A tartós munkanélküliség szerepe a munkaerőpiac dinamikájában

Absztrakt

Mentorálás, munkakereső programok, továbbképzések és a mindennapi életvitel megkönnyítésére szolgáló támogatások nyújtása az elsődleges eszköztára a tartós munkanélküliség kezelésére hivatott állami szerveknek. Az Európai Unió Bizottsága 2019-ben publikált jelentésében értékelte a progressziót, amelyet a 2016-ban elfogadott, a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjáról szóló tanácsi ajánlás nyomán teljesítettek a tagállamok. A munkaerőpiac dinamikájának vizsgálata szempontjából jelentős körülmény, hogy egyfelől a tartós munkanélküliség főszabály szerint jól behatárolható személyi csoportokat (így jellemzően alulképzettek, fogyatékossággal élők, hátrányos helyzetű kisebbségek) érint, másrészt bár az érintettek az összes munkanélküli személy számának a felét teszik ki az Unióban, az aktív munkaerőpiaci intézkedések által érintett személyeknek csak kevesebb mint egyötödét jelentik. Mindez széles fejlődési potenciált rejt magában. A tanulmány három részben vizsgálja meg a tartós munkanélküliség fogalmi, gyakorlati és szabályozási hátterét, figyelemmel az Unió törekvéseire, az államok jogalkotói által megválaszolandó szabályozási kérdésekre és végezetül a munkaerőpiac belső dinamikájára.