A társaság legfőbb szervi döntéseinek digitalizációja a román és a magyar jogban

Szerzők

  • Szendrei Tamás ügyvéd, Szatmár Megyei Ügyvédi Kamara; Phd-hallgató, Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Debrecen

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2025.03.07

Kulcsszavak:

társasági jog, digitalizáció, legfőbb szerv, közgyűlés/taggyűlés, elektronikus részvétel és szavazás, román jog, magyar jog, összehasonlító jog, társasági döntéshozatal, jogbiztonság és technológiai garanciák, európai uniós digitalizációs irányelvek

Absztrakt

A tanulmány a társaságok legfőbb szervi üléseinek és döntéshozatalának digitalizációját vizsgálja a román és magyar jogrendszerben, különös tekintettel a részvényesi és tagi részvétel, illetve szavazás elektronikus távközlési eszközökön keresztül történő formáira, valamint az online és hibrid ülések joghatályosságára. Továbbá foglalkozik ilyen kontextusban a részvényesek és tagok azonosításával, valamint az ezekhez kapcsolódó technikai és jogi garanciákkal. Az elemzés bemutatja, miként reagált a két jogrendszer az európai uniós irányelvek digitalizációs elvárásaira. A román jog fejlődése a társaság legfőbb szervi digitalizációjának irányába a 2024. évi 299. törvény elfogadásával nagy előrelépést tett, amely az 1990. évi 31. társasági törvény módosításával kifejezetten elismerte a részvényesek/tagok elektronikus részvételének és szavazásának lehetőségét a legfőbb szervi üléseken. A tanulmány kitér a korábbi megengedőbb, de ideiglenes jellegű szabályozásra is (2020. évi 62. sürgősségi
kormányrendelet), és bemutatja, miként vált a digitalizáció a román társasági jog állandó és integrált elemévé. Ezzel szemben a magyar jog – a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), valamint a veszélyhelyzeti jogalkotás alapján – már korábban is biztosította a döntéshozatal digitális formáit, beleértve az ülés nélküli határozathozatalt és a konferencia- közgyűlést. Összehasonlító jogi megközelítésben tehát a tanulmány rávilágít, hogy a magyarországi szabályozás és a bírósági gyakorlat rugalmasabb keretet biztosít a távolléti döntéshozatalhoz. A román szabályozás fokozatosabb megoldásokat preferál, míg a magyar jog szélesebb körben teret ad, és építi be a legfőbb szervi döntés digitalizációját a társasági jog egészébe. A tanulmány következtetése szerint mindkét jogrendszer az európai tendenciákhoz igazodva, a társaság legfőbb szervi üléseinek és döntéseinek digitalizációja nem csupán technikai újítás, hanem a jogbiztonság, az átláthatóság és a részvényesi/tagi részvételi egyenlőség elmélyítésének eszköze is.

##submission.downloads##

Megjelent

2026-03-05

Hogyan kell idézni

Szendrei, T. (2026). A társaság legfőbb szervi döntéseinek digitalizációja a román és a magyar jogban. Erdélyi Jogélet, (3), 113-128. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2025.03.07

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei