A kisajátítás mint a tulajdonjog korlátja – a német és a magyar szabályozási koncepció összehasonlítása

Szerzők

  • De Negri Laura vezető kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, Budapest

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2024.01.08

Kulcsszavak:

kisajátítás, korlátozás, tulajdon, ultima ratio, energiaellátás biztosítása

Absztrakt

„Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.” Napjainkra a kisajátítás jogintézménye a modern államokban ultima ratio jelleget kapott. A tulajdon sérthetetlen és alkotmányos védelemben részesül. A tulajdonjog korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az erre vonatkozó szigorú törvényi követelmények fennállnak. A közelmúltban azonban Németország új dimenziókat nyitott a kisajátításnak, nevezetesen lehetővé tette a jogi személyek részvényeinek, üzletrészének, vagyonának kisajátítását, valamint a jogi személyek irányításának állami ellenőrzés alá vonását, amely intézkedések alapvetően a kisajátítás különös formájának tekinthetők. A tanulmány a német kisajátítási rendszer szabályaira fókuszálva mutatja be a közelmúltban bevezetett kisajátításra vonatkozó szabályozást, valamint megkísérel véleményt formálni arról, hogy a német szabályozás által említett esetekben indokolt lehet-e a kisajátítás, illetve a kisajátítás intézménye mennyiben alkalmas az elérni kívánt célok megvalósítására.

##submission.downloads##

Megjelent

2024-12-12

Hogyan kell idézni

Laura, D. N. (2024). A kisajátítás mint a tulajdonjog korlátja – a német és a magyar szabályozási koncepció összehasonlítása. Erdélyi Jogélet, (1), 125-138. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2024.01.08

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok