Erdélyi Jogélet

Erdélyi Jogélet 2022/4, előlap

k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

Magyar nyelvű tartalomjegyzék

k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

Angol nyelvű tartalomjegyzék

k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

E lapszám szerzői

k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

Impresszum

k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

Erdélyi Jogélet 2022/4, teljes lapszám

k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

Az elfeledett Alkotmány

Fazakas Zoltán József — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

A II. világháborút követően a szovjet blokk többi államához hasonlóan Romániában is úgynevezett népi demokratikus alkotmányok kerültek bevezetésre. Ezen alkotmányokat világnézeti szempontból a kommunista eszme értékválasztása és osztályszemlélete jellemezte, így Románia is kénytelen volt elvetni korábbi alkotmányos örökségét. A kommunista korszakban Románia három alkotmányt is elfogadott 1948-ban, 1952-ben és 1965-ben, amelyek közül az 1952. évi Alkotmány különleges metszéspont és egyben történelmi és alkotmányjogi paradoxon. Metszéspont abban az értelemben, hogy az 1948. évi Alkotmánnyal formálisan is megkezdett radikális társadalmi, gazdasági, politikai és jogi átrendeződés első szakaszának betetőzése, egyben átmenet a sajátos román jegyeket is valló 1965. évi Alkotmányhoz vezető úton. Különleges abban az értelemben, hogy a román alkotmánytörténet első olyan alaptörvénye, amely a formális alkotmányozás szabályainak megfelelően került megalkotásra. Tartalmi oldalról pedig értékét az adja, hogy a kommunista ideológia által vallott formális és gazdasági egalitárius társadalomszemlélet és annak erőszakos megvalósítása ellenére a sztálini modell és nemzetiségpolitika alapján a nemzetiségi kérdéseket államszervezeti kérdéssé emelte, bizonyítva, hogy azok figyelembevétele államszervezeti szempontból nem áll szemben az állam területi épségével.

Az állami vállalatok felelős vállalatirányítása Romániában

Fegyveresi Zsolt — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

A corporate governance (felelős vállalatirányítás) a gazdaság hatékonyságának és növekedésének, valamint a befektetői bizalom erősítésének egyik kulcseleme az OECD értékelése szerint. Ez az állítás egyaránt igaz az állami és a magántulajdonban lévő vállalatokra. A tanulmány célja jogi szempontból áttekinteni a romániai állami vagy állami irányítás alatt álló vállalatok felelős vállalatirányítására vonatkozó politikák alakulását, a vállalatirányítási tapasztalatokat a jelenleg hatályban lévő, a tárgyban 2011-ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján, és górcső alá venni azt a 2022. évi jogszabálytervezetet, amely a szóban forgó jogszabály módosításával „forradalmasítani” kívánja a hatályos rendszert.

Az EU 2019/452. rendelete és a közvetlen külföldi befektetések átvilágításának rendszere Csehországban és Szlovákiában

Gerőcs-Tóth Andrea — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

A külföldi közvetlen befektetések kiemelten jelentősek a gazdasági fejlődés szempontjából, a kapitalizáció és technológiai transzfer ezek hiányában nem lenne lehetséges. Mindazonáltal nem szabad szem elől tévesztenünk kockázataikat sem, különösképpen amikor a beruházások az állam számára nemzetbiztonsági szempontból érzékeny gazdasági tevékenységeket érintenek. E kockázatok tudatában, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452. rendelete egységesen kívánja megteremteni a közvetlen külföldi befektetések nemzetbiztonsági szempontú átvilágításának kereteit. E tanulmányban az említett rendelet szem előtt tartásával elemezzük a Cseh és a Szlovák Köztársaságban nemrégiben megalkotott, illetve megreformált normákat a közvetlen külföldi befektetések terén. Megállapítjuk, hogy mindkét állam az EU által meghatározott közös minimumhoz képest magasabb elvárási szintet támasztó átvilágítási kritériumokat szabott, ezzel megerősítve az állami kontrollt a közvetlen külföldi befektetések terén.

