Becsületbeli ügyek bírósága

Absztrakt

A szerzők gyakorló rendészeti szakemberekként a Magyarországon jelenleg is működő Becsületbíróságok rendszerének korábbi jogszabályokhoz, normákhoz nem kötött történelmi előzményeit vizsgálják meg tanulmányukban. Azon, korábban sem hivatásos bírókból álló, de a rendészeti szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról jelenleg is döntő bizottságok múltját és jelenét, amelyeket egykor, valamely testület, közösség becsületét érintő ügy kivizsgálására alakítottak ki a testület becsületének, jó hírének megóvását szolgáló céllal.

Az időben kalandozva a johannita lovagrend XIII. századi bűnbánati regulájától, I. Károly lovagias ügyek, nemtelen viszálykodások belső vizsgálatára létrehozott visegrádi „curia militaris”-án át a Magyar Királyság katonai szervei „tiszti becsület”-ének kérdéskörével foglalkozva, majd a II. világháborút követő szocialista becsületbíróságok működését elemezve és érkezve meg napjaink szolgálati törvényében szabályozott becsületbíróságainak jogintézményéhez.

Fabinyi Gusztáv szavaival rámutatva arra, hogy bár intézményei koronként változtak, célja azonban mindenkor azonos maradt, a szónak legigazibb értelmében vett anyagi igazság szolgáltatása, a katonai szellem, a lovagias, nemes gondolkodás tisztikarban való ápolása, erősítése és meghonosítása. A művelt és nemesen gondolkodó egyén érzületével ellenkező viseletű egyének csekélyebb esetekben történő megintése, míg súlyosabb beszámítású esetekben a testületből való végleges eltávolítása.