A méltányosság fogalma, funkciója és rendszertani elhelyezése a magyar magánjog általános elvei körében
DOI:
https://doi.org/10.47745/ERJOG.2021.02.10Kulcsszavak:
a magyar magánjog általános elvei, a jogbiztonság, az igazságosság és a méltányosság vezéreszméje, a méltányosság fogalmi elemei, hatásmechanizmusa és céljaiAbsztrakt
A tanulmány összefoglalja a magyar magánjog általános elveinek típusait, forrásait és funkcióit. Hangsúlyozza, hogy az elvek eszmei forrásai az európai szellemi örökség vívmányai (görög filozófia, római jog, zsidó-keresztény vallási hagyomány, humanizmus, felvilágosodás). Elemzi a jogbiztonság és az igazságosság vezéreszméjének érvényesülését és összefüggéseit. Kimutatja, hogy az igazságosság a homogenitásban, a méltányosság a heterogenitásban érvényesülő jogbiztonság, vagyis a jogbiztonság garanciája mind az igazságosság, mind pedig az ezt korrigáló méltányosság, melynek nyomán a jogállamban a legfőbb a jogbiztonság. Vizsgálja a három vezéreszméből a jogalkotóra, a jogalkalmazóra és a jogalanyokra háruló kötöttségeket. Definiálja a méltányosság fogalmát: a méltányosság a magánjognak a jogalkotóra és a jogalkalmazóra vonatkozó olyan vezéreszméje, amely annak révén garantálja a jogbiztonságot, hogy a jogalkalmazói igazságosság vezéreszméjét a törvényes felhatalmazáson alapuló bírói mérlegelésből fakadó egyoldalú kedvezés révén korrigálja abból a célból, hogy az oltalomra érdemeseket megóvja, s hogy a rendkívüli egyedi vonásokkal rendelkező esetekben az általános normától szabályozott keretek között eltérést engedjen.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 József Benke
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.