Erdélyi Jogélet https://www.jogelet.ro/index.php/eje <p>Az Erdélyi Jogélet nyomtatott és elektronikus folyóirat Kolozsváron, az erdélyi jogászképzés központjában jelenik meg.</p> <p>Kolozsváron az első (jezsuita) egyetemet 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem alapította. Sokáig úgy tartották, hogy jogászképzés is folyt az egyetemen, de az oklevelek tanusága szerint<strong> a rövid ideig fennálló, jogutód nélkül megszűnt intézményben nem volt lehetőség a jogászképzés tényleges elindítására</strong>.</p> <div class="format-page"> <p><strong>Az egyetemi jogászképzés bizonyíthatóan 1733-ban, a református kollégiumban, illetve 1774-ben, a Mária Terézia által alapított egyetemen (jogakadémián) indult el</strong>. A jogakadémiát nagyon hamar felsőoktatási intézményből joglíceummá fokozták vissza, csak <strong>1863-tól működött tovább újra jogakadémiai ranggal, magyar nyelvű képzéssel</strong>. 1866-tól a képzés időtartama négy évre nőtt.</p> <p><strong>1872-ben alakult meg a Ferencz József Tudományegyetem</strong>, Jog- és Államtudományi Karral. A kolozsvári egyetemen a magyar jogtudomány legnagyobbjai közül többen tanítottak. Az I. világháború után, mivel Erdély Románia részévé vált, az egyetem rövid ideig Budapesten, majd Szegeden működött tovább.</p> <p>Kolozsváron 1919-ben jött létre az I. Ferdinánd király nevét felvevő román tannyelvű egyetem, amelynek keretében a jogászképzés is román nyelven folyt. 1940-ben a második bécsi döntés következében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz és a Ferencz József Tudományegyetem is visszatért Szegedről Kolozsvárra, a román tannyelvű egyetem és annak jogtudományi kara pedig Nagyszebenbe, Dél-Erdélybe költözött.</p> <p>A második világháború után Észak-Erdély újra Románia részévé lett. Nagyszebenből a román egyetem visszakerült Kolozsvárra. Viszont <strong>1945-ben</strong> Románia, hogy bizonyítsa az erdélyi magyarsággal a történelmi megegyezés szándékát, <strong>Bolyai Tudományegyetem</strong> név alatt új, magyar tannyelvű egyetemet létesített. Ennek lett része a Jog- és Közgazdaságtudományi Kar, amelynek keretében teljesen magyar nyelvű jogászképzés működött.</p> <p>1959-ben viszont már nem állt fenn ez a bizonyítási kényszer, és a kommunista diktatúra vezetői úgy döntöttek, hogy a kolozsvári román és magyar tannyelvű egyetemeket összevonják. Ezzel a magyar jogászképzés teljesen megszűnt, annak ellenére, hogy a Bolyai Egyetem végzettjei a legkomolyabb jogi szakmákban nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A megszüntetés indokai azonban nem szakmai jellegűek voltak, hanem a kommunista diktatúrában fokozatosan erősödő nacionalista irány előretörését jelezték.</p> <p>Az 1989-es rendszerváltás után, a legitim várakozás ellenére sem kerül sor a Bolyai Egyetem újralakítására. Így a jogászképzés helyzete sem oldódott meg. Ezért <strong>2010-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében elindult a kétnyelvű, román-magyar jogász alapképzés</strong>.</p> <p><strong>Kolozsvár 1733 óta a jogászképzés legmeghatározóbb erdélyi központja</strong>, ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete a kolozsvári Jogakadémiának, a Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának, illetve a Bolyai Tudományegyetem jogászképzésének <strong>közvetlen eszmei örököseként</strong>, a tolerancia, a nemzetiségek közötti megértés és együttműködés jegyében, a legmagasabb szakmai színvonalon végzi a jogászképzés területén vállalt feladatait.</p> </div> hu-HU szekely.janos.jr@gmail.com (Dr. Székely János) szekely.janos.jr@gmail.com (Dr. Székely János) OJS 3.2.1.1 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Erdélyi Jogélet 2020/2, teljes lapszám https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/29 Copyright (c) 2020 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/29 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000 Erdélyi Jogélet 2020/2, előlap https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/40 Copyright (c) 2020 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/40 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000 E lapszám szerzői https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/38 Copyright (c) 2020 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/38 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000 Nemzetek vagy nemzetiségek? Törvények és törvénytervezetek a nemzetiségi egyenjogúságról az 1860-as években https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/30 <p>Az 1860-as évek Magyarországán és Erdélyében a közjogi viszony rendezése után a nemzetiségi egyenjogúság és így a nemzetkénti elismerések és a nyelvhasználat kérdése a legfontosabb megoldásra váró feladat volt. A nemzeti kérdés előtérbe kerülésével a magyar mellett a nemzetiségi politikai elitek is megfogalmazták tervezeteiket a nemzetiségi és nyelvi viszonyok korszakalkotónak szánt szabályozására, míg az uralkodó, ideiglenesnek szánt királyi rendeletekkel koordinálta a kérdést a végleges 1868. évi XLIV. törvénycikkig. A nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvény és az azt megelőző tervezetek számos nyelvhasználati tárgykört szabályoztak mindegyik hatalmi ágat illetően; kiemelt szerepet kapott viszont a nemzeti deklarációk, azaz egyes közösségek kollektívumként, jogalanyként való elismerésének a kérdése, amely további, azt megillető jogosultságok levezetését tette (volna) lehetővé a korszakban. A tanulmányban vizsgált törvények és magyar, illetve nemzetiségi részről megfogalmazott törvényjavaslatok között meghatározó eltérések mutatkoznak a tekintetben, hogy hány nemzetet ismert el kollektívumként, hogyan definiálta a kisebbségeket, és milyen nemzetfogalmat állapított meg az adott tervezet. A tanulmányban ezek különbözőségét vizsgálom a magyar politikai elithez kötődő 5 törvénytervezeten (köztük a törvénycikken), 8 nemzetiségek által beterjesztett javaslaton (köztük az 1863—1864-es erdélyi országgyűlés törvényein), az uralkodó és a Helytartótanács által jegyzett királyi rendeleteken és törvénytervezeteken és egy közös függetlenségi-nemzetiségi törvénytervezeten keresztül.</p> Csernus-Lukács Szilveszter Copyright (c) 2020 Szilveszter Csernus-Lukács https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/30 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000 Az erdélyi románok kisebbségjogi jogállása 1918 előtt https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/31 <p>A tanulmány célja azon jogfejlődés ismertetése, melynek eredményeképp kisebbségi jogokat biztosítottak az Erdélyben lakó románság számára az 1918 előtti időszakban. A tanulmány részletesen elemzi a nemzetiségi eszme térnyerését a jogalkotásban a XVIII. század utolsó évtizedétől, és ismerteti az erdélyi románok jogköveteléseit a Habsburg Birodalommal és a magyar Országgyűléssel szemben. A szerzők bemutatják az 1848-as forradalom idején elfogadott, de következmények nélkül maradt nemzetiségi törvényt, továbbá megvizsgálják a kisebbségjogi természetű törvények alakulását az osztrák–magyar kiegyezést követő jogalkotási periódusban. A cikk ismerteti továbbá az országgyűlésben 1868-ban lezajlott, a nemzetiségi törvényt taglaló ívű vitát, illetve a többségi jogalkotó későbbi asszimilációs erőfeszítéseit. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy a nem magyar nemzetiségek csak azután tettek szert kisebbségi jogállásra, hogy a magyar állam a nemzetiségi törvények elfogadása következtében ún. többségi állammá vált.</p> Bethlendi András, Szeredai Norbert Copyright (c) 2020 Bethlendi András, Szeredai Norbert https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/31 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000 A nemzetiségi törvény megalkotása https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/32 <p>A magyar közgondolkodás kiemelt eleme a nemzetiségi kérdés és annak történeti aspektusai. Az ismert történelmi okokból fakadóan a nemzetiségi kihívás kérdései és válaszai mind a mai napig alkotmányos jelentőséggel bírnak és az 1868. évi XLIV. törvénycikk a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában rendelkezéseihez vezetnek vissza. A nemzetiségi törvény megalkotásának vizsgálata annak előzményeire is kiterjedően nemcsak a jogtörténet szempontjából kiemelt, hanem a hatályos alkotmányjog műveléséhez is elengedhetetlen, következésképpen a mai jogintézmények megértéséhez is hangsúlyosan hozzájárul. Ennek a jogszabálynak a megalkotási folyamatát ismerteti a tanulmány.</p> Fazakas Zoltán József Copyright (c) 2020 Fazakas Zoltán József https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/32 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000 Az 1868-as nemzetiségi törvény és a politikai nemzet koncepciójának utólagos értékelése https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/33 <p>Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a Deák Ferenc és Eötvös József nemzetiségi politikáját értékelő szerzők álláspontját, és ezzel megvilágítsuk, hogy máig hatóan milyen sokszínű jogelméleti megközelítése lehetséges e problémakörnek. Ehhez a különböző korszakok meghatározó jelentőségű forrásait tekintjük át: a dualizmus korából többek között Grünwald Béla, Mocsáry Lajos és Jászi Oszkár munkáira támaszkodunk, a két háború közötti időszak alkotói közül Mikó Imre, Molnár Kálmán és Szekfű Gyula, a szocialista időkből pedig Fazekas Erzsébet és Kemény G. Gábor tanulmányaira alapozzuk az elemzésünket. A mérvadó magyar források mellett munkánk során a nemzetiségi szerzők megközelítését is felvillantjuk, emellett arra is kitérünk, hogy egyes külföldi jogtudósok hogyan viszonyultak a kérdéshez. Kutatásunk középpontjában nem magának a nemzetiségi törvénynek vagy alkalmazásának az utólagos értékelése áll, hanem Deáknak és Eötvösnek a törvény koncepcióját alapvetően befolyásoló, az egész reformkori nemzedék közjogi gondolkodását meghatározó politikai nemzet eszméjének utóélete.