Ügyleti képviselet a XX. század eleji magyar polgári törvénykönyvtervezetekben

Szerzők

  • Bartis Előd megbízott oktató, Sapientia EMTE, Kolozsvári Kar, Jogtudományi Tanszék, Kolozsvár; PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Debrecen; ügyvéd, Bihar Megyei Ügyvédi Kamara

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2024.01.09

Kulcsszavak:

képviselet, megbízás, kodifikáció, polgári jog

Absztrakt

A jelen tanulmány célja a XX. század eleji magyar polgári törvénykönyvtervezetekben foglalt ügyleti képviseletre vonatkozó szabályok ismertetése. Ezek a tervezetek az első kísérletek voltak a magyar magánjogi szabályok kodifikációjára. Bár az 1900 után megjelent, öt szövegváltozatot megélt polgári törvénykönyvtervezetet a magyar jogalkotó végül nem fogadta el, mégis jelentős mérföldkövet képez a magyar magánjog fejlődésében. A tervezetek jelentős hatással voltak a magyar magánjog kritikai művelésére, és később az 1959. évi Polgári törvénykönyv és a hatályos magyar Polgári törvénykönyv modelljeként szolgáltak. A tervezetek képviseletre vonatkozó szabályai nagymértékben meghatározták a későbbi törvénykönyvek képviseleti felfogását is, különösen a megbízási szerződés szabályait. Ennek megfelelően ezen szabályok elemzése nemcsak jogtörténeti szempontból, hanem a hatályos jog alaposabb megértése szempontjából is jelentős.

##submission.downloads##

Megjelent

2024-12-12

Hogyan kell idézni

Előd, B. (2024). Ügyleti képviselet a XX. század eleji magyar polgári törvénykönyvtervezetekben. Erdélyi Jogélet, (1), 139-160. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2024.01.09

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok