Konfliktusok Angyal Pál és Finkey Ferenc büntetőjogi felfogásában – korabeli jogesetek tükrében

Szerzők

  • Ambrus István Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2023.02.01

Kulcsszavak:

bűnhalmazat, elvétés, folytatólagosság, jogdogmatika, kísérlet

Absztrakt

Írásomban a két leghíresebb magyar büntetőjogász, Angyal Pál és Finkey Ferenc egyes nézeteit vetem össze, korabeli jogesetek tükrében. Így sor kerül az ún. aberratio ictus problémájának áttekintésére, ahol Finkey ugyan követte a korabeli bírósági gyakorlatot, de végül napjaink gyakorlata már az Angyal által kifejtett nézőpontot fogadja el ezen tévedési esetkör kapcsán. A következő vizsgált témakör a folytatólagos bűncselekmény témaköre, amely kapcsán Angyal Pál, a korabeli és mai bírósági gyakorlattal egyetértve, e jogintézményt csak szándékos bűncselekmények kapcsán látta megállapíthatónak. Finkey 1895-ben még gondatlan, majd 1914-ben már csak szándékos bűncselekmények kapcsán. Érdekes problémakör az alkalmatlan kísérlet témaköre, amelyet ugyanakkor a két jogtudós életében kifejezetten még nem szabályozott a törvény. Végül az alaki és az anyagi bűnhalmazat mikénti kezelése kapcsán azonos állásponton volt a két nagy jogtudós.

##submission.downloads##

Megjelent

2024-01-04

Hogyan kell idézni

Ambrus, I. (2024). Konfliktusok Angyal Pál és Finkey Ferenc büntetőjogi felfogásában – korabeli jogesetek tükrében. Erdélyi Jogélet, 4(2), 7-17. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2023.02.01

Folyóirat szám

Rovat

III. Bűnügy-történeti konferencia