</p> Szentgáli-Tóth Boldizsár, Gera Anna Copyright (c) 2020 Szentgáli-Tóth Boldizsár, Gera Anna https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/33 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000 Fiume és a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában hozott 1868. évi XLIV. törvénycikk https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/34 <p>Fiume 1779-ben került Magyarországhoz, mint „corpus separatum”. Az ún. provizórium idején 1870 után a kikötőváros jogrendszere sajátosan alakult. Bár újra a magyar kormány vette át a város igazgatását, ez nem jelentette a teljes magyar jogrendszer automatikus recepcióját és alkalmazását. A magyar törvények egy részét később sem léptették hatályba Fiuméban. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében Kolozsváron tartott konferencia-előadás alapján készült írás a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában hozott 1868. évi XLIV. törvénycikk fiumei alkalmazhatóságának jogértelmezési kérdéseit kívánja áttekinteni leíró módszerrel, a jogtörténeti, jogelméleti szempontokat figyelembe véve.</p> Juhász Imre Copyright (c) 2020 Juhász Imre https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/34 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000 A nemzetiségi törvény szlovák szemmel https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/35 <p>A tanulmány kiindulópontja, hogy a XIX. század derekán nem beszélhetünk egységes szlovák nemzetről és politikáról, ezért áttekinti a plebejus-polgári hátterű nemzeti mozgalom értékrendjét, programját és dokumentumait 1848—1849-ben, 1861-ben és a kiegyezési tárgyalások során. Ezt követi a szlovák ajkú és etnikai tudatú, de rendi identitása szerint a feudális Natio Hungarica részét alkotó felföldi nemesség bemutatása. Szűkebb tárgyaként szlovák szempontból vázolja az 1861-es és az 1865-ben összeült országgyűlés nemzetiségi vonatkozásait. A szlovák nemzeti mozgalom nem tudott képviselőt bejuttatni, a ruszin Dobrjánszky Adolf vállalta az észak-magyarországi szlávok képviseletét, az 1868. évi XLIV. törvény megszületése viszont sokkal inkább az említett, a Deák-párt mögött álló szlovák ajkú nemességnek köszönhető. Végül képet kapunk a szlovák közéletet megosztó folyóiratok konkurrens programjairól és a törvényt illető reakcióiról, tapasztalatairól.</p> Ábrahám Barna Copyright (c) 2020 Ábrahám Barna https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/35 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000 Az 1868-as nemzetiségi törvény és a magyar–horvát kiegyezés https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/36 <p>Az 1868. évi XXX. törvény a Monarchián belül egyedülállóan szubdualista módon szabályozta a horvátok és a magyarok közjogi helyzetét, a megvalósult status quo megfelelő közjogi alapot és garanciákat biztosított a további fejlődéshez. A Monarchián belüli nemzetiségi viszonyok rendezésének egy további jelentős lépése volt az 1868. évi XLIV. törvény, amely a kiegyezési törvénnyel organikus kapcsolatban áll. A kiegyezési törvényt, valamint a nemzetiségi törvényt egyaránt meghatározta a Deák Ferenc által képviselt közjogi felfogás, amelynek lényege, hogy a magyar félre vonatkozóan az egységes politikai nemzet fogalmát állítja a középpontba, más nemzetiségek státusza és jogosítványai pedig ehhez viszonyítva lettek szabályozva. Deák kiegyezés kori koncepciójában a politikai nemzet fogalma összekapcsolódott a nemzetállam eszméjével, ami az 1875 után bekövetkező belpolitikai változások következtében egyre inkább nacionalista irányba változott, és elmérgesítette az egyes nemzetiségekkel, így a horvátokkal való viszonyt is. Ez a folyamat végül is hosszú távon, több szerencsétlen politikai tényező eredményeképpen a Monarchián belüli népek kölcsönös meg nem értéséhez és az etnikai, illetve politikai viszonyok robbanásához vezetett.</p> Andrási Dorottya Copyright (c) 2020 Andrási Dorottya https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/36 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000 Erdély 1919-ben: a magyar igazságszolgáltatástól a román igazságszolgáltatásig https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/37 <p>1918 végén a román hadsereg a magyar állam válságának kontextusában bevonult Erdélybe, és a békeszerződés megkötése előtt az így megszállt területeken 1919-ben átvette az igazságszolgáltatás szervezetrendszerét: a bíróságokat és az ügyvédi kamarákat. A tanulmány ennek az átvételnek a lefolyását és jogi környezetét vizsgálja: a lépések jogszerűségének kérdését és az átvétel tényleges lefolyását.</p> Veress Emőd Copyright (c) 2020 Veress Emőd https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/37 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000 Szerzői útmutató https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/39 Copyright (c) 2020 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/39 k, 27 okt 2020 00:00:00 +0000