Erdélyi Jogélet

Harmathy Attila (1937–2022)

h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

Erdélyi Jogélet 2023/4, előlap

h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

Impresszum

h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

Magyar nyelvű tartalomjegyzék

h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

Angol nyelvű tartalomjegyzék

h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

E lapszám szerzői

h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

A történeti magyar magánjog térképe Grosschmid Béni közjogi gondolatai nyomán

Fazakas Zoltán József — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

Magyarország jogtörténetének egyik sajátossága, hogy jogrendszerét a történeti jog uralkodó szerepe határozta meg a 20. század közepéig. Magyarországnak nem volt alkotmánya, mint jogi hierarchia alapja 1949-ig, és nem volt Polgári Törvénykönyve, a polgári jog alapvető aktusa 1959-ig. A képet tovább bonyolítja az a tény, hogy a jogállamiság alapjain elfogadott alkotmányos rendszert csak 1989-ben, formálisan pedig 2012-ben, ugyanígy a hatályos Polgári Törvénykönyvet is csak 2013-ban fogadták el. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a magyar jog „íratlan” jog lett volna, épp ellenkezőleg. A magyar jogot a középkori vagy poszt-középkori gyökerekkel rendelkező, különböző jogi hierarchiai szinteken elhelyezkedő, sokszor különleges szabályok sokasága jellemezte; kiemelt szerepet kapott a szokásjog. Emellett természetesen az Országgyűlés által hozott törvények is egyre fontosabb szerepet játszottak Magyarországon, amelyek az 1848-as alkotmányos forradalom alapján megteremtett jogegyenlőség alapjain nyugodtak, egészen a kommunista hatalomátvételig és a magántulajdon nélküli magánjog korszakáig. Ez a sokféleség tette a történeti magyar magánjogot jellegzetessé, amelyet magas gyakorlati és elméleti szinten tanítottak és műveltek, és amelyben a 19. és 20. század egyik legnagyobb magyar jogásza, Grosschmid Béni, bíró, ügyvéd, egyetemi tanár, akadémikus, királyi udvari tanácsos, kiemelkedő szerepet játszott. Az ő gondolatai és az általa körvonalazott magánjogi rendszer megközelítése ma is érvényes, és iránymutatásként, valamint a lege artis gyakorlat alapjaként szolgálhat.

A fogalomalkotás szükségességéről – egy XXI. századi magánjogász nézőpontjából

Juhász Ágnes — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

A polgári jog hagyományosan alapfogalmakra épült, akár az általános elméletben, akár a családjog, a vagyoni jog, az öröklési jog vagy a szerződési jog területein. Azonban e fogalmak közül némelyek, amelyek hosszú idő alatt alakultak ki, és akár jogszabályokban is rögzítve vannak, gyakran szűk meghatározásokkal rendelkeznek, és a technológiai fejlődés, valamint a mesterséges intelligencia megjelenése és folyamatos terjedése miatt szükségessé válik a fogalmi határok újragondolása. A fogalomalkotás szükségességének kérdésére koncentrálva, és figyelembe véve a különböző jogászi álláspontokat, ez a tanulmány arra törekszik, hogy választ adjon a kortárs magánjog egyik legfontosabb kérdésére: szükséges-e kibővíteni a legalapvetőbb polgári jogi fogalmak kereteit, és szükséges-e a kötött fogalmak, mint útjelzők mentén haladni, vagy pedig a fogalmak létrehozása és jogi jelenségekre vonatkozó meghatározások rögzítése önmagában egy korlátozás, amely gátat szabhat a jog természetes fejlődésének, különösen a digitalizáció korában.

A nem szankciós („önhatalmú”) elállásra/felmondásra vonatkozó szerződéses kikötések a román polgári jog rendszerében

Veress Emőd — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

A cikk a román polgári jogban a szerződés felmondásának szabályozását vizsgálja, különös figyelmet fordítva az egyoldalú, nem szankcionáló elállási és felmondási jogokra. A tanulmány elemzi a román és a magyar jogrendszerek közötti terminológiai különbségeket, valamint azokat a jogi intézményeket, amelyek a szerződés felmondásához vezetnek. Kiemeli, mikor hoz létre a jogalkotó egyoldalú elállásiés felmondási jogokat a társadalmi igazságosság elveinek érvényesítése érdekében, és mikor állapítanak meg ilyen jogokat maguk a felek a szerződéses szabadság szellemében.

A „családi alkotmány” jogi minősítéséről

Ilyés Kinga — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

A családi vállalkozások kulcsszereplők a gazdasági fejlődésben és az innovációban. A családtagok közötti személyes kötelékek előnyt jelenthetnek egy családi vállalkozás sikerében, de egyúttal kihívást is jelenthetnek a társaság irányításában. A családi alkotmány hatékony eszközként szolgálhat ezen konfliktusok kezelésére. A családi alkotmány célja a vállalkozás hosszú távú sikerének biztosítása és a családi konfliktusok kockázatának minimalizálása. A családi alkotmány előnye, hogy javítja a családtagok közötti kommunikációt és bizalmat, valamint biztosítja az irányítás- és tulajdonos-váltásokat. Bár nem mindig jogilag kötelező erejű, a családi alkotmány sok esetben, ha szindikátusi szerződéssel egészítik ki, hatékony módja lehet a vállalkozás és a család közötti harmónia biztosításának. Az irodalomban számos példa található arra, hogyan segíthet egy jól megírt családi alkotmány elkerülni a működési hibákat és versenyelőnyt biztosítani más vállalkozásokkal szemben.

Franchise-szerződés – jogok és kötelezettségek joggazdaságtani nézőpontból

Reines János — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

Here is the translation of your text into Hungarian:

A Polgári Törvénykönyv kodifikációja során a jogirodalom éles kritikával illette a franchise szerződés kodifikációját, mind a szabályozás szükségessége, mind pedig a normatív anyag tartalma szempontjából. Jelen tanulmány célja, hogy új impulzusokat adjon ehhez a vitához a jogi gazdaságtan szemszögéből, amely több ponton is észlelhető az Egyesült Államok jogalkotásában.

Szerződési szabadság a hivatásos sporttevékenység tükrében

Székely Botond — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

A tanulmány a szerződéses szabadság elvét vizsgálja a hivatásos sportolók jogviszonyai kontextusában. Elemzi a sportolók és a sportegyesületek közötti jogviszonyokra vonatkozó kereteket és normákat, különös figyelmet fordítva a sportegyesületek önszabályozó szerepére. Az ilyen szervezetek által meghatározott szabályok jelentősen befolyásolják, és gyakran korlátozzák a sportolók szerződéses szabadságát. A tanulmány célja, hogy kiemelje ezen korlátozások jogszerűségét és szükségességét, valamint feltárja, hogyan illeszkednek azok a szerződéses szabadság elvéhez és az alkotmányos jogokhoz.

A fogyasztóvédelem jogorvoslati rendszere Magyarországon, különös tekintettel a bíróság előtti igényérvényesítésre

Keskeny Dávid — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

A fogyasztói jogorvoslati rendszer Magyarországon kiemelkedő fontosságú a polgárok jogainak védelmében és a piaci igazságosság biztosításában. A jogi keret és az ahhoz kapcsolódó bírói eljárások meghatározzák a fogyasztói jogok érvényesítésének mechanizmusait. A magyar fogyasztóvédelmi jogrendszer a fogyasztóvédelmi törvényeken alapul, amelyek az EU irányelvei alapján kerültek kidolgozásra. A jogszabályok részletesen meghatározzák a fogyasztók jogait és a vállalkozások kötelezettségeit. Fontos elem a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, a termékgaranciák és a távollévők közötti szerződések szabályozása. A fogyasztói jogorvoslat elsősorban a polgári bíróságok útján valósul meg. A fogyasztók számára elérhető jogorvoslati mechanizmusok közé tartozik a kártérítési igények és a szerződésszegésből eredő igények tárgyalása. A bírósági eljárások jól dokumentáltak és átláthatóak. Bár a magyar fogyasztóvédelmi jogrendszer jelentős előrelépéseket tett a fogyasztók védelmében, még mindig vannak kihívások. Az eljárások hosszúak lehetnek, és a jogorvoslathoz való hozzáférés néha nehézkes lehet a fogyasztók számára. A digitális kereskedelem és az online vásárlás növekedése újabb kihívásokat jelent a jogalkotó számára. A magyar fogyasztói jogorvoslati rendszer jelentős előrelépéseket tett a fogyasztói jogok védelmében. Azonban további fejlesztésekre és a jogrendszer finomhangolására van szükség, hogy alkalmazkodni tudjon az új kihívásokhoz. Ilyen új kihívások lehetnek, anélkül, hogy a felsorolás kimerítő lenne a környezeti problémák, a globális kereskedelem, az új technológiák fejlesztése vagy a digitális kereskedelem és az online vásárlás.

