Erdélyi Jogélet https://www.jogelet.ro/index.php/eje <p>Az Erdélyi Jogélet nyomtatott és elektronikus folyóirat Kolozsváron, az erdélyi jogászképzés központjában jelenik meg.</p> <p>Kolozsváron az első (jezsuita) egyetemet 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem alapította. Sokáig úgy tartották, hogy jogászképzés is folyt az egyetemen, de az oklevelek tanusága szerint<strong> a rövid ideig fennálló, jogutód nélkül megszűnt intézményben nem volt lehetőség a jogászképzés tényleges elindítására</strong>.</p> <div class="format-page"> <p><strong>Az egyetemi jogászképzés bizonyíthatóan 1733-ban, a református kollégiumban, illetve 1774-ben, a Mária Terézia által alapított egyetemen (jogakadémián) indult el</strong>. A jogakadémiát nagyon hamar felsőoktatási intézményből joglíceummá fokozták vissza, csak <strong>1863-tól működött tovább újra jogakadémiai ranggal, magyar nyelvű képzéssel</strong>. 1866-tól a képzés időtartama négy évre nőtt.</p> <p><strong>1872-ben alakult meg a Ferencz József Tudományegyetem</strong>, Jog- és Államtudományi Karral. A kolozsvári egyetemen a magyar jogtudomány legnagyobbjai közül többen tanítottak. Az I. világháború után, mivel Erdély Románia részévé vált, az egyetem rövid ideig Budapesten, majd Szegeden működött tovább.</p> <p>Kolozsváron 1919-ben jött létre az I. Ferdinánd király nevét felvevő román tannyelvű egyetem, amelynek keretében a jogászképzés is román nyelven folyt. 1940-ben a második bécsi döntés következében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz és a Ferencz József Tudományegyetem is visszatért Szegedről Kolozsvárra, a román tannyelvű egyetem és annak jogtudományi kara pedig Nagyszebenbe, Dél-Erdélybe költözött.</p> <p>A második világháború után Észak-Erdély újra Románia részévé lett. Nagyszebenből a román egyetem visszakerült Kolozsvárra. Viszont <strong>1945-ben</strong> Románia, hogy bizonyítsa az erdélyi magyarsággal a történelmi megegyezés szándékát, <strong>Bolyai Tudományegyetem</strong> név alatt új, magyar tannyelvű egyetemet létesített. Ennek lett része a Jog- és Közgazdaságtudományi Kar, amelynek keretében teljesen magyar nyelvű jogászképzés működött.</p> <p>1959-ben viszont már nem állt fenn ez a bizonyítási kényszer, és a kommunista diktatúra vezetői úgy döntöttek, hogy a kolozsvári román és magyar tannyelvű egyetemeket összevonják. Ezzel a magyar jogászképzés teljesen megszűnt, annak ellenére, hogy a Bolyai Egyetem végzettjei a legkomolyabb jogi szakmákban nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A megszüntetés indokai azonban nem szakmai jellegűek voltak, hanem a kommunista diktatúrában fokozatosan erősödő nacionalista irány előretörését jelezték.</p> <p>Az 1989-es rendszerváltás után, a legitim várakozás ellenére sem kerül sor a Bolyai Egyetem újralakítására. Így a jogászképzés helyzete sem oldódott meg. Ezért <strong>2010-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében elindult a kétnyelvű, román-magyar jogász alapképzés</strong>.</p> <p><strong>Kolozsvár 1733 óta a jogászképzés legmeghatározóbb erdélyi központja</strong>, ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete a kolozsvári Jogakadémiának, a Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának, illetve a Bolyai Tudományegyetem jogászképzésének <strong>közvetlen eszmei örököseként</strong>, a tolerancia, a nemzetiségek közötti megértés és együttműködés jegyében, a legmagasabb szakmai színvonalon végzi a jogászképzés területén vállalt feladatait.</p> </div> hu-HU szekely.janos.jr@gmail.com (Dr. Székely János) szekely.janos.jr@gmail.com (Dr. Székely János) OJS 3.2.1.1 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 A magyar kiegészítő nyugdíjpillér elemei és értékelése az EU elvárásainak szemszögéből https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/63 <p>A tanulmány a magyar kiegészítő nyugdíjrendszer felépítését, jelenlegi szerepét, annak egyes elemeit mutatja be az uniós elvárások tükrében. Tagállamként indokolt figyelemmel lenni az Európai Unióban zajló, nyugdíjrendszereket és kiegészítő nyugdíjrendszereket is érintő folyamatokra, az Európai Unió által megfogalmazott problémákra, az arra adott válaszokra, amelyek főbb vonalakban szintén ismertetésre kerülnek.