A gyermek jogainak érvényesülése a magyar polgári eljárásban

Absztrakt

Az elmúlt fél évszázad során a gyermekek helyzete, szerepe sokat változott a világ minden területén. A gyermekek jogaira és sérülékenységére ma már minden területen kiemelt figyelmet fordítanak, így az igazságszolgáltatás keretein belül is. Ma már hazánkban sem ismeretlen a gyermekbarát igazságszolgáltatás fogalma, bár a vita még nincs eldöntve, hogy a gyermekbarát vagy a gyermekközpontú a helyes kifejezés? A gyermek jogainak biztosítása minden eljárásban azonos, azonban hogy milyen traumáknak, rossz élményeknek lehetnek kitéve, erős változatosságot mutat a polgári ügyek (jellemzően szülői felügyelet rendezése), a büntetőügyek (tipikusan kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmények), valamint a gyámhatósági eljárások során, ezért érdemes a kérdést ezen specialitásokra figyelemmel vizsgálni. A New York-i Egyezmény elfogadása komoly mérföldkő volt a gyermekjogok területén, az elméleti alapok lefektetését azonban csak viszonylag lassan követte a gyakorlat, és a fejlődés dinamikája területenként is nagyfokú eltérést mutat. Európában — és így Magyarországon is — hosszú időn keresztül a gyermek részvétele az eljárásban egyet jelentett a gyermek meghallgatásával. Ma már tudjuk, hogy Laura Lundynak volt igaza, aki több kutatása eredményeképpen felhívta a figyelmet arra, hogy a valódi részvétel jóval több, mint a gyermek puszta meghallgatása. Kutatásom során elsősorban arra helyeztem a hangsúlyt, hogy a gyermek eljárásbéli jogainak egyfajta katalógusát adhassam, illetve hogy választ adhassak arra a kérdésre, hogy mit tehetünk az eddigieken túl annak érdekében, hogy a gyermek számára az eljárásban való részvétel ne teher vagy még inkább trauma legyen, hanem jogainak kiteljesedése, egy meghatározó, de kellemes élmény?