A „mesterséges intelligencia” EU általi szabályozásának dilemmáiról és kihívásairól

Szerzők

  • Fábián Gyula Sapientia EMTE, Kolozsvári Kar, Jogtudományi Tanszék, Kolozsvár, és Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományi Kar, Kolozsvár

Kulcsszavak:

mesterséges Intelligencia/Robo Sapiens, alkotói, felhasználói, fejlesztési felelősség, gépi tanulás, Regulatory Sandbox, innováció és a szabályozás közötti egyensúly, harmonizáció, digitális szuverenitás, Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület, öntudatlan, szubliminális manipuláció

Absztrakt

A Mesterséges Intelligencia (MI) habár marketingfogalomként már 1956-ban forgalomba került, anyagi jogforrásként az utolsó évtizedben merült fel. Az Európai Unió elég hamar felismerte, hogy tagállamai elmaradtak az MI fejlesztésében, és kompenzálásképpen elhatározta, hogy első lesz az MI szabályozásában. Ennek a folyamatnak végterméke az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689. rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, amelynek elemzésével foglalkoztam tanulmányomban, a szabályozási kihívások perspektívájából.

##submission.downloads##

Megjelent

2025-02-11

Hogyan kell idézni

Fábián, G. (2025). A „mesterséges intelligencia” EU általi szabályozásának dilemmáiról és kihívásairól. Erdélyi Jogélet, (2), 75-85. Elérés forrás https://www.jogelet.ro/index.php/eje/article/view/419

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei