A szellemi alkotások vagyoni értékelésének egyes kérdései

A jog és a közgazdaságtan metszéspontján

Absztrakt

A tanulmány a szellemi alkotások vagyoni értékelésének elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálja a jog és a közgazdaságtan határterületén. Kiindulópontja az az empirikus megfigyelés, hogy a modern vállalat értékét túlnyomó részben immateriális javak hordozzák, amelyek mérése a klasszikus számviteli és jogi fogalomkészlettel csak töredékesen lehetséges. A szerző központi tézise szerint a szellemi alkotás vagyoni értéke soha nem azonos a hozzá kapcsolódó jogi oltalom tartalmával: az értékelés mindig a jogi keret, az értékelési cél és a piaci kontextus együttes függvénye. A dolgozat elválasztja a szellemi alkotás jogi és az immateriális jószág számviteli fogalmát, bemutatja a Nemzetközi Értékelési Szabványok (IVS 2025) négy értékfogalmát és három klasszikus értékelési megközelítését, majd négy olyan feszültségpontot elemez, ahol a jogi oltalom és a gazdasági érték elválik egymástól: az oltalom terjedelmét, a bitorlási kártérítés mértékét, a know-how és üzleti titok értékelését, valamint a védjegy és a márkaérték viszonyát. A tanulmány a hazai szabályozási kontextus három normarendszerének metszéspontját, az értékelői felelősség kérdését, valamint a mesterséges intelligencia és az adatvagyon mint új vagyontípusok értékelési kihívásait is tárgyalja.