Erdélyi Jogélet https://www.jogelet.ro/index.php/eje <p>Az Erdélyi Jogélet nyomtatott és elektronikus folyóirat Kolozsváron, az erdélyi jogászképzés központjában jelenik meg.</p> <p>Kolozsváron az első (jezsuita) egyetemet 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem alapította. Sokáig úgy tartották, hogy jogászképzés is folyt az egyetemen, de az oklevelek tanusága szerint<strong> a rövid ideig fennálló, jogutód nélkül megszűnt intézményben nem volt lehetőség a jogászképzés tényleges elindítására</strong>.</p> <div class="format-page"> <p><strong>Az egyetemi jogászképzés bizonyíthatóan 1733-ban, a református kollégiumban, illetve 1774-ben, a Mária Terézia által alapított egyetemen (jogakadémián) indult el</strong>. A jogakadémiát nagyon hamar felsőoktatási intézményből joglíceummá fokozták vissza, csak <strong>1863-tól működött tovább újra jogakadémiai ranggal, magyar nyelvű képzéssel</strong>. 1866-tól a képzés időtartama négy évre nőtt.</p> <p><strong>1872-ben alakult meg a Ferencz József Tudományegyetem</strong>, Jog- és Államtudományi Karral. A kolozsvári egyetemen a magyar jogtudomány legnagyobbjai közül többen tanítottak. Az I. világháború után, mivel Erdély Románia részévé vált, az egyetem rövid ideig Budapesten, majd Szegeden működött tovább.</p> <p>Kolozsváron 1919-ben jött létre az I. Ferdinánd király nevét felvevő román tannyelvű egyetem, amelynek keretében a jogászképzés is román nyelven folyt. 1940-ben a második bécsi döntés következében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz és a Ferencz József Tudományegyetem is visszatért Szegedről Kolozsvárra, a román tannyelvű egyetem és annak jogtudományi kara pedig Nagyszebenbe, Dél-Erdélybe költözött.</p> <p>A második világháború után Észak-Erdély újra Románia részévé lett. Nagyszebenből a román egyetem visszakerült Kolozsvárra. Viszont <strong>1945-ben</strong> Románia, hogy bizonyítsa az erdélyi magyarsággal a történelmi megegyezés szándékát, <strong>Bolyai Tudományegyetem</strong> név alatt új, magyar tannyelvű egyetemet létesített. Ennek lett része a Jog- és Közgazdaságtudományi Kar, amelynek keretében teljesen magyar nyelvű jogászképzés működött.</p> <p>1959-ben viszont már nem állt fenn ez a bizonyítási kényszer, és a kommunista diktatúra vezetői úgy döntöttek, hogy a kolozsvári román és magyar tannyelvű egyetemeket összevonják. Ezzel a magyar jogászképzés teljesen megszűnt, annak ellenére, hogy a Bolyai Egyetem végzettjei a legkomolyabb jogi szakmákban nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A megszüntetés indokai azonban nem szakmai jellegűek voltak, hanem a kommunista diktatúrában fokozatosan erősödő nacionalista irány előretörését jelezték.</p> <p>Az 1989-es rendszerváltás után, a legitim várakozás ellenére sem kerül sor a Bolyai Egyetem újralakítására. Így a jogászképzés helyzete sem oldódott meg. Ezért <strong>2010-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében elindult a kétnyelvű, román-magyar jogász alapképzés</strong>.</p> <p><strong>Kolozsvár 1733 óta a jogászképzés legmeghatározóbb erdélyi központja</strong>, ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete a kolozsvári Jogakadémiának, a Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának, illetve a Bolyai Tudományegyetem jogászképzésének <strong>közvetlen eszmei örököseként</strong>, a tolerancia, a nemzetiségek közötti megértés és együttműködés jegyében, a legmagasabb szakmai színvonalon végzi a jogászképzés területén vállalt feladatait.</p> </div> hu-HU szekely.janos.jr@gmail.com (Dr. Székely János) szekely.janos.jr@gmail.com (Dr. Székely János) OJS 3.2.1.1 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Harmathy Attila (1937–2022) https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/403 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/403 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 Erdélyi Jogélet 2023/4, előlap https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/385 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/385 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 Impresszum https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/389 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/389 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 Magyar nyelvű tartalomjegyzék https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/386 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/386 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 Angol nyelvű tartalomjegyzék https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/387 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/387 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 E lapszám szerzői https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/388 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/388 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 A történeti magyar magánjog térképe Grosschmid Béni közjogi gondolatai nyomán https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/392 <p>Magyarország jogtörténetének egyik sajátossága, hogy jogrendszerét a történeti jog uralkodó szerepe határozta meg a 20. század közepéig. Magyarországnak nem volt alkotmánya, mint jogi hierarchia alapja 1949-ig, és nem volt Polgári Törvénykönyve, a polgári jog alapvető aktusa 1959-ig. A képet tovább bonyolítja az a tény, hogy a jogállamiság alapjain elfogadott alkotmányos rendszert csak 1989-ben, formálisan pedig 2012-ben, ugyanígy a hatályos Polgári Törvénykönyvet is csak 2013-ban fogadták el. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a magyar jog „íratlan” jog lett volna, épp ellenkezőleg. A magyar jogot a középkori vagy poszt-középkori gyökerekkel rendelkező, különböző jogi hierarchiai szinteken elhelyezkedő, sokszor különleges szabályok sokasága jellemezte; kiemelt szerepet kapott a szokásjog. Emellett természetesen az Országgyűlés által hozott törvények is egyre fontosabb szerepet játszottak Magyarországon, amelyek az 1848-as alkotmányos forradalom alapján megteremtett jogegyenlőség alapjain nyugodtak, egészen a kommunista hatalomátvételig és a magántulajdon nélküli magánjog korszakáig. Ez a sokféleség tette a történeti magyar magánjogot jellegzetessé, amelyet magas gyakorlati és elméleti szinten tanítottak és műveltek, és amelyben a 19. és 20. század egyik legnagyobb magyar jogásza, Grosschmid Béni, bíró, ügyvéd, egyetemi tanár, akadémikus, királyi udvari tanácsos, kiemelkedő szerepet játszott. Az ő gondolatai és az általa körvonalazott magánjogi rendszer megközelítése ma is érvényes, és iránymutatásként, valamint a lege artis gyakorlat alapjaként szolgálhat.</p> Fazakas Zoltán József Copyright (c) 2024 Zoltán József Fazakas https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/392 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 A fogalomalkotás szükségességéről – egy XXI. századi magánjogász nézőpontjából https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/393 <p>A polgári jog hagyományosan alapfogalmakra épült, akár az általános elméletben, akár a családjog, a vagyoni jog, az öröklési jog vagy a szerződési jog területein. Azonban e fogalmak közül némelyek, amelyek hosszú idő alatt alakultak ki, és akár jogszabályokban is rögzítve vannak, gyakran szűk meghatározásokkal rendelkeznek, és a technológiai fejlődés, valamint a mesterséges intelligencia megjelenése és folyamatos terjedése miatt szükségessé válik a fogalmi határok újragondolása. A fogalomalkotás szükségességének kérdésére koncentrálva, és figyelembe véve a különböző jogászi álláspontokat, ez a tanulmány arra törekszik, hogy választ adjon a kortárs magánjog egyik legfontosabb kérdésére: szükséges-e kibővíteni a legalapvetőbb polgári jogi fogalmak kereteit, és szükséges-e a kötött fogalmak, mint útjelzők mentén haladni, vagy pedig a fogalmak létrehozása és jogi jelenségekre vonatkozó meghatározások rögzítése önmagában egy korlátozás, amely gátat szabhat a jog természetes fejlődésének, különösen a digitalizáció korában.</p> Juhász Ágnes Copyright (c) 2024 Ágnes Juhász https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/393 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 A nem szankciós („önhatalmú”) elállásra/felmondásra vonatkozó szerződéses kikötések a román polgári jog rendszerében https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/394 <p>A cikk a román polgári jogban a szerződés felmondásának szabályozását vizsgálja, különös figyelmet fordítva az egyoldalú, nem szankcionáló elállási és felmondási jogokra. A tanulmány elemzi a román és a magyar jogrendszerek közötti terminológiai különbségeket, valamint azokat a jogi intézményeket, amelyek a szerződés felmondásához vezetnek. Kiemeli, mikor hoz létre a jogalkotó egyoldalú elállásiés felmondási jogokat a társadalmi igazságosság elveinek érvényesítése érdekében, és mikor állapítanak meg ilyen jogokat maguk a felek a szerződéses szabadság szellemében.</p> Veress Emőd Copyright (c) 2024 Emőd Veress https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/394 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 A „családi alkotmány” jogi minősítéséről https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/395 <p>A családi vállalkozások kulcsszereplők a gazdasági fejlődésben és az innovációban. A családtagok közötti személyes kötelékek előnyt jelenthetnek egy családi vállalkozás sikerében, de egyúttal kihívást is jelenthetnek a társaság irányításában. A családi alkotmány hatékony eszközként szolgálhat ezen konfliktusok kezelésére. A családi alkotmány célja a vállalkozás hosszú távú sikerének biztosítása és a családi konfliktusok kockázatának minimalizálása. A családi alkotmány előnye, hogy javítja a családtagok közötti kommunikációt és bizalmat, valamint biztosítja az irányítás- és tulajdonos-váltásokat. Bár nem mindig jogilag kötelező erejű, a családi alkotmány sok esetben, ha szindikátusi szerződéssel egészítik ki, hatékony módja lehet a vállalkozás és a család közötti harmónia biztosításának. Az irodalomban számos példa található arra, hogyan segíthet egy jól megírt családi alkotmány elkerülni a működési hibákat és versenyelőnyt biztosítani más vállalkozásokkal szemben.</p> Ilyés Kinga Copyright (c) 2024 Kinga Ilyés https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/395 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 Franchise-szerződés – jogok és kötelezettségek joggazdaságtani nézőpontból https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/396 <p>Here is the translation of your text into Hungarian:</p> <p>A Polgári Törvénykönyv kodifikációja során a jogirodalom éles kritikával illette a franchise szerződés kodifikációját, mind a szabályozás szükségessége, mind pedig a normatív anyag tartalma szempontjából. Jelen tanulmány célja, hogy új impulzusokat adjon ehhez a vitához a jogi gazdaságtan szemszögéből, amely több ponton is észlelhető az Egyesült Államok jogalkotásában.</p> Reines János Copyright (c) 2024 János Reines https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/396 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 Szerződési szabadság a hivatásos sporttevékenység tükrében https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/397 <p>A tanulmány a szerződéses szabadság elvét vizsgálja a hivatásos sportolók jogviszonyai kontextusában. Elemzi a sportolók és a sportegyesületek közötti jogviszonyokra vonatkozó kereteket és normákat, különös figyelmet fordítva a sportegyesületek önszabályozó szerepére. Az ilyen szervezetek által meghatározott szabályok jelentősen befolyásolják, és gyakran korlátozzák a sportolók szerződéses szabadságát. A tanulmány célja, hogy kiemelje ezen korlátozások jogszerűségét és szükségességét, valamint feltárja, hogyan illeszkednek azok a szerződéses szabadság elvéhez és az alkotmányos jogokhoz.</p> Székely Botond Copyright (c) 2024 Botond Székely https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/397 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 A fogyasztóvédelem jogorvoslati rendszere Magyarországon, különös tekintettel a bíróság előtti igényérvényesítésre https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/398 <p>A fogyasztói jogorvoslati rendszer Magyarországon kiemelkedő fontosságú a polgárok jogainak védelmében és a piaci igazságosság biztosításában. A jogi keret és az ahhoz kapcsolódó bírói eljárások meghatározzák a fogyasztói jogok érvényesítésének mechanizmusait. A magyar fogyasztóvédelmi jogrendszer a fogyasztóvédelmi törvényeken alapul, amelyek az EU irányelvei alapján kerültek kidolgozásra. A jogszabályok részletesen meghatározzák a fogyasztók jogait és a vállalkozások kötelezettségeit. Fontos elem a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, a termékgaranciák és a távollévők közötti szerződések szabályozása. A fogyasztói jogorvoslat elsősorban a polgári bíróságok útján valósul meg. A fogyasztók számára elérhető jogorvoslati mechanizmusok közé tartozik a kártérítési igények és a szerződésszegésből eredő igények tárgyalása. A bírósági eljárások jól dokumentáltak és átláthatóak. Bár a magyar fogyasztóvédelmi jogrendszer jelentős előrelépéseket tett a fogyasztók védelmében, még mindig vannak kihívások. Az eljárások hosszúak lehetnek, és a jogorvoslathoz való hozzáférés néha nehézkes lehet a fogyasztók számára. A digitális kereskedelem és az online vásárlás növekedése újabb kihívásokat jelent a jogalkotó számára. A magyar fogyasztói jogorvoslati rendszer jelentős előrelépéseket tett a fogyasztói jogok védelmében. Azonban további fejlesztésekre és a jogrendszer finomhangolására van szükség, hogy alkalmazkodni tudjon az új kihívásokhoz. Ilyen új kihívások lehetnek, anélkül, hogy a felsorolás kimerítő lenne a környezeti problémák, a globális kereskedelem, az új technológiák fejlesztése vagy a digitális kereskedelem és az online vásárlás.