Erdélyi Jogélet

Jogtörténeti mélyfúrások az egykori román Securitate aktáiban 2. A „háborús bűnös” Bónis György jogászprofesszor

Veress Emőd — k, 11 febr 2025 00:00:00 +0000

A tanulmány Bónis György (1914–1985) jogtörténész 1947-es romániai kiutasításának történetét, annak előzményeit és következményeit elemzi. A román titkosszolgálati iratok kutatása új részletekkel szolgált a koncepciós eljárásról, amelynek hátterében a Bolyai Egyetem marxista átalakítása, valamint személyes sérelmek és politikai lejáratási szándékok álltak. A tanulmány bemutatja, hogyan vált Bónis tudományos munkássága, személyes kapcsolatai, vélt vagy legfeljebb részben valós kijelentései a totalitárius rendszer politikai manipulációjának célpontjává. A Bónis ügy a politikai tisztogatás érdekes példáját nyújtja, ahol bűncselekmények helyett politikai narratívák érvényesültek.

A senatus consultum ultimum Cicero beszédeiben

Nótári Tamás — k, 11 febr 2025 00:00:00 +0000

A cicerói életmű számos ponton említi, két alkalommal pedig – méghozzá ugyanazon évben, Kr. e. 63-ban – behatóbban is taglalja a senatus consultum ultimum jelentőségét, amellyel a szenátus szükségállapotot hirdetve felhatalmazta a magisztrátust, hogy bizonyos jogi korlátokon átlépve, kizárólag az állam érdekét legfőbb törvénynek tekintve járjon el. E két hosszabb elemzés a Pro Rabirio perduellionisban, vagyis a Saturninus néptribunus megölése miatt államellenes bűntettel, perduellióval vádolt Rabirius védelmében tartott beszédében, valamint a Catilinariákban, vagyis a consulként az összeesküvést (coniuratio) szító Catilina elleni beszédekben olvasható.

A szólás és kifejezés szabadsága a román Alkotmánybíróság gyakorlatában

Nagy Gellért — k, 11 febr 2025 00:00:00 +0000

Románia Alkotmányának 30. cikke egy időben garantálja a szólás és kifejezés szabadságának két fontos komponensét, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Ugyanakkor az Alkotmány nem pusztán a védelem tárgyáról rendelkezik, hanem tartalmazza a kifejezés szabadságának alkotmányos korlátozásait is. Annak következtében, hogy Románia Alkotmánya merev, nehezen módosítható, az egyes alapjogok és alapszabadságok értelmezésekor kiemelt szerep hárul az Alkotmánybíróságra. Ily módon a kifejezés szabadságára vonatkozó előírások is pusztán az alkotmánybírósági esetgyakorlattal összhangban értelmezendőek. Jelen tanulmány alapvetően a kifejezés szabadságának korlátozására, a parlamenti képviselők és szenátorok kifejezési szabadságára, a válaszadás jogára és az éhségsztrájkra vonatkozó esetgyakorlat bemutatásán keresztül kívánja feltárni a vizsgált alapszabadság tartalmát.

„Az előtűnt gondolatok nyomában…” Megjegyzések Veress Emőd Román polgári jog. A kötelmek általános elmélete című könyvéhez

Leszkoven László — k, 11 febr 2025 00:00:00 +0000

A tanulmány a romániai magyar nyelvű jogászképzésben használt tankönyvek közül veszi górcső alá a polgári jog egyik legfontosabb területét, a kötelmek általános elméletét ismertető kötetet. Veress Emőd könyvének 2023-ban megjelent 5., bővített és aktualizált kiadását tekintettük át. A cikk nem recenzió, nem hagyományos könyvismertetés, hanem a tankönyv által ébresztett gondolatok laza füzére. Élménybeszámoló és továbbgondolás.

A „mesterséges intelligencia” EU általi szabályozásának dilemmáiról és kihívásairól

Fábián Gyula — k, 11 febr 2025 00:00:00 +0000

A Mesterséges Intelligencia (MI) habár marketingfogalomként már 1956-ban forgalomba került, anyagi jogforrásként az utolsó évtizedben merült fel. Az Európai Unió elég hamar felismerte, hogy tagállamai elmaradtak az MI fejlesztésében, és kompenzálásképpen elhatározta, hogy első lesz az MI szabályozásában. Ennek a folyamatnak végterméke az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689. rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, amelynek elemzésével foglalkoztam tanulmányomban, a szabályozási kihívások perspektívájából.

Gondolatok a magánélet megsértése bűncselekményről

Kádár Hunor — k, 11 febr 2025 00:00:00 +0000

A jelen tanulmányban a szerző részletesen ismerteti a magánélet megsértése bűncselekményt, amely 2014-ben nyert először szabályozást a román büntetőjogban. A szerző a bűncselekményt klasszikus módon elemzi, bemutatja annak tárgyát, alanyát, tárgyi és alanyi oldalát és végül a különleges jogellenességet kizáró okokat. Annak ellenére, hogy a bűncselekmény viszonylag „újnak” minősül, a tanulmány számos szakirodalmi hivatkozást tartalmaz.

Báthory Gábor, Bethlen Gábor, valamint Brandenburgi Katalin fejedelemválasztó conditióinak összehasonlító elemzése

Szentpáli-Gavallér Pál — k, 11 febr 2025 00:00:00 +0000

A Speyeri Szerződéssel formálódó Erdélyi Fejedelemség történelme során is lényeges volt a szabadság kérdésköre, mint oly sokszor az emberiség történelme során, legyen szó akár a rabszolgaság ókori és modern kori, a feudalizmus-familiaritás vagy éppen a jogállamiság mai vetületéről. Így lényeges kérdésként merül fel a választás szabadsága (azaz a libera electio), amelynek bizonyos értelemben vett korlátját képezték az Erdélyi Fejedelemség vonatkozásában a fejedelemválasztó conditiók.

A sötét minták

Barabás Anita — k, 11 febr 2025 00:00:00 +0000

A kutatásomat annak érdekében végeztem, hogy a fogyasztók felvilágosultabbak legyenek az interneten vagy akár televízióban látott reklámok megtévesztésének lehetőségéről, és arról, hogy ennek csökkentése és kiküszöbölése érdekében hogyan járhatnak el ők is. Fontosnak tartom a kutatás során elsősorban, hogy értse meg a sötét minták definiálásának folyamatát és a probléma fontosságát. Továbbá az szükségszerű, hogy az olvasók elemezni
tudják a kutatási probléma meghatározásához szükséges tényezőket: a múlt információit és az előrejelzéseket, a felhasználói magatartást, a gazdasági és jogi környezetet, valamint a vállalatok online közegben történő marketingés technológiai képességeit, valamint hogy értsék meg a problémameghatározás és -megközelítés kidolgozása során felmerülő problémákat, konfliktusokat.

Veress Emőd: Fejezetek a magyar magánjogi kodifikáció történetéből – európai kitekintéssel

Fazakas Zoltán József — k, 11 febr 2025 00:00:00 +0000

Sebastian Bong: Gesellschaftsrechtliche Wirkungen einer Familienverfassung: Zur rechtlichen Relevanz einer tatsächlichen Willenseinigung mit Rechtsgeschäftsbezug in Familiengesellschaften

Ilyés Kinga — k, 11 febr 2025 00:00:00 +0000

Szerzői útmutató