- Az Erdélyi Jogélet lektorált jogtudományi folyóirat. Az itt megjelenő írások kizárólag elsőközlésűek. A publikálásra kerülő kéziratok kategóriái: tanulmány, recenzió, jogeset-kommentár.

- A kézirat benyújtása előtt kérjük, tanulmányozza a jogi feltételeinket is tartalmazó szerzői útmutatót. A szerző az alábbi feltételeket a mű benyújtásával tudomásul veszi és elfogadja.

- A tanulmányokat Microsoft Word .doc vagy .docx formátumban, körülbelül 40 000 leütés terjedelemben, a recenziókat, jogesetek kommentárjait körülbelül 15 000 leütés terjedelemben kell leadni a szerkesztőbizottság e-mail címére. A szerkesztőbizottság fenntartja a jogot, hogy indokolt esetben hosszabb anyagot is megjelentessen vagy a hosszabb anyagot két részben közölje.

- A tanulmányokhoz kötelező rövid angol nyelvű összefoglalót kell mellékelni, és meg kell jelölni 5-6 kulcsszót, amelyek a tanulmány tartalmát a leginkább jellemzik. Az összefoglalóban nem szerepelhetnek hivatkozások.

- A szerző adatait a tanulmány vagy jogeset-kommentár címe alatt, a következőképpen kell megadni: Kovács István egyetemi tanár, ELTE ÁJK, Budapest, e-mail: istvan.kovacs@emalcim.hu. Recenziók esetén ugyanezeket az adatokat a recenzió végén kell feltüntetni.

- A szó szerinti idézetekhez használjon idézőjelet, idézeteken belüli idézetekhez pedig fél-idézőjelet (a ’ jelet, billentyűkombinációja: Shift + 1).

- pl. Szászy-Schwarz Gusztáv szerint „az ő jogalapja nem többé pusztán készpénznek kölcsönadása, hanem bármi kötelmi jogalap lehet, nem kell más, mint hogy az alperes ezen tartozását ’kölcsön címen’ elismerte légyen, ami legtöbbször oly alakban történik, hogy ’kölcsönlevelet’ vagy ’adóslevelet’ állít ki róla”.

- A címekhez, alcímekhez használjon címsorokat. A tanulmányon belül két alárendelt címsor használható, ezeket arab számokkal kell jelölni (1. Áttekintés, 1.1. Jogtörténeti előzmények, 1.2. A hatályos jog stb.).

 

Különböztesse meg egymástól:

- a kiskötőjeleket (szavak között használandó, pl. szóösszetételeknél: ítélet-végrehajtó),

- nagykötőjeleket (pl. évszámok, helységnevek között használandó -tól -ig jelentésben, pl. 1918–1920, Kolozsvár–Budapest útvonal),

- gondolatjelet – mondatokon belüli közbeékelés esetében,

- kiemeléshez dőlt betűt használjon, a félkövér betűk használata kerülendő,

- idézetekhez dőlt betűt használjon: az idézett részt dőlt betűvel írja és tegye idézőjelbe is,idézetek esetén a kihagyást a következőképpen jelölje: [...]

- a századokat római számokkal írja: VII. század.

 

Hivatkozások:

A tanulmányban idézett valamennyi forrást – akár szó szerinti, akár tartalmi idézésről van szó – lábjegyzetben kell lehivatkozni.

Az első lábjegyzetben kérjük minden esetben feltüntetni az idézett mű valamennyi bibliográfiai adatát: szerző(k) neve(i), mű címe, kiadó, kiadás helye, évszám, oldalszám. Ismételt hivatkozás esetében elegendő csak a szerző családneve, majd i. m. és az oldalszám feltüntetése, pl. Beck: i. m.,11. Ugyanattól a szerzőtől több mű hivatkozása esetén a szerző neve után a mű címének első szavát (hasonló című művek esetében, első szavait) is fel kell tüntetni: Beck: A köteles..., i. m., 11.

A lábjegyzetekben hivatkozott műveket kérjük a tanulmány végén az irodalomjegyzékben is feltüntetni, ábécésorrendben, sorszámozással.

 

A hivatkozási szabályok összefoglalása:

1. az első hivatkozás teljes bibliográfiai adatokkal történik;

2. hivatkozás ugyanarra a műre a soron következő lábjegyzetben: Uo. megjelöléssel történik;

3. rövidített lábjegyzet használatos, ha ugyanattól a szerzőtől csak egy művet hivatkozunk a tanulmányban;

4. rövidített lábjegyzet használatos, ha ugyanannak a szerzőnek több művét is hivatkozzuk;

5. a szerző által felhasznált szakirodalmat irodalomjegyzék összegzi.

 

Általános példa:

1. Családnév (kiskapitális) Keresztnév: Mű címe (dőlttel), Kiadó, Kiadás helye, Kiadás éve, oldalszám.

2. Uo. (dőlttel), oldalszám.

3. Családnév (kiskapitális): i. m., oldalszám.

4. Családnév (kiskapitális): Rövidített cím..., i. m., oldalszám.

5. Családnév (kiskapitális): Keresztnév: Mű címe (dőlttel), Kiadó, Kiadás helye, Kiadás éve.

Idegen nyelvű műre való hivatkozás esetében a családnév, keresztnév sorrend az adott nyelvben használatos névsorrendet követi:

Dan Andrei Popescu: Din nou despre rezerva succesorală. Privire din perspectiva dreptului internațional privat, Buletinul Notarilor Publici, 2018/2 (XXII).

 

Példák:

Egyszerzős művek hivatkozása:

1. Beck Salamon: A köteles részes jogállása, Athenaeum, Budapest,1913, 11.

2. Uo., 17.

3. Beck: i. m., 11.

4. Beck: A köteles..., i. m., 11.

Két- vagy többszerzős művek hivatkozása:

1. Kozma Anna, Lőrincz György, Pál Lajos: A Munka Törvénykönyvének magyarázata, HVG Orac, Budapest, 2020, 43.

2. Uo., 57–63.

3. Kozma, Lőrincz, Pál: i. m., 57–63.

4. Kozma, Lőrincz, Pál: A Munka..., i. m., 57–63.

Szerkesztett műben meg jelent tanulmányokra, fejezetekre való hivatkozás:

1. Veress Emőd: Gondolatok a szerződés egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetéséről = Lábady Tamás emlékkönyv, szerk. Koltay András, Menyhárd Attila, Landi Balázs, Wolters Kluwer, Budapest, 2019, 311.

2. Uo., 312.

3. Veress: i. m., 312.

4. Veress: Gondolatok..., i. m., 312.

Folyóiratcikkekre történő hivatkozás:

1. Vékás Lajos: Szladits Károly és magánjogi iskolája, Jogtudományi Közlöny, 2018/2, 72–77, 75.

2. Uo., 76.

3. Vékás: i. m.,76.

4. Vékás: Szladits..., i. m., 76.

Több műre való hivatkozás:

Lábjegyzetben több műre való hivatkozás esetében az oldalszámok után nem szükséges pont és pontosvessző is, csak pontosvessző:

DomJán Éva: A polgári jog és a kereskedelmi jog szerkezetéről, Magyar Jog 1991, 751–755; Vékás Lajos: Szükség van-e kereskedelmi magánjogra? Magyar Jog 1998, 705–714; a kereskedelmi jog külön kodifikálása mellett Sárközy Tamás: A gazdaság joga, mint az Európai Unióhoz való csatlakozás hajtóereje, Gazdaság és Jog 1998, 9–16.

Hivatalos közlönyre, törvényre, rendeletre, kormányhatározatra való hivatkozás:

1. Románia Hivatalos Közlönyének (Monitorul Oficial al României) hivatkozási módja: Románia Hivatalos Közlönye, 2009. április 2, 213. sz.

2. Román törvény hivatkozási módja: a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló 1995. évi 36. törvény

3. Román kormányrendelet hivatkozási módja: 2021. évi 77. sürgősségi kormányrendelet a Nemzeti Erdőőrség létesítéséről

4. Román kormányhatározat hivatkozási módja: a Kovászna megyei Uzon község zászlómodelljének jóváhagyásáról szóló 2021/1041. kormányhatározat.

Interneten hozzáférhető elektronikus forrás hivatkozása (zárójelben a letöltés dátumának megadásával):

www.alkotmánybíróság.hu (letöltés ideje: 2020. 01. 23.)