</p> Keskeny Dávid Copyright (c) 2024 Dávid Keskeny https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/398 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 Jogágak határán – közjog és szerződések korrelációja https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/399 <p>A jog klasszikus tagolása közjogra és magánjogra azzal jár, hogy a polgári jog, így a szerződési jog is, különleges kapcsolatban áll a közjogi jogintézményekkel. Az utóbbi években ez a kapcsolat a közjog magánjogi és a magánjog közjogi jogiasodása folyamatát hozta. Jelen hozzájárulás célja, hogy összegzésre kerüljön ennek a folyamatnak az eredménye, különös figyelmet fordítva a közigazgatási szerződésekkel kapcsolatos dogmatikai vitára. Ugyanakkor felmerül a jogos kérdés: mindezeknek a folyamatoknak az eredményeként milyen típusú kapcsolat alakult ki a hagyományos közjogi intézmények és a különböző típusú magánjogi szerződések között, és kimutathatók-e specifikus kölcsönhatások közöttük? A jelen írás célja, hogy ezt a kérdést illusztrálja, összehasonlítva a parlamenti képviselők megbízatásának intézményét és a megbízási szerződést.</p> Nagy Gellért Copyright (c) 2024 Gellért Nagy https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/399 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 Szerződéstípus a közigazgatási jog és a magánjog határán. A közigazgatási szerződés mint sajátos contractus, különös tekintettel a hatósági szerződésre a hazai jogban. A fenntarthatóság és a reziliencia szempontjai https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/401 <p>A hatósági szerződés egy új jelenség a magyar jogban, amelynek nincs külföldi precedense. A tanulmány tisztázza ennek a típusú szerződésnek a szellemi hátterét, különös figyelmet fordítva a jogdogmatika (Rechtsdogmatik), a francia közszolgáltatások elmélete és a német Daseinsvorsorge elméletének alapjaira. A tanulmány bemutatja a szerződés különböző elemeit. Manapság a fenntarthatóság mint új paradigma jelenik meg a jogtudományban is. A tulajdon és a szerződések alkotják az állam egyesítő erejét. Munkánk elemzi a kapcsolatokat az élő jog (ius vigens) és a fenntarthatóság, valamint a reziliencia kérdései között.</p> Koi Gyula Copyright (c) 2024 Gyula Koi https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/401 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 Magánjogias elemek a közszolgálati jogviszonyokban a XVIII–XXI. században https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/402 <p>A jelen tanulmány a magánjog és a közigazgatási jog kapcsolódási pontjait vizsgálja történeti és kortárs szemszögből. Ennek során körvonalazza a közigazgatási jog fejlődési útját és trendjeit, megvizsgálva, hogy a magánjog – és a 20. századtól kezdve az „általános” munkajog – milyen mértékben befolyásolta a közigazgatási jog területét egy adott időszakban. Az abszolutista korszakban a római jog analógiáit használták – sikertelenül – a közigazgatási jogviszonyok meghatározására, ami ahhoz vezetett, hogy megjelent az az akadémiai nézet, miszerint új jogterületre van szükség: a közigazgatási jogra. Ennek az új jogi fogalomnak a dogmatikai fejlődése Európában a 19. század második felében és a 20. század első felében zajlott le, de még itt sem tűntek el teljesen a magánjogi megoldások. Ezt követte az új közszolgáltatás menedzsment (New Public Management) és később a neoweberiánus elmélet térnyerése, amelyek még ma is nyomot hagynak a közigazgatási jogban. Ezen belül a tanulmány példákat hoz a jelenlegi közszolgáltatási szabályozásokra, amelyek „privatizálódnak”, vagy éppen az ellenkező irányba mutatnak.</p> Sallai Balázs Copyright (c) 2024 Balázs Sallai https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/402 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 Szerzői útmutató https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/390 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/390 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000 Erdélyi Jogélet 2023/3, teljes lapszám https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/391 Copyright (c) 2024 https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0 https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/391 h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0000