Az utóöröklés hatályos romániai szabályozásának történeti háttere

Kinga Ilyés

doi:10.47745/ERJOG.2025.02.03

Szerzők

Ilyés Kinga PhD-hallgató, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Miskolc; gyakornok, Közép-európai Akadémia, Budapest; megbízott oktató, Sapientia EMTE Jogtudományi Tanszék, Kolozsvár

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2025.02.03

Kulcsszavak:

utóöröklés, hitbizomány, öröklési tervezés, generációkon átívelő vagyonátadás

Absztrakt

Az utóöröklés jogintézménye jelentős átalakuláson ment keresztül a román jogban, tükrözve a polgári törvénykönyvek változásait és az éppen aktuális jogalkotói prioritásokat. Kezdetben e jogintézményt a Calimach-kódex (1817–1865) szabályozta, majd az 1864. évi Polgári Törvénykönyv kifejezetten tiltotta, így több mint egy évszázadon át nem vonatkozott rá jogi szabályozás. A 2011-ben hatályba lépett, jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvben a jogintézmény modernizált formában került visszavezetésre, amely a mai jogi szükségletekre reagál. Jelen tanulmány az utóöröklés történeti fejlődését vizsgálja Romániában: elemzi annak római jogi gyökereit, korábbi, valamint ma hatályos szabályozását.