Az „otthonossághoz való jog” mint a kisebbségi létparadoxon jogi feloldása

Absztrakt

Tanulmányomban a nemzeti kisebbség jogi kategóriájából származó logikai önellentmondásokat tárom fel, és amellett érvelek, hogy a kategóriát létrehozó kisebbségi jogok alkalmatlanok a kisebbségi léthelyzet alapvető paradoxon feloldására. A kisebbségi létparadoxont Makkai Sándorhoz hasonlóan a fizikai otthon otthontalanságában látom. Álláspontom szerint az otthonosság, mint a társadalmi magától értetődőség mértéke, a társadalomban uralkodó konszenzusok függvénye, és így összefügg a kisebbségnek otthont adó állam jogrendjével. Az erdélyi magyarok kisebbségi létparadoxonának feloldásához az otthonossághoz való jog elismerését találom szükségesnek, amely a kisebbségi jogok paradigmájából való kilépést vonja maga után.