A képmásvédelem jogi eszközei a deepfake jogsértő tartalmak esetében – a platformszabályozás nóvumai és a jogalkalmazás válaszai között

Absztrakt

A tanulmány a deepfake technológiával készült és terjesztett jogsértő tartalmak elleni fellépés jogi lehetőségeit vizsgálja a személyiségi jogok (elsősorban a képmásvédelem) intézményére és egy sérülékeny csoportra (nők) gyakorolt hatását állítva fókuszba. A jogalkotói megoldások között vizsgáljuk a platformszabályozás új normatív rendelkezéseit (a digitális szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló európai rendeletek, az európai adatvédelmi rendelettel kiegészülve), valamint a nemzeti szabályozó hatóságok intézményi válaszait, amelyeket a joggyakorlat alapján kristályosodó megoldások árnyalnak. A deepfake pornográfia kérdésköre ugyanakkor érdemben nem tárható fel kizárólag a jogi szabályozás alkalmazható/alkalmazandó eszközeinek vizsgálata révén, hiszen a jelenség a társadalmi aggályt keltő jelenségek közé tartozik, az egyéni személyiségi jogsértésen túlmutatóan társadalmi csoportokat képes hátrányos vagy kiszolgáltatott helyzetbe hozni. A kérdéskört övező szabályozási-közpolitikai keret még mindig képlékeny, azonban észlelhető a preventív intézkedések hangsúlyosabbá válása, párhuzamosan a szankciók rendszerének kibővítésével és a deepfake cselekmények kriminalizálásával.