</p> Barta Judit Copyright (c) 2021 Judit Barta https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/63 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Blockchain-rendszerű megoldások a munkaviszonyokban https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/65 <p>A blockchain-technológia lényege, hogy összekapcsolt informatikai eszközök segítségével egy olyan információbázis jön létre, amely egyidejűleg akár több millió másolat készítésével, külső felügyelet nélkül képes tranzakciók adatainak nyilvántartására, automatizált ügyletkötésre a visszamenőleges egyoldalú módosítás lehetősége nélkül. Sokan úgy vélik, hogy a blokklánc-rendszer (illetve az alapját jelentő digitális főkönyvi rendszer) akkora változást fog hozni az életünkbe, mint amekkorát az internet elterjedése jelentett az 1990-es években.<br />A blokkláncok legsikeresebb példái ez idáig a pénzügyi eszközök. Az Európai Unió Bírósága a C264/14. sz. ítéletében már megállapította, hogy a bitcoin virtuális deviza szerződéses fizetőeszköznek minősül, az azt elfogadó gazdasági szereplők közötti közvetlen fizetőeszköz.<br />A jog és a jogi szabályozás örök dilemmája, hogy a jogalkotó lassabban reagál a mindennapi élet eseményeire, mint amilyen gyorsan a gazdasági szereplők új és új megoldásokat találnak ki egy adott problémára. A blokkláncok által nyújtott új lehetőségek vajon felülmúlják-e a kockázatokat, vagy ahogyan egy internetes cikk fenyeget: a hackerek lesznek az új ügyvédek? Mit válaszolhat az előző bekezdésben felvetett kérdésre − kérhető-e a munkabér bitcoinban − a vállalati jogtanácsos?<br />Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy vajon mennyire könnyíti meg a blockchain-rendszer a munkaszerződések<br />megkötését, a munkaviszonyok teljesítését, ellenőrzését és adminisztrációját, illetve nélkülözhető-e a humán elem<br />e rendszerek működtetésében.</p> Ferencz Jácint Copyright (c) 2021 Jácint Ferencz https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/65 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 A mesterséges intelligencia által támogatott munkáltatói döntéshozatal adatvédelmi kérdései https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/66 <p>A mesterséges intelligencia talán korunk leginkább meghatározó társadalmi hatással járó technológiai újítása. Adottságai révén alkalmas a munkaviszony során számos döntés meghozatalában való közreműködésre, sőt egyes folyamatok automatizálására is. Tanulmányomban azt vizsgálom meg, hogy ezeknek az eszközöknek a kiterjedt adatkezeléssel járó felhasználása milyen jogi kontextusban valósítható meg szabályosan. Körüljárom a GDPR által megfogalmazott automatikus döntéshozatal és profilalkotás tilalmát, az ez alóli kivételeket, leszűkítve azokra az esetekre, amelyek a munkaviszonyban is alkalmazhatók. Végül bemutatom a technológia használata által hozott nem várt következményeket és az esetleges veszélyeket is.</p> G. Karácsony Gergely Copyright (c) 2021 Gergely G. Karácsony https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/66 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Vitából innováció − Modern konfliktusrendezési törekvések a kreativitás előmozdításáért https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/67 <p>Egy megfelelően képzett és gyakorlott HR-szakember nem csupán ahhoz ért, hogy milyen munkavállalókra van szüksége a munkáltatójának, de képes arra is, hogy elsimítsa azokat a nézeteltéréseket, amelyek értékes emberi munkaerő elvesztéséhez vagy a munkáltató gazdasági pozíciójának gyengüléséhez vezethetnek. A kutatás a szoros értelemben vett munkaügy területén felmerülő konfliktusforrások bíróságon kívüli rendezését teszi vizsgálat tárgyává, amely nem csak gyorsabb lefolyásúvá teheti a munkaügyi konfliktusokat, hanem olcsóbb a pernél és a munkabeszüntetésnél sokkal hatékonyabb. Nem utolsósorban teret nyit az innovációnak is.<br />Az innovációt érintő szakirodalom széles körű, sokan azt is kutatják, hogy a munkáltató és a munkavállaló közötti eszmecsere és közös munka alatt megszülető innovatív megoldások során miként képes egy vállalat növekedni. Arról azonban kevés kutatás születik, hogy a munkahelyi konfliktusok és megoldásaik milyen módon képesek az innovatív vállalatvezetés felé terelni a feleket. A konfliktusok feloldása során olyan új ötletek, koncepciók és stratégiák merülhetnek fel mind a munkavállalóban, mind pedig a munkáltatóban, amelyek a közös fejlődés kulcsává válhatnak, ilyen módon a mediáció mint rejtett erőforrás képes részt venni a vállalati működésben.</p> Hrecska-Kovács Renáta Copyright (c) 2021 Renáta Hrecska-Kovács https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/67 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Versenyjog vs. kollektív tárgyalás? − A munkajogi védelem a versenyképesség szempontjából https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/68 <p>A folytonosan változó gazdasági és társadalmi környezet napjainkban is kiemelt jelentőséggel bír a munkajogi szabályozás környezetére, tekintettel arra, hogy a munkajog társadalmi-gazdasági meghatározottsága a munkajog mindenkori eszmei alapján tekinthető. A változó környezethez igazodva szükséges, hogy a munkajogi szabályozás is megfelelően alkalmazkodjon a változásokhoz. Ennek nyomán pedig számos új munkavégzési viszonnyal találkozhatunk napjainkban, melyek további, megoldandó problémákat generálnak a munkajog vonatkozásában.</p> Jakab Nóra, Berényi Laura, Skribanek Petra Copyright (c) 2021 Nóra Jakab, Laura Berényi, Petra Skribanek https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/68 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Az automatizálás munkaerőpiaci és munkajogi kérdései https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/69 <p>A munkajog mindenkori alapvető értéke, hogy gazdasági értelemben biztonságot nyújt és ezáltal kiszámíthatóságot teremt: egyrészt belülről, munkavállalót védő szabályokkal, másrészt kívülről, az állam oldaláról szociális háló kiépítésével arra az esetre, ha a munkavállaló valamilyen zavarhelyzetben nem lenne képes munkavégzésre. Kulcsfontosságú ezen túlmenően, hogy a munkajogi szabályozás megfelelően tudjon alkalmazkodni a XXI. század gazdasági és társadalmi változásaihoz, az új tendenciák térnyeréséhez. A robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése kétséget kizáróan érezteti hatását a munkakörnyezet, a munkaerőpiac, illetve a munkajogviszony dinamikus és statikus elemeinek vonatkozásában, új kihívásokat generálva ezáltal.</p> Jakab Nóra, Ráczi Zsófia, Berényi Laura Copyright (c) 2021 Nóra Jakab, Zsófia Ráczi, Laura Berényi https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/69 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 6 óra munka, 9 óra pihenés, 9 óra szórakozás https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/70 <p>A XXI. század digitális változásai rengeteg új eszközt, technológiát és ezekkel együtt új kihívást is hozott számunkra. A változások teljes mértékben áthatják a gazdasági folyamatokat, ezzel együtt pedig a munkavégzésre is jelentős hatást gyakorolnak. A változások nyomán rengeteg munkakör szűnik meg, újak jönnek létre, és egyre gyorsabb változásoknak lehetünk a szemtanúi a munkaerőpiacon. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak alkalmazkodniuk kell ezekhez a megváltozott körülményekhez, amely során kulcsszerephez jut a munkaidő és annak beosztása. Jelen munkámban a technikai fejlődés által elérhetővé vált rövidebb munkaidő megvalósíthatóságát vizsgálom elméleti, illetve gyakorlati szempontból. Ehhez kapcsolódóan a rugalmas munkarend kialakításának jogi vizsgálatára is sor kerül.</p> Máté Dávid Adrián Copyright (c) 2021 Dávid Adrián Máté https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/70 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Minimálbér − minimáljövedelem − feltétel nélküli alapjövedelem? https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/71 <p>A munkaerőpiaci változások a korábbi korszakokhoz képest markáns jellemzőkkel bírnak. Ezek a változások elsősorban a digitalizáció előtérbe kerülésével végbemenő változások, melyek jelentős mértékben fogják átalakítani a munkaerőpiaci struktúrát. Az új technológiák alkalmazása miatt megszűnő és létrejövő új munkahelyek közötti időeltolódás, illetve a munkavállalók átképzése egy köztes időintervallumot fog eredményezni. Ezen időintervallum maximális igénybevétele leginkább az alacsonyan képzett munkaerőre lesz jellemző. Az állami szociális gondoskodás elvéből kiindulva azonban nem hagyhatjuk ezeket a személyeket ellátás nélkül. A kérdést igazán aktuálissá a 2020 tavaszán Európát is elérő Covid-19 járvány tette. Több országban is alapjövedelmet vagy ahhoz hasonló szociális ellátást vezettek be. Ennek a lépésnek az oka az a jelentős mértékű foglalkoztatási válság, mely annak a lezárásnak (lock down) a következménye, melyet az egyes országok a vírus terjedésének megállítása miatt alkalmaztak. Az alapjövedelem azonban csak egyik eleme a rendszernek, ezért a minmálbér és a minimáljövedelem viszonylatában szükséges vizsgálnunk a kérdést.</p> Mélypataki Gábor Copyright (c) 2021 Gábor Mélypataki https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/71 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 A munkahelyi egészségsérelmek kompenzációjának felelősségbiztosítási modellje Magyarországon és az Európai Unióban https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/72 <p>A munkahelyi egészségsérelmek nemzeti kompenzációs modelljeinek működése kapcsán az egyik legfontosabb vizsgálandó kérdés az, hogy miként viszonyul egymáshoz a felelősség két fő lehetséges útja: egyfelől a tulajdonképpeni közjogi (társadalombiztosítási) modell, azaz kompenzációs modell, valamint a tulajdonképpeni magánjogi (munkáltatói kártérítési) modell, azaz kárfelelősségi modell.<br />A munkahelyi egészségsérelmek kompenzációjának magyar modelljében a munkavállaló − a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset esetén − elsődlegesen a társadalombiztosítás keretében jogosult bizonyos ellátásokra, az ezt meghaladó kárát pedig kártérítési perekben érvényesítheti.<br />A munkáltatók kárfelelősségi rendszerét kiegészíthetik az önkéntes felelősségbiztosítási megoldásokkal. A felelősségbiztosítási szerződések védik mindkét felet: a munkáltatók védelmet kapnak a tervezhetetlen, esetleg nagy összegű kártérítések megfizetésével és az esetlegesen kiszámíthatatlan kártérítési perek kimenetelével kapcsolatban, míg a munkavállalók számára fokozott védelmet jelent.<br />Időről időre felmerülő kérdés a munkáltatók kötelező felelősségbiztosításának bevezetése. Egyes országokban ugyanis kötelező a munkáltatóknak felelősségbiztosítást kötniük, ilyen ország például az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Ausztria. A biztosítási elvű rendszerekben a kártérítési út marginális szerepet tölt be, ezzel együtt a kártérítési perek száma is. Magyarországon a felelősségbiztosítási penetráció alacsony, ennek ellenére jelenleg nincs olyan jogalkotói szándék, amely szélesebb körűvé vagy kötelezővé tenné a felelősségbiztosítások megkötését a munkáltatók számára.<br />Általánosságban elmondható ugyanakkor, hogy nemzetközi viszonylatban sem létezik egy univerzálisan elismert, általános modellje a munkahelyi egészségsérelmek kompenzációját biztosító rendszereknek. Az Európai Unió szintjén sincs ilyen mértékadó modell, és elmondható, hogy kifejezett szándék sincs a tagállami szabályozások teljes harmonizációjára.<br />A tanulmányban azt vizsgálom, hogy a felelősségbiztosítás kötelező vagy szélesebb körű alkalmazásának milyen következményei lennének, milyen szabályozási koncepciók és javaslatok léteznek, és milyen szerepet játszik a kérdés szabályozásában az Európai Unió.</p> Papp Nikolett Copyright (c) 2021 Nikolett Papp https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/72 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 A munkavállalói képviselet részvételi jogosítványai a gazdasági társaságok, valamint üzemeik irányítása terén az euroatlanti régióban és Magyarországon https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/73 <p>A tanulmány a vállalati testületi és az üzemi vezetésben fennálló munkavállalói részvétellel foglalkozik, kimutatva mindkettő kialakulásának és fejlődésének történeti menetét a XX. század elejétől a II. világháború végéig, valamint a II. világháború után a Montánunióban mind a két területen kialakult 50-50%-os tulajdonosi és munkavállalói képviseleti rendszerét, amely az 1970-es évek elején kétharmad tulajdonosi és egyharmad munkavállalói képviseletté alakult át. Ezt követően a jelenlegi participációs intézményrendszer strukturális jellegét, választási rendszerét, valamint jogosítványrendszerét mutatja be a tanulmány komparatív jelleggel.</p> Prugberger Tamás Copyright (c) 2021 Tamás Prugberger https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/73 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 A szabadság szabályozása a magyar individuális munkajogban és Európában https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/74 <p>Jelen tanulmány célja, hogy a magyar munkajogi szabályozás keretén belül a Munka törvénykönyvének vizsgálata során bemutassa a gazdasági szektorban lévő szabadságok szabályozását, a betegszabadságra vonatkozó rendelkezések kivételével. Azon európai államokban, ahol egységes Munka törvénykönyve áll rendelkezésre, a szabadságra vonatkozó szabályok ott nyertek elhelyezést, bizonyos országokban azonban más kódexekben vagy jogszabályokban nyertek szabályozást. Az éves rendes szabadság célja, hogy a munkavállaló megfelelően regenerálódjon, melynek jelentős időbeli bővítésére irányuló szándékok az előremutatók. Az alapszabadságon kívül vizsgálat tárgyát képezi a pótszabadság is, továbbá a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályok. A tanulmány arra kíván rámutatni, hogy a jelenlegi szabályok túl szűkek, és a munkaerőpiaci folyamatok arra utalnak, hogy szükséges a különböző jogcímeken biztosított szabadságok időtartamának a bővítése.</p> Román Róbert Copyright (c) 2021 Róbert Román https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/74 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 A munkajog a digitalizáció világában https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/75 <p>Jelen tanulmány fókuszában a digitalizáció és az otthoni munkavégzés áll. A szerző felvillantja azon körülményeket, amelyek komoly kihívást jelentenek mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó számára. A digitális forradalomnak, az elektronikus kommunikációs eszközök megjelenésének és elterjedésének köszönhetően jelentős gazdasági és társadalmi változások szemtanúi lehetünk. Új típusú jogviszonyok jelennek meg, a kereskedelem átstrukturálódik, és egyértelmű súlyponteltolódás figyelhető meg a virtuális tér irányába.<br />A kérdés, hogy ezen folyamatok mennyiben hatnak a munkajog világára.</p> Strihó Krisztina Copyright (c) 2021 Krisztina Strihó https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/75 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 A fogvatartottak munkáltatásának egyes kérdéseiről https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/76 <p>A fogvatartottak foglalkoztatásának fejlődéstörténete nagyon hosszú utat járt be, míg a megalázó, embertelen kényszermunkából eljutott a mai, alapvető jogokat figyelembe vevő és tiszteletben tartó állapotáig. Bár a munkára való kötelezés még ma is elfogadott a büntetés-végrehajtási intézetek falain belül, de ez már csak a munkavállalói jogok betartásával történhet, a reszocializáció követelményét tiszteletben tartva.<br />A 2015. január elsején hatályba lépett új büntetés-végrehajtási törvény a teljes foglalkoztatás elérését tűzte ki célul a büntetés-végrehajtási intézetekben. Hogy ez megvalósult-e, az a mai napig vitatható, de tény, hogy e téren is jelentős fejlődés tapasztalható még az elmúlt évtizedekhez képest is.<br />Ugyanakkor be kell látni, hogy az elítéltek munkáltatásának is megvannak a maga speciális tulajdonságai, melyek többségében a nagy fogvatartotti létszámból és az intézmény zárt jellegéből adódnak. Emiatt némely jogaikkal az elítéltek korlátozottabban tudnak élni, mint az átlagos munkavállalók, valamint a keresetük terén is eltérések tapasztalhatók.<br />Jelen tanulmányban bemutatásra kerül, hogy milyen különbségek tapasztalhatók a fogvatartottak munkavállalói joga és a Munka törvénykönyvének rendelkezései között, milyen szempontok érvényesülnek az elítéltek foglalkoztatása során, valamint milyen szerepet tölthet be a rendszeresen végzett munka a szabadulásukat követően.</p> Szabó András Copyright (c) 2021 András Szabó https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/76 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Munkaerőpiaci elvárások a romániai IT-szektorban https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/77 <p>Jelen tanulmány a romániai IT-vállalatok munkáltatói márkaidentitása és az IT-szektorban foglalkoztatott munkaerő munkavállalói elvárásai közötti összhangot követi. A romániai IT-szektorban érdekelt munkavállalók elvárásainak összefoglalására a nemzetközi és a romániai szakirodalom áttekintése alapján került sor. A romániai IT-vállalatok munkáltatói márkaidentitásának vizsgálata 110 romániai IT-vállalat honlapjának kombinált tartalomelemzése alapján történt. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a tehetséges munkaerő olyan munkahelyet keres, ahol munkavállalói elvárásai a legnagyobb mértékben teljesülnek. Ugyanakkor, a romániai IT-vállalatok majdnem fele a munkaerő különböző szegmensei részéről érkező munkavállalói igényeket alig veszi figyelembe. A tanulmány kiindulópontot képezhet a munkáltatói márka kialakításán és fejlesztésén dolgozó márkamenedzserek számára az IT-szektorban.</p> Tőkés Gyöngyvér Erika Copyright (c) 2021 Gyöngyvér Erika Tőkés https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/77 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 A munkáltató kártérítési felelőssége az atipikus munkaviszonyokban https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/78 <p>A munkáltató kártérítési felelőssége egy rendkívül szigorú, objektív felelősség. A munkáltató szinte minden esetben felel a munkavállalót munkaviszonyával összefüggésben ért károkért. A magánszféra magyar munkajogi kódexe, a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) sok tekintetben változtatott a munkáltató kárfelelősségére irányadó szabályokon. E változtatások behoztak a felelősség értékelésébe olyan klasszikusan magánjogi intézményeket, mint például az előreláthatósági klauzula.<br />E szabályok alkalmazása még a tipikus munkaviszonyok esetében is sok kérdést vet fel, az atipikus munkaviszonyokra pedig különösen igaz ez az állítás. Látnunk kell, hogy a munkáltatói kárfelelősség szabályrendszerét alapvetően a hagyományos munkaviszonyra találták ki.<br />Az előadás és a tanulmány célja annak áttekintése, hogy az Mt. munkáltatói kárfelelősségre irányadó szabályai mennyiben alkalmazhatóak aggálymentesen olyan atipikus munkaviszonyokra, mint például a távmunkavégzés, illetve a tipikus foglalkoztatás olyan atipikus elemeire, mint a home office.</p> Trenyisán Máté Copyright (c) 2021 Máté Trenyisán https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/78 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 A kollektív munkaszerződés szabályozásának problémái Romániában https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/79 <p>Az új, társadalmi párbeszédről szóló törvény 2011-ben való hatálybalépését követően a román kollektív tárgyalások rendszere alapjaiban változott meg, egyrészt a kollektív szerződéskötés szintjeinek átstrukturálásából, másrészt a reprezentativitási kritériumok meghatározásából kifolyólag. A kollektív munkaszerződés a kollektív munkajog központi intézménye, amelynek léte vagy nem léte, megkötésének és lehetséges tartalmának szabályozása, a tárgyalásában részt vevő szociális partnerek, illetve a reprezentativitási kritériumok meghatározása kiemelt jelentőséggel bír a munkavállalók érdekérvényesítése szempontjából. Az új szabályozás jelentősen gyengítette a szociális partnerek tárgyalási lehetőségeit, ami nagyon hamar a megkötött kollektív szerződések számának drasztikus csökkenéséhez vezetett.<br />Tanulmányunkban a kollektív szerződéssel kapcsolatos román szabályozás problémás pontjaira igyekszünk rámutatni, egyszersmind előrevetítve a törvény módosítási kísérlete által megnyíló esetleges új perspektívákat.</p> Vallasek Magdolna Copyright (c) 2021 Magdolna Vallasek https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/79 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Az e-mail mint bizonyíték a munkaügyi perekben − adatvédelmi és eljárásjogi aggályok https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/80 <p>Az elmúlt évek, évtizedek során bekövetkezett technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkaügyi perek mind nagyobb szeletében jelennek meg az e-mailek, illetve egyéb elektronikus üzenetek az előterjesztett bizonyítási eszközök között, melyeket az esetek túlnyomó többségében az eljáró bíróságok kérdés nélkül elfogadnak és értékelnek a jogvita eldöntése során. Ugyanakkor a legtöbben (az eljáró bíróságokat is ideértve) valószínűleg nem is tudnak arról, hogy ezek a dokumentumok önmagukban véve jó eséllyel mind eljárásjogi, mind pedig adatvédelmi szempontból jogsértő bizonyítási eszköznek minősülnek. A tanulmány arra keresi a választ, hogy vajon mindezek ellenére jogszerűen figyelembe vehetők-e a peres eljárások során e dokumentumok.</p> Wellmann Barna Bence Copyright (c) 2021 Barna Bence Wellmann https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/80 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Szerzői útmutató https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/57 Copyright (c) 2021 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/57 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Előszó https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/64 Vallasek Magdolna Copyright (c) 2021 Magdolna Vallasek https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/64 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Erdélyi Jogélet 2020/4, teljes lapszám https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/62 Copyright (c) 2021 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/62 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Erdélyi Jogélet 2020/4, előlap https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/58 Copyright (c) 2021 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/58 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 E lapszám szerzői https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/61 Copyright (c) 2021 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/61 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Magyar nyelvű tartalomjegyzék https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/60 Copyright (c) 2021 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/60 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000 Angol nyelvű tartalomjegyzék https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/59 Copyright (c) 2021 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/59 p, 15 jan 2021 00:00:00 +0000