A szólás és kifejezés szabadsága a román Alkotmánybíróság gyakorlatában

Gellért Nagy

doi:10.47745/ERJOG.2024.02.03

Szerzők

Nagy Gellért Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori IskolaSapientia EMTE, Kolozsvári Kar, Jogtudományi Tanszék, Kolozsvár, Miskolc; Közép-európai Akadémia, Budapest;

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2024.02.03

Kulcsszavak:

kifejezés szabadsága, sajtószabadság, rágalmazás, válaszadás joga, parlamenti képviselők és szenátorok kifejezési szabadsága, alkotmánybírósági esetgyakorlat, alkotmányos párbeszéd

Absztrakt

Románia Alkotmányának 30. cikke egy időben garantálja a szólás és kifejezés szabadságának két fontos komponensét, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Ugyanakkor az Alkotmány nem pusztán a védelem tárgyáról rendelkezik, hanem tartalmazza a kifejezés szabadságának alkotmányos korlátozásait is. Annak következtében, hogy Románia Alkotmánya merev, nehezen módosítható, az egyes alapjogok és alapszabadságok értelmezésekor kiemelt szerep hárul az Alkotmánybíróságra. Ily módon a kifejezés szabadságára vonatkozó előírások is pusztán az alkotmánybírósági esetgyakorlattal összhangban értelmezendőek. Jelen tanulmány alapvetően a kifejezés szabadságának korlátozására, a parlamenti képviselők és szenátorok kifejezési szabadságára, a válaszadás jogára és az éhségsztrájkra vonatkozó esetgyakorlat bemutatásán keresztül kívánja feltárni a vizsgált alapszabadság tartalmát.