A munkához való jog és néhány részjogosítványának védelme a román Alkotmánybíróság és az EJEB esetgyakorlatában – hasonlóságok és eltérések

Gellért Nagy; Zsófia Papp

doi:10.47745/ERJOG.2025.01.09

Szerzők

Nagy Gellért Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Jogtudományi Intézet (Kolozsvár, Románia); Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola (Miskolc, Magyarország); Közép-európai Akadémia (Budapest, Magyarország))
Papp Zsófia Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola (Miskolc, Magyarország); Közép-európai Akadémia (Budapest, Magyarország))

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2025.01.09

Kulcsszavak:

munkához való jog, munka szociális védelme, integrált értelmezési módszer, emberi jogok, alkotmánybírósági esetgyakorlat, EJEB-esetgyakorlat, alkotmányjogiasodás

Absztrakt

Jelen tanulmány a szociális-gazdasági emberi jogok körébe tartozó, azok közül talán a leguniverzálisabbnak tekinthető alapjog, a munkához való jog alkotmányos és nemzetközi jogban lefektetett tartalmát kívánja vizsgálni. Ez egyrészről e jog alkotmány- és nemzetközi jogi környezetének feltárásával, azok közös és egymástól eltérő vonásainak azonosításával valósul meg. Másrészről az alkotmánybírósági, illetve EJEBesetgyakorlat mentén kiemelésre kerülnek a munkához való jog azon részjogosítványai, amelyek hűen példázzák a munkajog alkotmányjogiasodását és nemzetköziesedését. Mindezzel a tanulmány az Alkotmánybíróság, valamint az EJEB kiemelkedő szerepére is igyekszik rávilágítani, amely hozzájárul a nemzeti és nemzetközi jogi normák összehangolásához, valamint a munkához való jog integrációjához az emberi jogi védelem tágabb keretébe.