Fiume és a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában hozott 1868. évi XLIV. törvénycikk

Szerzők

  • Juhász Imre ELTE ÁJK; Magyarország Alkotmánybírósága

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2020.02.05

Kulcsszavak:

Fiume városa és kikötője, corpus separatum, provizórium, jogalkalmazás, hivatalos nyelvhasználat

Absztrakt

Fiume 1779-ben került Magyarországhoz, mint „corpus separatum”. Az ún. provizórium idején 1870 után a kikötőváros jogrendszere sajátosan alakult. Bár újra a magyar kormány vette át a város igazgatását, ez nem jelentette a teljes magyar jogrendszer automatikus recepcióját és alkalmazását. A magyar törvények egy részét később sem léptették hatályba Fiuméban. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében Kolozsváron tartott konferencia-előadás alapján készült írás a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában hozott 1868. évi XLIV. törvénycikk fiumei alkalmazhatóságának jogértelmezési kérdéseit kívánja áttekinteni leíró módszerrel, a jogtörténeti, jogelméleti szempontokat figyelembe véve.

Információk a szerzőről

Juhász Imre, ELTE ÁJK; Magyarország Alkotmánybírósága

PhD, egyetemi docens, ELTE ÁJK, Budapest,
alkotmánybíró, Magyarország Alkotmánybírósága

##submission.downloads##

Megjelent

2020-10-27

Hogyan kell idézni

Juhász, I. (2020). Fiume és a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában hozott 1868. évi XLIV. törvénycikk. Erdélyi Jogélet, 2(2), 107-123. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2020.02.05

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok