Erdélyi Jogélet

Magyar nyelvű tartalomjegyzék

v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

Impresszum

v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

Magyar nyelvű tartalomjegyzék

v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

Erdélyi Jogélet 2025/4, előlap

v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

E lapszám szerzői

v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

Veress Emőd – Székely János: Efectul pozitiv al autorităţii de lucru judecat în procesul civil

Ilyés Kinga — v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

Erdélyi Jogélet 2025/4, Teljes lapszám

v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

Tízéves az Erdélyi Jogászgyűlés

v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

Márai és a Messiás – megjegyzések az 1933. év német jogtörténetéről

Veress Emőd — v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány Márai Sándor 1933. januári berlini tudósítása (Messiás a Sportpalastban) a német jogés politikatörténet fordulópontja, Hitler kancellári kinevezése előtt egy nappal jelent meg. A szerző szerint Márai rendkívüli pontossággal azonosította a készülő diktatúra működésmódját. Bemutatja, hogy a nácizmus nemcsak eszmerendszerként, hanem érzéki, színpadi tömeghatásként jelent meg: hang, ritmus, látvány, fegyelem és kollektív eksztázis hozta létre a „hit” élményét. Rámutat arra is, hogy a vezérkultusz valláspótlékként működött: a politikai vita helyét rítusok, kinyilatkoztatások és személyi hűség foglalta el, miközben a tömeg és a félkatonai jelenlét a megfélemlítés eszközévé vált. A tanulmány ezt a tapasztalatot összekapcsolja az 1933-as jogi átalakításokkal: a szabadságjogok felfüggesztésével, a tömeges letartóztatások lehetőségének megteremtésével, a parlamenti ellenőrzés kiiktatásával és a pártállami összefonódás törvényi rögzítésével. Végül azt a következtetést vonja le, hogy Márai azért különösen fontos tanú, mert nem a propaganda tartalmi kérdéseit, hanem a „hogyan hat”, „hogyan működik” mechanizmusát írta le, és ebből a korai élményből a későbbi erőszak és háború logikájára is következtetett.

Az ügyvéd szerepe és jogi helyzete az ókori Rómában

Nótári Tamás — v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány a római jogi hivatás és az advocatus szerepének történeti fejlődését elemzi a köztársasági kortól a késő antikvitásig, különös tekintettel a jogi képzés intézményesülésére és az ügyvédi hivatás professzionalizálódására. A patronus és cliens közötti kapcsolat – a fides és az amicitia társadalmi kötelékein alapulva – a korai ügyvédi szerep előképeként a retorikai képességeknek nagyobb teret adott, a iurisconsultusok tudását mintegy segédtudományként bevonva az advocatusi feladatok ellátásába. A kezdeti ingyenesség és a Lex Cincia tilalma után a Senatusconsultum Claudianum megnyitotta a hivatás anyagi honorálásának lehetőségét. A principátus idején a scholae iuris hálózata (Róma, Berytus, Konstantinápoly) teremtette meg az államilag szervezett jogi oktatás alapját, mely a későbbi császári hivatalnok-jogász réteg utánpótlását biztosította. A IV–V. század fordulóján az ügyvédi kar (consortium advocatorum, ordo togatorum) zárt, privilégiumokkal rendelkező testületté vált, amelyhez való csatlakozás szigorú tanulmányi és erkölcsi feltételekhez kötődött. I. Leo és I. Anastasius constitutiói a praefectura praetorio Orientis bíróságain előírták a formális jogi képzettséget mint felvételi követelményt, ezzel megteremtve az ügyvédi professzionalizáció jogi alapját. A Leonida-dinasztia reformjai az ügyvédet a birodalom „morális védelmezőjévé” emelték; e folyamatot Iustinianus tetőzte be azáltal, hogy az advocatusokat a kodifikációs munkába is bevonta.

Sérelemdíj szerződésszegés miatt: a „Miki-ügy” tanulságai – némi ügyvédi csavarral

Leszkoven László — v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány Karinthy Frigyes egy 1931-ben született írását alapul véve járja körül „játékosan komoly” módon a szerződésszegés miatti visszakövetelési igény és a személyiségi jog sérelme miatt érvényesíthető egyes jogkövetkezmények kérdését, különös figyelemmel a sérelemdíjra.

A képmásvédelem jogi eszközei a deepfake jogsértő tartalmak esetében – a platformszabályozás nóvumai és a jogalkalmazás válaszai között

Kokoly Zsolt, Orosz Andrea — v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány a deepfake technológiával készült és terjesztett jogsértő tartalmak elleni fellépés jogi lehetőségeit vizsgálja a személyiségi jogok (elsősorban a képmásvédelem) intézményére és egy sérülékeny csoportra (nők) gyakorolt hatását állítva fókuszba. A jogalkotói megoldások között vizsgáljuk a platformszabályozás új normatív rendelkezéseit (a digitális szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló európai rendeletek, az európai adatvédelmi rendelettel kiegészülve), valamint a nemzeti szabályozó hatóságok intézményi válaszait, amelyeket a joggyakorlat alapján kristályosodó megoldások árnyalnak. A deepfake pornográfia kérdésköre ugyanakkor érdemben nem tárható fel kizárólag a jogi szabályozás alkalmazható/alkalmazandó eszközeinek vizsgálata révén, hiszen a jelenség a társadalmi aggályt keltő jelenségek közé tartozik, az egyéni személyiségi jogsértésen túlmutatóan társadalmi csoportokat képes hátrányos vagy kiszolgáltatott helyzetbe hozni. A kérdéskört övező szabályozási-közpolitikai keret még mindig képlékeny, azonban észlelhető a preventív intézkedések hangsúlyosabbá válása, párhuzamosan a szankciók rendszerének kibővítésével és a deepfake cselekmények kriminalizálásával.

A Magyar Tanácsköztársaság büntetőpolitikája

Szilvássy Zoltán — v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

A Belügyi Népbiztosság 1919. március 26-án kiadott rendelete értelmében a régi rendőrség, csendőrség és határőrség örökébe a Vörös Őrség lépett. A Vörös Őrség megszervezése során azonban nem történt meg a régi rendfenntartó testületek tényleges feloszlatása, az új szervezet jórészt azok állományát vette át, s azt egészítette ki toborzás útján, elsősorban munkásokkal. Jóval egyszerűbb volt a kommunista vezetés alatt álló különítmények szervezése. Közülük a legnevezetesebb a Cserny-különítmény, amely a Visegrádi utcai őrségből, matrózokból és tengerészekből alakult meg, mintegy 200 fővel („Lenin-fiúk”), és amelynek mintájára vidéken is állítottak fel kisebb különítményeket. A Cserny-különítményt a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának rendelték alá, és május–június folyamán egyre csökkentették a létszámát. A június 24-i ellenforradalmi lázadást követően
azonban ismét megerősítették, és a II. vörösőr kerülethez osztották be. Az ellenforradalom elleni harcot Korvin Ottó és Szamuely Tibor irányította. Korvin Ottó a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának az élén állott, s mivel a belügyi népbiztosok többnyire a fronton tartózkodtak, meglehetősen önállóan dolgozott. A jelentősebb ellenforradalmi szervezkedéseket a fővárosban megakadályozták, amelyeket aztán megtorlásul féktelen terror követett.

A fakultatív polgári házassági modell magánjogi integrációjának lehetőségei Magyarországon – empirikus tapasztalatok egy lehetséges jogpolitikai irányról

Kasuba Róbert István — v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány azt vizsgálja, hogy Magyarországon milyen jogtechnikai és alkotmányos feltételek mellett lenne lehetséges egy fakultatív házassági modell bevezetése, amelyben az egyházi szertartás keretében kötött házasság – bizonyos törvényi garanciák teljesülése esetén – ugyanazokat a polgári jogi joghatásokat váltaná ki, mint az állami anyakönyvvezető előtt kötött házasság. Az elemzés a magyar magánjogban régóta fennálló feszültség keretébe helyezi a kérdést, amely az egyéni autonómia és az állami kontroll között húzódik a személyi állapot szabályozásában. Európai összehasonlító megoldásokra építve a tanulmány amellett érvel, hogy a modern magánjogban a házasságot elsősorban a felek komoly és egybehangzó akaratnyilatkozata hozza létre; az állami elismerés nagyrészt deklaratív jellegű, amely a jogbiztonságot és a közfelügyeletet szolgálja, nem pedig magát a jogviszonyt konstituálja. Az empirikus rész szakmailag érintett szereplők körében végzett vegyes módszertanú kutatáson alapul. A lelkészek túlnyomó többsége (≈89%) úgy véli, hogy az általuk végzett szertartás alkalmas jogilag érvényes házasság létrehozására, míg a tágabb szakmai minta két, végső soron összeegyeztethető narratívát fogalmaz meg: a magánautonómia védelmét és az előre látható, államilag garantált nyilvántartás iránti igényt. Az eredmények arra utalnak, hogy a házassági formák szabályozott pluralizmusa társadalmilag és normatívan elfogadhatónak tekinthető, és hogy egy választható, egyházi vagy polgári úton elérhető egységes jogi státusz koherensen illeszthető lenne a magyar magánjog rendszerébe anélkül, hogy fel kellene adni az állam és az egyház viszonyára vonatkozó alkotmányos korlátokat.

A bírák szolgálati jogviszonyának fennállása alatt okozott károkért való felelősség szabályai II.

Jónás Andrea — v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000

A bírósági jogkörben okozott kárért való szervezeti felelősségvállalás szabályai hosszú évszázadok jogtudományi fejlődése eredményeként jöttek létre. Azonban a korábbi évszázadokban kialakult, a bíróság és a bírók felelősségre vonásának kivételes jellege a mai napig megőrizte hatását, a bíróságokkal szembeni kártérítési peres eljárások konjunktív feltételek együttes fennállása esetén indíthatóak meg. A hazai hatályos jogi rendelkezések a bíróságokkal szembeni kártérítési igényt csak bírósági eljárásokhoz kapcsolódóan okozott kár esetében, jogi személyiséggel rendelkező bíróságokkal szemben, a rendes jogorvoslat kimerítését követően és rendkívül súlyos jogértelmezési és jogalkalmazási hiba esetén teszik lehetővé. A perindítás korlátozottságát számos kritika éri, melyek szerint a szabályozás indokolatlanul tesz különbséget a bíróság és más hivatások szereplői által okozott kárért való helytállási kötelezettség között. Az egyre gyakoribbá vált, személyiségi jog megsértése miatt a bíróságok ellen indított peres eljárások szintén a Ptk. bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség szabályaival összhangban kerültek megfogalmazásra, amelyek nem teszik lehetővé a bíró személyes felelősségre vonását. Az Európai Unió jogrendje és a nemzetközi szabályok szintén a károkozásért való szervezeti felelősségvállalást helyezik előtérbe. A tanulmányomban a hatályos jogszabályi rendelkezéseket és bírósági gyakorlat legfontosabb jellemvonásait, ellentmondásait kívánom bemutatni, érintve a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség európai uniós és nemzetközi jogi gyakorlatát.

Szerzői útmutató

v, 08 márc 2026 00:00:00 +0000