A pécsi kézigránátos ügy büntető eljárásjogi és kriminalisztikai tanulságai

Absztrakt

2008. november 18-án 22 óra 45 perc körüli időben egy nagy robbanás rázta fel Pécs Fejlődés utca környékét. Amint később kiderült, az egyik házba az ablakon keresztül kívülről egy kézigránátot dobtak be, aminek következtében a szobában a franciaágyon alvó P. Zoltán és P. Mónika szülők azonnal életüket vesztették. A csodával határos módon nemcsak a szomszéd szobában alvó idősebb gyermek, hanem a szülőkkel egy szobában, matracon a földön fekvő három kisgyermek is komolyabb sérülések nélkül megúszta az esetet, még csak halláskárosodást sem szenvedtek.

A bűncselekmény elkövetésével az egyik szomszédot, a volt rendőr B. Jánost vádolták felbújtóként, B. Jenőt (aki B. János testvére) és O. Zsanettet társtettesként, illetve B. Sándort bűnsegédként vádolta meg a Baranya Megyei Főügyészség előre kitervelten, több emberen, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével (B. Sándort robbanóanyaggal, robbanószerrel visszaélés bűntettével is). A Pécsi Ítélőtábla másodfokú ítéletével B. János 15 év, B. Sándor 12 év, B. Jenő pedig életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést kapott, O. Zsanettet pedig felmentették az ellene emelt vád alól.

Az ügy számtalan büntető eljárásjogi és kriminalisztikai kérdést vetett fel a helyszíni szemle hanyag lefolytatásától (ideértve a pontatlan nyomrögzítést) a poligráfos vizsgálat furcsa eredményén át a vád törvényességén keresztül számos bizonyítási és minősítési kérdésig. A tanulmány megpróbál választ adni a hét kriminalisztikai főkérdésre (mi történt? hol történt? mikor történt? hogyan történt? ki követte el? kivel követte el, miért követte el a bűncselekményt?), amely kérdések közül csak kettő (hol és mikor történt) volt mindvégig tisztázott, áttekintve a nyomozástól az első- és másodfokú bírósági tárgyaláson át egészen a felülvizsgálati eljáráson történteket.