A kisajátítás mint a tulajdonjog korlátja – a német és a magyar szabályozási koncepció összehasonlítása
DOI:
https://doi.org/10.47745/ERJOG.2024.01.08Kulcsszavak:
kisajátítás, korlátozás, tulajdon, ultima ratio, energiaellátás biztosításaAbsztrakt
„Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.” Napjainkra a kisajátítás jogintézménye a modern államokban ultima ratio jelleget kapott. A tulajdon sérthetetlen és alkotmányos védelemben részesül. A tulajdonjog korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az erre vonatkozó szigorú törvényi követelmények fennállnak. A közelmúltban azonban Németország új dimenziókat nyitott a kisajátításnak, nevezetesen lehetővé tette a jogi személyek részvényeinek, üzletrészének, vagyonának kisajátítását, valamint a jogi személyek irányításának állami ellenőrzés alá vonását, amely intézkedések alapvetően a kisajátítás különös formájának tekinthetők. A tanulmány a német kisajátítási rendszer szabályaira fókuszálva mutatja be a közelmúltban bevezetett kisajátításra vonatkozó szabályozást, valamint megkísérel véleményt formálni arról, hogy a német szabályozás által említett esetekben indokolt lehet-e a kisajátítás, illetve a kisajátítás intézménye mennyiben alkalmas az elérni kívánt célok megvalósítására.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Laura De Negri

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.