Magyarországi szokásjog alkalmazása a visszatért keleti és erdélyi országrészeken

Joó László Ádám — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

A második bécsi döntés által 1940-ben visszacsatolt keleti és erdélyi országrészek egyesíttettek a Magyar Királysággal. A magyar kormány több olyan rendeletet fogadott el, amellyel kiterjesztette a magyar magánjog hatályát ezekre a területekre. A legtöbb komoly különbség a házassági vagyonjog és az öröklési jog tekintetében mutatkozott a kodifikálatlan magyar magánjog és az 1853 óta alkalmazott Osztrák Polgári törvénykönyv között. A kezdeti aggodalmak ellenére a jogászok magabiztosan alkalmazták a magyar jogforrásokat (többnyire a bírói gyakorlatot). Ebben a tanulmányban az írott szokásjog alkalmazását emeltem ki, amely számos ítéletben tükröződött. 1944 őszén a román és a szovjet hadsereg elfoglalta az említett területeket, és a román Polgári törvénykönyv hatálya 1945-től ezekre is kiterjedt.

Emberi jogok a nemzetközi beruházásvédelemben: védekezéshez is kevés?

Kovács Bálint — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

A tanulmány a nemzetközi beruházásvédelmi, bilaterális és multilaterális egyezmények tartalma, illetve a velük kapcsolatban kialakult választottbírósági joggyakorlat szemszögéből vizsgálja az emberi jogok és beruházásvédelem ütközésének határterületeit. Megállapítást nyer, hogy a beruházásvédelmi egyezmények főszabály szerint nem rendelkeznek emberi jogi tartalommal, azonban egyes választottbíróságok ilyen tartalom implicit alkalmazását vonatkozásukban nem vetik el. A tanulmány több esetet sorol fel, amelyben tapasztalható a beruházásvédelembe integrálható emberi jogi tartalmak figyelembevétele, megjegyezve, hogy további, elsősorban multilaterális egyezmények szükségesek a hatékony alapjogvédelem beruházásvédelemmel való összeegyeztetésére.

Baráti és családi viszonyok Cicero leveleiben I.

Nótári Tamás — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

A szerző egy kétrészes tanulmánysorozat keretében vizsgálja Cicero levelezését, annak felfedésére, hogy abban a családi és baráti viszonyok miképpen nyilvánulnak meg személyes, gazdasági és politikai értelemben egyaránt. A cikksorozat ezen első részében, Cicero levelezésének általános bemutatása után a szerző a barátság ebből felsejlő koncepcióját ismerteti. Ezután Cicero és Atticus levelezésének bemutatására tér ki, az ebben jelentkező főbb motívumok ismertetésével és kifejtésével.

Az Erdélyi Fejedelemség gazdasága, a céhes élet szabályozása Bethlen Gábor idején, különös tekintettel a modern kori szabályozással kapcsolatos párhuzamokra

Szentpáli-Gavallér Pál — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

A tanulmány célja, hogy vázlatos képet adjon Erdély fejedelemkori gazdaságáról. A tanulmány kitér a jogi és gazdasági szempontokra, de a lehetséges mikro- és művészettörténeti összefüggésekre is. Az utóbbi szempontot az indokolja, hogy Bethlen Gábor az egyik csizmadiacéh működését és életét szabályozó oklevelet adott ki. A csizmadiacéh szabályzatának fejedelmi oklevélben való kiadása azért is érdemes az elemzésre, mert számos párhuzam fedezhető fel a mai szabályozással kapcsolatosan.

Gondolatok a sportesemények biztonságának kérdéseiről

Tóth Nikolett Ágnes — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

Jelen tanulmányomban arra keresem a választ, hogy melyek a futballhuliganizmus okai, illetve hogy milyen előzmények, tragikus események, stadionkatasztrófák történtek az elmúlt évtizedekben, amelyek felhívták a rendezvénybiztosításban közreműködők figyelmét arra, hogy változtatni kell a kialakult gyakorlaton, és szükséges új jogi normák megalkotása is. Hiszen a rend minden társadalom számára alapvető érték, a teljes biztonság garantálása azonban sajnos nem képzelhető el, mégis a sportrendezvények biztosítása során közreműködők törekednek ennek megvalósítására.

Hozzászólás dr. Veress Emőd Dr. Óvári Elemér kolozsvári ügyvéd életéről és haláláról című írásához

Sas Péter — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

Szerzői útmutató

k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

Szerződési jog Kelet-Közép-Európában

Bartis Előd — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

Kelet-Közép-Európa mint jogtörténeti tér

Kovács Bence Zsolt — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000

Az 1959. évi IV. törvény a polgári jogi kodifikáció történetének tükrében

Ilyés Kinga — k, 09 máj 2023 00:00:00 +0000