"Regisztrációs eljárások „újratöltve”, avagy helyzetjelentés a civil szervezetek nyilvántartására irányuló hatályos szabályozásról"

Absztrakt

2017 júniusától kezdődően a civil szervezetek nyilvántartására irányuló hazai szabályozás az Európai Bizottság és Magyarország között zajló „jogállamiság-párbaj” egyik eszközévé vált. A Bizottság 2017 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az EUMSZ 63. cikkére, valamint az Alapjogi Charta 7., 8. és 12. cikkére hivatkozással. Ezen túl a Bizottság a 2020. évi jogállamiság jelentésében komoly bírálatokat fogalmazott meg a civil társadalmi szervezetekkel való konstruktív együttműködés terén. Az új Ptk. a civil szervezetek működésére, gazdálkodására és felügyeletére vonatkozó általános szabályokat a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezésekkel hangolta össze. A diszpozitív szabályozás előtérbe helyezéséhez kapcsolódóan az elmúlt években a jogirodalomban több (nagyobbrészt kritikai) észrevétel fogalmazódott meg. Ezen indíttatások nyomán jelen tanulmány célja a civil szervezetek nyilvántartására irányuló hatályos szabályozás feltárása, melynek keretében tisztázásra kerül a civil szervezetek jogállásának kérdése, a 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról, valamint a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról elmúlt éveket érintő kapcsolódó szabályozásának elemzése.