Szokásjog és analógia a büntető jogalkalmazás történetében és jelenében

Absztrakt

Tanulmányomban a törvényesség elvéből fakadó és a büntetőbíró számára korlátot jelentő két princípiummal, az elkövető terhére érvényesülő szokásjog, illetve az analógia tilalmával foglalkozom. Kiindulási pontként a Magyar Királyi Kúria 1898. évi, az elektromos áram kapcsán a lopást megállapító döntése szolgált. Ezt követően a kiterjesztő (pl. kár fogalma), majd a megszorító értelmezésre (pl. éjjel fogalma) mutattam be példákat. Konklúzióm, hogy a törvényesség elvét nyilvánvalóan sértheti például az analógia révén kiterjesztett büntetőjogi felelősség, ugyanakkor a túlzottan megszorító értelmezéstől is tartózkodni szükséges, ez ugyanis az állam kriminalizációs kötelezettségének megsértésével fenyegethet.