Ártatlanul elítélve – a móri bankrablás tanulságai

Szerzők

  • Herke Csongor Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2021.03.06

Kulcsszavak:

téves elítélés, bankrablás, perújítás, forró nyomon üldözés, raszternyomozás

Absztrakt

2002. május 9-én az Erste Bank móri fiókjában elkövetett bankrablásnak nyolc halálos áldozata volt. A súlyos bűncselekmény miatt a közvéleményben óriási nyomás alakult ki, hogy mielőbb találják meg az elkövetőket. Mintegy másfél hónappal a bűncselekmény elkövetését követően, 2002. július 24-én letartóztatták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akik a rendőrség szerint megalapozottan gyanúsíthatók voltak a bankrablás elkövetésével. Az összeszedett bizonyítékok alapján 2003 decemberében vádat emeltek ellenük, majd egy év múlva el is ítélték őket. 2007-ben azonban új bizonyítékok merültek fel, megtalálták az elkövetéskor használt fegyvereket, és azok elvezettek a valódi elkövetőkig. Az ártatlanul elítélt terheltet 2009 novemberében, a perújítási eljárásban mentették fel az ellene emelt vád alól. A tanulmány bemutatja, hogy milyen tényezők vezethettek a téves ítélethez. Így kitér a forró nyomon üldözés veszélyeire és a raszternyomozás előnyeire, amelynek segítségével jóval hamarabb felderíthették volna a valódi elkövetőket.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-01-26

Hogyan kell idézni

Herke, C. (2022). Ártatlanul elítélve – a móri bankrablás tanulságai. Erdélyi Jogélet, (3), 77-85. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2021.03.06

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok