Ártatlanul elítélve – a móri bankrablás tanulságai
DOI:
https://doi.org/10.47745/ERJOG.2021.03.06Kulcsszavak:
téves elítélés, bankrablás, perújítás, forró nyomon üldözés, raszternyomozásAbsztrakt
2002. május 9-én az Erste Bank móri fiókjában elkövetett bankrablásnak nyolc halálos áldozata volt. A súlyos bűncselekmény miatt a közvéleményben óriási nyomás alakult ki, hogy mielőbb találják meg az elkövetőket. Mintegy másfél hónappal a bűncselekmény elkövetését követően, 2002. július 24-én letartóztatták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akik a rendőrség szerint megalapozottan gyanúsíthatók voltak a bankrablás elkövetésével. Az összeszedett bizonyítékok alapján 2003 decemberében vádat emeltek ellenük, majd egy év múlva el is ítélték őket. 2007-ben azonban új bizonyítékok merültek fel, megtalálták az elkövetéskor használt fegyvereket, és azok elvezettek a valódi elkövetőkig. Az ártatlanul elítélt terheltet 2009 novemberében, a perújítási eljárásban mentették fel az ellene emelt vád alól. A tanulmány bemutatja, hogy milyen tényezők vezethettek a téves ítélethez. Így kitér a forró nyomon üldözés veszélyeire és a raszternyomozás előnyeire, amelynek segítségével jóval hamarabb felderíthették volna a valódi elkövetőket.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Csongor Herke

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.