A bírák szolgálati jogviszonyának fennállása alatt okozott károkért való felelősség szabályai II.

Absztrakt

A bírósági jogkörben okozott kárért való szervezeti felelősségvállalás szabályai hosszú évszázadok jogtudományi fejlődése eredményeként jöttek létre. Azonban a korábbi évszázadokban kialakult, a bíróság és a bírók felelősségre vonásának kivételes jellege a mai napig megőrizte hatását, a bíróságokkal szembeni kártérítési peres eljárások konjunktív feltételek együttes fennállása esetén indíthatóak meg. A hazai hatályos jogi rendelkezések a bíróságokkal szembeni kártérítési igényt csak bírósági eljárásokhoz kapcsolódóan okozott kár esetében, jogi személyiséggel rendelkező bíróságokkal szemben, a rendes jogorvoslat kimerítését követően és rendkívül súlyos jogértelmezési és jogalkalmazási hiba esetén teszik lehetővé. A perindítás korlátozottságát számos kritika éri, melyek szerint a szabályozás indokolatlanul tesz különbséget a bíróság és más hivatások szereplői által okozott kárért való helytállási kötelezettség között. Az egyre gyakoribbá vált, személyiségi jog megsértése miatt a bíróságok ellen indított peres eljárások szintén a Ptk. bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség szabályaival összhangban kerültek megfogalmazásra, amelyek nem teszik lehetővé a bíró személyes felelősségre vonását. Az Európai Unió jogrendje és a nemzetközi szabályok szintén a károkozásért való szervezeti felelősségvállalást helyezik előtérbe. A tanulmányomban a hatályos jogszabályi rendelkezéseket és bírósági gyakorlat legfontosabb jellemvonásait, ellentmondásait kívánom bemutatni, érintve a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség európai uniós és nemzetközi jogi gyakorlatát.