Tulajdon, felügyelet, identitás. Az erdélyi szász autonómia felbomlása és a közösségi vagyon sorsa (1876–1937)

Emőd Veress

doi:10.47745/ERJOG.2025.03.01

Szerzők

Veress Emőd university professor, University of Miskolc, Faculty of Law, Miskolc; Sapientia Hungarian University of Transylvania, Cluj-Napoca

DOI:

https://doi.org/10.47745/ERJOG.2025.03.01

Kulcsszavak:

erdélyi szászok, Universitas Saxonum, autonómia felszámolása (1876), közvagyon, agrárreform (1921), 1937-es feloszlatás

Absztrakt

A tanulmány az erdélyi szász autonómia felszámolását követi az 1876-os megyerendezéstől a Szász Egyetem 1937-es feloszlatásáig, a vagyonjogi szempontokat előtérbe állítva. Bemutatja, miként olvasztotta be az 1876:XXXIII. törvény a szász székeket és a Királyföldet a vármegyékbe, míg az 1876:XII. törvény az Universitas Saxonumot kormányzati felügyelet alatt álló közművelődési vagyonkezelővé alakította. Az elemzés rekonstruálja azokat a jogi mechanizmusokat, amelyek szűkítették a városi és korporatív ellenőrzést a közvagyon felett, és a kormányzást miniszteri felügyeleti csatornákra terelték. Az 1918–1919-es impériumváltást és Erdély Romániához csatolását követően az 1921-es agrárreform tovább apasztotta a vagyoni alapot és az önkormányzati mozgásteret. A román 1937-es rendelet ezután az evangélikus egyház és egy román kulturális alap között osztotta fel a megmaradt vagyont, lezárva a korlátozott kulturális önigazgatás időszakát is.