 

Jogi kérdések, lektorálás és etikai alapelvek:

A szerző a kézirat beküldésével szavatolja, hogy a tanulmány saját, eredeti szellemi alkotása, illetve amennyiben felhasználta mások munkáit, azokat megfelelő módon idézte és szakszerűen hivatkozott rájuk.

A szerző szavatol azért, hogy a művön nem áll fenn harmadik személynek olyan kizárólagos szerzői joga, amely az Erdélyi Jogélet kiadója felhasználását akadályozná vagy korlátozná.

Az Erdélyi Jogélet szerkesztőbizottsága fenntartja magának a kizárólagos jogot arra, hogy a kiadói célok figyelembevételével meghatározza, mely művek felelnek meg a kiadás kritériumainak és kerülnek ténylegesen publikálásra.

A mű szerzőjének álláspontja nem feltétlenül tükrözi az Erdélyi Jogélet szerkesztőbizottságának és kiadójának álláspontját.

Az Erdélyi Jogélet a publikációt ingyenesen teszi hozzáférhetővé.

Az Erdélyi Jogélet kiadója általános szabályként nem fizet díjat a szerzőnek. A szerző a díjazásról a kézirat beküldésével kifejezetten lemond.

A szerző a mű fentiekben felsorolt felhasználására területi korlátozás nélkül, határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére felhasználási jogot és közzétételi jogot enged át az Erdélyi Jogélet kiadójának, a szerző a mű feletti saját szerzői és közzétételi jogainak sérelme nélkül.

A szerző a mű fentiekben felsorolt felhasználására területi korlátozás nélkül, határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére kizárólagos, harmadik személynek átengedhető felhasználási jogot enged az Erdélyi Jogélet kiadójának.

Az Erdélyi Jogélet szerkesztőbizottságának tagjai, illetőleg külső, tudományos minősítéssel rendelkező, erre felkért személy által lektorált cikkeket közöl. A kézirat elbírálása kettős vak lektorálással történik. A kettős vak lektorálás módszerének lényege, hogy a lektor számára a szerző, a szerző számára a lektor ismeretlen marad.

A beérkező kéziratokat először a szakterületi felelős szerkesztő vizsgálja felül, és amennyiben a beküldött dokumentum illeszkedik a lap profiljához és teljesíti a formai és szakmai alapvető feltételeket, felkéri a megfelelő szakértőt a lektori vélemény elkészítésére.

A lektorálási kritériumok a következők: formai, hivatkozási és terjedelmi előírásoknak való megfelelés; témaválasztás indokoltsága, időszerűsége, egyedisége; a kézirat szerkezete: arányosság, belső logika, áttekinthetőség; a jogtudományok elvárásrendszerének megfelelő, következetes fogalomhasználat és nyelvhelyesség; szakirodalmi és elméleti megalapozottság; hivatkozások pontossága és teljessége; módszertan; újszerűség, a kutatói kérdésfelvetés minősége és a kutatói erőfeszítés mértéke; összegző megállapítások és következtetések minősége.

A lektori véleményeket a szerkesztőbizottság továbbítja a szerzőnek. A lektori véleményben foglaltakat a szerzőnek követnie kell. Amennyiben a szerző nem ért egyet a lektori véleménnyel, azt külön meg kell indokolnia és jeleznie kell a tudományterületi felelős szerkesztőnek, aki mérlegeli a véleményeltérés okát és dönt annak elfogadásáról. Ha a lektor jelentősebb átdolgozást kér, úgy a módosított kézirat, megküldése után, újbóli lektorálásra kerül.

A lektori vélemény alapján módosított kéziratot a tudományterületi felelős szerkesztő vizsgálja felül, és amennyiben megfelel a lektori kéréseknek, illetve a szerzői útmutatóban foglaltaknak, úgy szerkesztésre küldi a kéziratot és megjelenteti a lapban.

Az Erdélyi Jogélet szerkesztőbizottsága minden, a kézirat benyújtásával, lektorálással kapcsolatos információt bizalmasan kezel.

Az Erdélyi Jogélet szerkesztőbizottsága szigorúan követi a COPE (Committee on Publication Ethics) által kiadott iránymutatásokat és ajánlásokat.

Az Erdélyi Jogéletben közzétett cikkek a Nevezd meg! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi (CC BY-ND 4.0) licenc alatt kerülnek közzétételre.