Fenntarthatóság és beruházásvédelem metszéspontján: ESG-szempontok a nemzetközi beruházási egyezményekben

Absztrakt

A fenntarthatósági szempontok térnyerése a nemzetközi beruházási jog fejlődésének egyik meghatározó tendenciája. Míg a klasszikus kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények (BIT) elsősorban a külföldi befektetők jogi védelmére koncentráltak, az új generációs BIT-ek egyre hangsúlyosabban törekednek a beruházásvédelem és az állam közérdekű szabályozási autonómiája közötti egyensúly megteremtésére. Ebben jelentős szerepet töltenek be a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, összefoglalóan ESG-szempontok. A tanulmány bemutatja, hogy az ESG a nemzetközi beruházási jogban nem önálló jogi standardként, hanem több, egymással összefüggő normatív elem gyűjtőfogalmaként jelenik meg. Vizsgálja az ESG nemzetközi normatív hátterét, különös tekintettel az ENSZ és az OECD felelős üzleti magatartásra vonatkozó irányelveire, a Párizsi Megállapodásra, valamint az UNCTAD fenntartható beruházáspolitikai reformtörekvéseire. A tanulmány központi része az új generációs beruházási egyezmények elemzésére fókuszál. Az Amerikai Egyesült Államok 2012-es Model BIT-je, a kanadai 2021-es Model FIPA, a 2019-es holland Model BIT, a 2016-os Marokkó–Nigéria BIT, valamint a magyar szerződéskötési gyakorlat
példái azt mutatják, hogy az ESG-szempontok az állami szabályozási mozgástér megerősítésétől a felelős befektetői magatartás ösztönzésén át egészen a közvetlen befektetői kötelezettségek rögzítéséig terjedhetnek. A tanulmány röviden kitér e rendelkezések választottbírósági jelentőségére is, különösen a közvetett kisajátítás, a befektetői magatartás és az állami viszontkeresetek összefüggésében. A vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy az ESG-szempontok fokozatos beépülése nem a beruházásvédelem háttérbe szorulását, hanem annak kiegyensúlyozottabb, a fenntartható fejlődés követelményeit is figyelembe vevő újraértelmezését jelzi.