Andrea Gerőcs-Tóth Copyright (c) 2023 Andrea Gerőcs-Tóth https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 39 65 10.47745/ERJOG.2022.04.03 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/252 <p lang="zxx">A második bécsi döntés által 1940-ben visszacsatolt keleti és erdélyi országrészek egyesíttettek a Magyar Királysággal. A magyar kormány több olyan rendeletet fogadott el, amellyel kiterjesztette a magyar magánjog hatályát ezekre a területekre. A legtöbb komoly különbség a házassági vagyonjog és az öröklési jog tekintetében mutatkozott a kodifikálatlan magyar magánjog és az 1853 óta alkalmazott Osztrák Polgári törvénykönyv között. A kezdeti aggodalmak ellenére a jogászok magabiztosan alkalmazták a magyar jogforrásokat (többnyire a bírói gyakorlatot). Ebben a tanulmányban az írott szokásjog alkalmazását emeltem ki, amely számos ítéletben tükröződött. 1944 őszén a román és a szovjet hadsereg elfoglalta az említett területeket, és a román Polgári törvénykönyv hatálya 1945-től ezekre is kiterjedt.</p> László Ádám Joó Copyright (c) 2023 László Ádám Joó https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 67 80 10.47745/ERJOG.2022.04.04 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/253 <p lang="zxx">A tanulmány a nemzetközi beruházásvédelmi, bilaterális és multilaterális egyezmények tartalma, illetve a velük kapcsolatban kialakult választottbírósági joggyakorlat szemszögéből vizsgálja az emberi jogok és beruházásvédelem ütközésének határterületeit. Megállapítást nyer, hogy a beruházásvédelmi egyezmények főszabály szerint nem rendelkeznek emberi jogi tartalommal, azonban egyes választottbíróságok ilyen tartalom implicit alkalmazását vonatkozásukban nem vetik el. A tanulmány több esetet sorol fel, amelyben tapasztalható a beruházásvédelembe integrálható emberi jogi tartalmak figyelembevétele, megjegyezve, hogy további, elsősorban multilaterális egyezmények szükségesek a hatékony alapjogvédelem beruházásvédelemmel való összeegyeztetésére.</p> Bálint Kovács Copyright (c) 2023 Bálint Kovács https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 81 106 10.47745/ERJOG.2022.04.05 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/254 <p lang="zxx">A szerző egy kétrészes tanulmánysorozat keretében vizsgálja Cicero levelezését, annak felfedésére, hogy abban a családi és baráti viszonyok miképpen nyilvánulnak meg személyes, gazdasági és politikai értelemben egyaránt. A cikksorozat ezen első részében, Cicero levelezésének általános bemutatása után a szerző a barátság ebből felsejlő koncepcióját ismerteti. Ezután Cicero és Atticus levelezésének bemutatására tér ki, az ebben jelentkező főbb motívumok ismertetésével és kifejtésével.</p> Tamás Nótári Copyright (c) 2023 Tamás Nótári https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 107 119 10.47745/ERJOG.2022.04.06 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/255 <p>A tanulmány célja, hogy vázlatos képet adjon Erdély fejedelemkori gazdaságáról. A tanulmány kitér a jogi és gazdasági szempontokra, de a lehetséges mikro- és művészettörténeti összefüggésekre is. Az utóbbi szempontot az indokolja, hogy Bethlen Gábor az egyik csizmadiacéh működését és életét szabályozó oklevelet adott ki. A csizmadiacéh szabályzatának fejedelmi oklevélben való kiadása azért is érdemes az elemzésre, mert számos párhuzam fedezhető fel a mai szabályozással kapcsolatosan.</p> Pál Szentpáli-Gavallér Copyright (c) 2023 Pál Szentpáli-Gavallér https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 121 138 10.47745/ERJOG.2022.04.07 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/256 <p>Jelen tanulmányomban arra keresem a választ, hogy melyek a futballhuliganizmus okai, illetve hogy milyen előzmények, tragikus események, stadionkatasztrófák történtek az elmúlt évtizedekben, amelyek felhívták a rendezvénybiztosításban közreműködők figyelmét arra, hogy változtatni kell a kialakult gyakorlaton, és szükséges új jogi normák megalkotása is. Hiszen a rend minden társadalom számára alapvető érték, a teljes biztonság garantálása azonban sajnos nem képzelhető el, mégis a sportrendezvények biztosítása során közreműködők törekednek ennek megvalósítására.</p> Nikolett Ágnes Tóth Copyright (c) 2023 Nikolett Ágnes Tóth https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 139 152 10.47745/ERJOG.2022.04.08 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/257 Péter Sas Copyright (c) 2023 Péter Sas https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 153 157 10.47745/ERJOG.2022.04.09 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/245 Copyright (c) 2023 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 175 178 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/259 Előd Bartis Copyright (c) 2023 Előd Bartis https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 159 161 10.47745/ERJOG.2022.04.10 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/260 Bence Zsolt Kovács Copyright (c) 2023 Bence Zsolt Kovács https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 163 167 10.47745/ERJOG.2022.04.11 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/261 Kinga Ilyés Copyright (c) 2023 Kinga Ilyés https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 2023-05-09 2023-05-09 4 169 171 10.47745/ERJOG.2022.04.12