Jogágak határán – közjog és szerződések korrelációja

Nagy Gellért — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

A jog klasszikus tagolása közjogra és magánjogra azzal jár, hogy a polgári jog, így a szerződési jog is, különleges kapcsolatban áll a közjogi jogintézményekkel. Az utóbbi években ez a kapcsolat a közjog magánjogi és a magánjog közjogi jogiasodása folyamatát hozta. Jelen hozzájárulás célja, hogy összegzésre kerüljön ennek a folyamatnak az eredménye, különös figyelmet fordítva a közigazgatási szerződésekkel kapcsolatos dogmatikai vitára. Ugyanakkor felmerül a jogos kérdés: mindezeknek a folyamatoknak az eredményeként milyen típusú kapcsolat alakult ki a hagyományos közjogi intézmények és a különböző típusú magánjogi szerződések között, és kimutathatók-e specifikus kölcsönhatások közöttük? A jelen írás célja, hogy ezt a kérdést illusztrálja, összehasonlítva a parlamenti képviselők megbízatásának intézményét és a megbízási szerződést.

Szerződéstípus a közigazgatási jog és a magánjog határán. A közigazgatási szerződés mint sajátos contractus, különös tekintettel a hatósági szerződésre a hazai jogban. A fenntarthatóság és a reziliencia szempontjai

Koi Gyula — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

A hatósági szerződés egy új jelenség a magyar jogban, amelynek nincs külföldi precedense. A tanulmány tisztázza ennek a típusú szerződésnek a szellemi hátterét, különös figyelmet fordítva a jogdogmatika (Rechtsdogmatik), a francia közszolgáltatások elmélete és a német Daseinsvorsorge elméletének alapjaira. A tanulmány bemutatja a szerződés különböző elemeit. Manapság a fenntarthatóság mint új paradigma jelenik meg a jogtudományban is. A tulajdon és a szerződések alkotják az állam egyesítő erejét. Munkánk elemzi a kapcsolatokat az élő jog (ius vigens) és a fenntarthatóság, valamint a reziliencia kérdései között.

Magánjogias elemek a közszolgálati jogviszonyokban a XVIII–XXI. században

Sallai Balázs — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

A jelen tanulmány a magánjog és a közigazgatási jog kapcsolódási pontjait vizsgálja történeti és kortárs szemszögből. Ennek során körvonalazza a közigazgatási jog fejlődési útját és trendjeit, megvizsgálva, hogy a magánjog – és a 20. századtól kezdve az „általános” munkajog – milyen mértékben befolyásolta a közigazgatási jog területét egy adott időszakban. Az abszolutista korszakban a római jog analógiáit használták – sikertelenül – a közigazgatási jogviszonyok meghatározására, ami ahhoz vezetett, hogy megjelent az az akadémiai nézet, miszerint új jogterületre van szükség: a közigazgatási jogra. Ennek az új jogi fogalomnak a dogmatikai fejlődése Európában a 19. század második felében és a 20. század első felében zajlott le, de még itt sem tűntek el teljesen a magánjogi megoldások. Ezt követte az új közszolgáltatás menedzsment (New Public Management) és később a neoweberiánus elmélet térnyerése, amelyek még ma is nyomot hagynak a közigazgatási jogban. Ezen belül a tanulmány példákat hoz a jelenlegi közszolgáltatási szabályozásokra, amelyek „privatizálódnak”, vagy éppen az ellenkező irányba mutatnak.

Szerzői útmutató

h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000

Erdélyi Jogélet 2023/3, teljes lapszám

h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000