A fogvatartottak munkáltatásának egyes kérdéseiről
DOI:
https://doi.org/10.47745/ERJOG.2020.04.13Kulcsszavak:
fogvatartottak, munkáltatás, reszocializáció, munkajog, kereset, büntetés-végrehajtásAbsztrakt
A fogvatartottak foglalkoztatásának fejlődéstörténete nagyon hosszú utat járt be, míg a megalázó, embertelen kényszermunkából eljutott a mai, alapvető jogokat figyelembe vevő és tiszteletben tartó állapotáig. Bár a munkára való kötelezés még ma is elfogadott a büntetés-végrehajtási intézetek falain belül, de ez már csak a munkavállalói jogok betartásával történhet, a reszocializáció követelményét tiszteletben tartva.
A 2015. január elsején hatályba lépett új büntetés-végrehajtási törvény a teljes foglalkoztatás elérését tűzte ki célul a büntetés-végrehajtási intézetekben. Hogy ez megvalósult-e, az a mai napig vitatható, de tény, hogy e téren is jelentős fejlődés tapasztalható még az elmúlt évtizedekhez képest is.
Ugyanakkor be kell látni, hogy az elítéltek munkáltatásának is megvannak a maga speciális tulajdonságai, melyek többségében a nagy fogvatartotti létszámból és az intézmény zárt jellegéből adódnak. Emiatt némely jogaikkal az elítéltek korlátozottabban tudnak élni, mint az átlagos munkavállalók, valamint a keresetük terén is eltérések tapasztalhatók.
Jelen tanulmányban bemutatásra kerül, hogy milyen különbségek tapasztalhatók a fogvatartottak munkavállalói joga és a Munka törvénykönyvének rendelkezései között, milyen szempontok érvényesülnek az elítéltek foglalkoztatása során, valamint milyen szerepet tölthet be a rendszeresen végzett munka a szabadulásukat követően.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 András Szabó

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.